Hogyan védjük meg a gyermeket a digitális térben? Kutató és oktatóközpont indul a Pannon Egyetemen
Védelmi, kutatási és oktatási központ kezdi el működését április hónapban Veszprémben, a Pannon Egyetemen, melynek célja, hogy a családok digitális védelmi képességét tudományos szintre emeljék - jelentette be Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő, a Mathias Corvinus Collegium FIT programjának vezető oktatója egy békéscsabai előadáson. A beol.hu tudósítása szerint Pöltl Ákos a serdülőkori agyfejlődés, a közösségi média és a képernyők hatása kapcsolatáról beszélt két olyan kutatás kapcsán, melynek a közelmúltban publikálták az első eredményeit. Az egyik kutatási projektben azt állapították meg, hogy a túlzottan gyakori mobiltelefon használat megállíthatja, sőt bizonyos esetekben vissza is képes fordítani az agyi fejlődést a kamaszoknál. A másik kutatás a digitális bébiszitter, azaz a kisgyermek kezébe adott digitális eszközök hatásait elemezte. Ez esetben a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a kisgyermekek ezen eszközök használata következtében elveszíthetik azon képesség kialakulását, hogy meg tudják önmagukat nyugtatni. Az ilyen veszélyek kiszűrését, megelőzését szolgálja a digitális önvédelem.
A digitális önvédelem az online veszélyek, az online térben tapasztalható problémák elleni ismeretszerzést, ismeretszélesítést, illetve a megoldások körét jelenti. Ennek során a szakemberek ez utóbbi tényezőket összegzik, és próbálják a szülők felé kommunikálni
– mondta el az előadást megelőzően a beol.hu hírportálnak Pöltl Ákos.
A családbiztonsági szakértő hangsúlyozta, azért fontos a digitális önvédelmi eszközöket elsajátítani, mert egyre több időt töltünk online térben. A mobiltelefon képernyőfüggőséget okoz, a digitális eszköztől való elszakadásra, a mobiltelefon letételére még a felnőttekben sincs meg a készség.
A gyermekek estében a digitális térben való jelenlét olyan veszélyeket hordoz, amelyek kivédésére kevesen vannak felvértezve. Ilyenek az online támadások és különböző speciális online veszélyhelyzetek.
A védekezés képessége senkivel nem születik, azt meg kell tanulni, de a gyerekeknek és fiataloknak is csak azt lehet megtanítani, amit mi magunk is tudunk. Ha viszont a szülő nem tudja megtanítani, és a gyerek találkozik ezzel a problémával, akkor a társaihoz fordul tanácsért. A szülők szerepét pedig átveszik a kortársak, és innentől rengeteg problémával kell szembenézni, ami ki kellene küszöbölni. A legegyszerűbb, legadekvátabb megoldás, ha az anyukákat, apukákat felvértezzük ismeretekkel, és képessé tesszük őket, hogy ebben a témában a gyermekeikkel tudjanak társalgást kezdeményezni, és tudjanak kapcsolatot, hitelességet építeni
-magyarázta Pöltl Ákos.
Annak érdekében, hogy a gyermekeket és a fiatalokat hatékonyabban tudjuk megvédeni a kibertérben leselkedő veszélyektől online oktatási programokat dolgoztak ki a szülőknek, melyet e-learning tanfolyamok tudnak elsajátítani. Ezen kívül a Pannon Egyetemen kezdi meg működését az ország első védelmi, kutatási és oktatási központja.
Tudományos alapokra helyezve próbálunk meg széles társadalmi rétegekhez eljuttatni információkat ezen a területen. Ennek érdekében a rendőrséggel is együtt fogunk működni, hogy a valós, hiteles ismeretek a megfelelő formában juthassanak el mindenkihez
- mondta a családbiztonsági szakértő.
Pöltl Ákos két, 2023 januárjában nyilvánosságra került, egyfajta fordulópontot jelentő kutatás eredményéről is szólt - írja a beol.hu.
Az első, egy hároméves utánkövetéses vizsgálat volt, amelyben azt nézték, hogy milyen hatással bír a kamaszok agyfejlődésére a telefonhasználat. A gyakori felhasználók körében vagy megállt, vagy minimálisra csökkent az agy érése, sőt, olyan eset is történt, amikor az visszafordult. A másik kutatás a digitális „bébiszitterségről” szólt. Ebben azt vizsgálták, hogy mit okoz, ha a családokban azzal nyugtatták meg kisgyerekeket, hogy odaadták nekik a telefont. Ennek hatására az érintett kisfiú vagy kislány elvesztette azt a természetes, 3-4 éves korban kialakuló képességét, hogy saját magát képes legyen megnyugtatni.
Előadásában a szakértő kitért a gazdasági manipulációs mechanizmusok szerepére is. Rámutatott, hogy azok a cégek amelyek közösségi médiaoldalakat, online közösségi tartalmakat, applikációkat fejlesztenek, ezekben érdekeltek, nekik az az érdekük, hogy minél több időt töltsenek az emberek ezeken a felületeken.
Amikor adott esetben egy 14 éves kamasznak le kellene tennie a telefont, akkor egy évi 1,4 trillió dollárt termelő iparág akaratával áll szemben. Egy olyan ágazattal, amelyben viselkedéskutatók, pszichológusok, pszichiáterek, mérnökök segítségével a leginkább addiktív, ott tartó alkalmazásokat, mechanizmusokat fejlesztik
-fogalmazott Pöltl.
Majd a Netflix igazgatójának egy korábbi interjúját idézte. Reed Hastings arra az újságírói kérdésre, hogy mi a legjelentősebb konkurenciájuk úgy felelt: "Mi gyakorlatilag az alvással vagyunk versenyben és nyerésre állunk!"
Kiemelte, ilyen körülményeket között kellene a fiataloknak letenniük a telefont, vagy önmagukat kontrollálniuk, miközben az agyuk még nem is érett az ilyen típusú kihívásokra. Szintén az előadásban elhangzott, hogy az amerikai adatok szerint a 11-16 éves kamaszoknak napi 8 óra 40 perc, a 8-12 éveseknek 5 óra 33 perc az átlagos képernyőidejük.
Vezető kép: iStock
