A kedves olvasók megérdemlik a hiteles tájékoztatást, főleg egy olyan frontpolitikus esetében, aki értelmiségiként lopta bele magát a baloldali szívekbe és most a Gyurcsány-koalíció favoritja a kormányfőjelölti előválasztáson. Szóval az 1993-2000-ig tartó időszakban, tehát hét év alatt Karácsony Gergely megszerezte a diplomáját. Aztán olyan egyetemi tudományos pozíciókat töltött be, amelyekhez kötelező előírás volt az akkreditált nyelvvizsga. Az érintett pénteki dühös posztjában ezt azzal igyekezett feloldani, hogy lektorátusi vizsgával pótolta mindezt, de oknyomozó cikkünkből kiderül: ilyen opció sem az ELTE-n sem a Corvinuson nem volt. Az ügy több mint szőrszálhasogatás, mert ha közérdekű adatigényléseink révén kiderül, hogy valójában csalással, vagy törvényszegéssel foglalta el ezeket a pozíciókat, az komolyan megkérdőjelezi a miniszterelnök-aspiráns szavahihetőségét és becsületét. Nem volna meglepő egy ilyen fejlemény, hiszen Karácsony Gergely a 2019-es választásnak is hamis önéletrajzzal futott neki: azt állította, hogy PhD-fokozatot szerzett, holott a doktori tanulmányait sosem fejezte be.
Karácsony Gergely sértődött, dühös posztban reagált a Magyar Nemzet oknyomozó cikkére és vélhetően a PestiSrácok.hu érdeklődéseire, azt állítva: rendben van a nyelvvizsgája, azt az “egyetem nyelvi lektorátusán” tette le, s ha kérjük, akár az óvodás éveiről is beszámol. Csakhogy a baloldal leendő miniszterelnök-jelöltjének, Gyurcsány Ferenc egykori jól megfizetett miniszterelnöki tanácsadójának dühöngés helyett inkább korrekt választ kellene adnia – írtuk pénteki cikkünkben. Az érdemi válaszra azóta is hiába várunk, ezért megpróbálunk feleletet adni a kérdésre helyette:
2013-ban egy közérdekű adatkérésre a Párbeszéd Magyarországért frakciója kiadta akkori tagjainak nyelvvizsgáit, s ott szerepel az összes képviselő okirata, Karácsony Gergely és Szilágyi László kivételével. Ők tehát ilyennel nem rendelkeztek, ezt egyébként utóbb egyszer egy gyenge pillanatában Karácsony maga is elismerte. Önkorrekciója szerint csak “lektorátusi vizsgát” tett. Ez viszont nem elismert nyelvvizsga, csupán egy egyetemi vizsga nyelvből, miként azt az Oktatási Hivatal oldala is megerősíti.
A parlament honlapján közzétett életrajz és információ Karácsony Gergelytől, 2018-ból így szól:
nyelv: angol; foka: középfokú.
Adódik a logikus kérdés, hogyan kezdhette el az akkor még reményteli ifjú az egyetemi oktatói karrierjét, amikor az 1996. évi oktatási törvény már előírta a diploma feltételeként a nyelvvizsgát, ám felmenő rendszerben. Tehát szűken, de 2000-ben az új szabálynak még nem kellett feltétlenül vonatkoznia hősünkre. Azaz akkor még valóban megszerezhető volt a diploma úgynevezett akkreditált nyelvvizsga nélkül, “lektorátusi vizsgával”. Egyszerűen fogalmazva a hallgató indexébe bekerült egy életmentő osztályzat a nyelvtudásról.
A tanársegéd, lektorátusi jeggyel
Ugyanakkor Karácsony 2004-ben bekerült a Corvinusra tanársegédként. Hogy kit lehetett akkoriban alkalmazni tanársegédként? Nos, választ ad a 93. évi felsőoktatásról szóló törvény 14.§-a; egyszerűen fogalmazva azt, akinek van diplomája. Igaz, az a fránya SZDSZ-vezette felsőoktatási kormányzat már 2005-ben sem bírt reformvágyaival, így az első Gyurcsány-kormány parlamenti többsége Magyar Bálint oktatási miniszter javaslatára szigorított mindezen, de a főpolgármester 2004-ben általában véve tanársegéddé jogszerűen válhatott. Eddig tehát rendben van a mindenre alkalmas aranyifjú.
Adjunktussá már ki sem nevezhették volna
Karácsony ugyanakkor 2008-ban – még mindig a szoci-szadesz kormány alatt vagyunk – adjunktusi fokozatba lépett, szintén a Corvinuson. Az adjunktusi kinevezés feltétele az említett 2005-ös törvény szerint a doktorjelölti státusz volt. Azon kedves olvasóink számára, akik elvesztették a fonalat, kicsit egyszerűsítve megmagyarázzuk: a doktorandusz az, aki a doktori képzésben részt vesz, doktorjelölt pedig az, aki már elvégezte a képzést és elkezdte a közvetlen fokozatszerzési eljárást. Forrásaink is úgy érvelnek, hogy nyelvvizsga nélkül Karácsony Gergely törvényesen nem válhatott volna adjunktussá. Hogy miként csúszott át a rostán, azt csak találgatni tudjuk, de beszédes az a szombati cikkünkben is felemlegetett tény, hogy Karácsony a zuglói polgármesterként közzétett önéletrajzában egy PhD tudományos fokozatot is beszerzett magának, holott a doktori iskolát nem csinálta végig, ott tehát nem riadt vissza a kamuérdemek közzétételétől..
Kamugeri kamu PhD-vel futott neki a 2019-es választásnak. Nem igaz érdemekkel választást nyerni nem igaz országhoz vezet – tekerhetnénk ki a nagyfőnök Gyurcsány Ferenc egy aranybecsű mondását
A lényeg, hogy törvény a következőképp fogalmazott 2005-ben arról, miket kellett teljesíteni a doktorjelölti/adjunktusi kinevezéshez:
A doktorjelölti jogviszony keretében kell teljesíteni az (5) bekezdésben meghatározott követelményeket.
A doktori fokozat megszerzésének feltételei pedig a következők voltak:
a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése, továbbá a doktori szigorlat eredményes letétele;
b) két idegen nyelv – a tudományterület műveléséhez szükséges – ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása;
Akkor mégis hogyan lett adjunktus Karácsony Gergely?
Három lehetséges válasz adódik: vagy egy gimnáziumban szerzett idegennyelvi középfokú érettségit ismert el valamilyen módon a nyelvvizsga akkreditációs szerv, vagy egy szaknyelvi tanfolyamot tartott nyelvvizsgával egyenértékűnek az egyetem az adjunktusi pályázat elfogadása során, esetleg egy egyetemi vizsgát fogadtak el neki.
Karigeri a parlamenti vagyonnyilatkozata szerint ADJUNTKUS volt. Lehet, hogy ez a dolog nyitja, adjunktus ugyanis nem lehetett volna.
Az első két esetnek munkatársaink utánajártak. Karácsony a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban tanult, ahol első nyelvként még oroszt kellett tanulnia. Így egyszerű kérdést kellett csak feltennünk a Klebelsberg Központ munkatársainak: volt-e alapszintű, vagy felső szintű angol nyelvi képzés a gimnáziumban 1990 és 1995-között? A hivatalos válaszban az áll:
A Debreceni Tankerületi Központ által fenntartott Tóth Árpád Gimnáziumban az angol tagozatos képzés 1990-ben indult újra (emelt szint-magasabb óraszámú képzés), ami más formában, de jelenleg is működik. A hatvanas évektől 1994-ig az angol is választható volt második idegen nyelvként az orosz mellett az általános tantervű osztályokban is. 1995-től lehetett az angolt első idegen nyelvként választani.
Ezek után az Oktatási Hivatalhoz fordultunk, ahol azt kérdeztük meg, hogy a középfokú nyelvi érettségit (1993-ban még csak középfokú érettségit lehetett szerezni) elfogadta-e a nyelvvizsga akkreditációs szerv középfokú nyelvvizsgának? A válasz egyértelmű “nem” volt, így ezt a lehetőséget kizárhattuk.
A harmadik opció valamilyen korábbi egyetemi igazolás lenne a megfelelő szintű nyelvtudásról. Lássuk!
Egyetemi pótnyelvvizsga? Nincs olyan!
Egy tény Karácsony Gergely életrajzában bizonyosan megmaradt: 2007-ben felvételizett az ELTE TÁTK doktori tanácsába, ahol aztán kivételesen tehetségesnek bizonyult. Csakhogy a kivételesen tehetségesnek bizonyulás mellett sajnálatos módon a nyelvvizsga akkor sem állhatott rendelkezésére, így teljes rejtély, hogy miféle nyelvtudást igazoló okiratot csatolhatott be a doktori tanácsnak? Sajnos nem tudjuk, de ha volt ilyen irata, akkor annak már a Corvinuson is meg kellett lennie, ahol szintén szeretett volna doktorálni, csakhogy ez nem jött össze neki.
Megkérdeztük tehát a Corvinust, hogy is állunk a dologgal?
- Mik voltak a doktori fokozatszerzési eljárás megkezdésének alaki és anyagi feltételei 1999. január 01-től a Corvinus Egyetemen?
- Mik voltak a tanársegédi kinevezés alaki és anyagi feltételei 2000-2010-ig a Corvinus Egyetemen?
- Mik voltak az adjunktusi kinevezés alaki és anyagi feltételei 2000-2010-ig a Corvinus Egyetemen?
Kiderült, hogy a Corvinus az ELTE-nél szigorúbb volt, oda már 1999-től csak akkreditált nyelvvizsgával lehetett bekerülni, ez tehát alapja minden további előrelépésnek is. Kibúvót jelenthetett azonban, hogy Karácsony az ELTE-n diplomázott, így 2005-ig (mint a cikk elején írtuk) tanársegédnek még átsasszézhatott legálisan. Az egyetem válasza a doktori fokozatszerzési eljárás megkezdésének feltételeiről (amely, mint írtuk az adjunktusi poszt feltétele is egyben) így szól:
Aki a szükséges diplomával rendelkezett, amelynek legalább jó mínősítésűnek kellett lennie; - legalább egy középfokú nyelvvizsgája volt; - motivációs levelében, motivációs beszélgetésen igazolta az akadémiai életpálya iránti elkötelezettségét; - sikeresen teljesítette a felvételi vizsgát (írásbeli, szóbeli); - bemutatott egy tudományos esszét, elkészítette a kutatási tervét; - voltak korábbi, tudományos eredményei, pl, OTDK mozgalomban való részvétel, tanszéki kutatásban való részvétel, demonstrátorság, tudományos publikáció - befizette a felvételi eljárási díjat (9000 Ft)
Hoppá! Ezt feketén-fehéren azt jelenti, hogy a baloldal miniszterelnök-aspiránsa törvényesen nem válhatott volna adjunktussá a Corvinuson!
Tehát a pénteki Facebook-dühöngésben utólag felhozott lektorátusi vizsga nemhogy az adjunktusi posztra nem volt elegendő Corvinus Egyetemen. Így érthető az is, hogy Karácsony Gergely ezek után miért sasszézott vissza az ELTE “Tátikára”, ahol szintén megpróbált doktorit szerezni, de ez sem jött össze – még a végén kiderül, emberünkben semmi kitartás nincs és képességeivel, érdemeivel kapcsolatban szeret nagyot mondani!
Inkább az Ecseri úton kéne keresni Karácsony Gergely nyelvvizsgáját?
Mivel az adjunktusi kinevezés feltétele a doktorjelölti státusz bemutatása, vagyis a doktori abszolutórium és akkreditált nyelvvizsga, a doktorjelöltséghez pedig a fent már jelzett diploma + két nyelvvizsga kombó – szükségeltetik, ezért tovább ködösödik a dolog, hiszen Karácsony Gergely mindezekkel nem rendelkezik. Így már csak két megoldás marad: a Gyurcsány-koalíció miniszterelnökjelölt-aspiránsa vagy valamilyen (például akkoriban a fővárosi Ecseri úti zsibvásárban nagyszámban árusított) hamis okiratot mutatott fel, vagy olyannyira csókos volt, hogy esetében eltekintettek az egyetemi szabályzattól.
Márpedig Karácsony Gergely minden saját jelzése szerint adjunktusi állásban oktatott a Corvinuson, erre a saját maga által kitöltött és aláírt vagyonnyilatkozata is egyértelműen rámutat.
Hol is felejtettem a nyelvvizsgámat? – Fotó: Horváth Péter Gyula/PS (A kép pár perccel Dobrev Klára és Karácsony Gergely közös sajtótájékoztatója előtt készült 2019-ben,)
Így aztán munkatársainknak már csak egy útja maradt a súlyos ellentmondások feloldására: közérdekű adatkérést intézünk az ELTE doktori tanácsához, illetve a Corvinus Egyetemhez, hogy a két, nyelvvizsgához kötött tudományos pozíció elvállalásakor milyen iratot mutatott fel Karácsony Gergely? Bizakodásra ad okot az igazság fényre derülése tekintetében, hogy megnéztük az ELTE és a Corvinus iratkezelési szabályzatát, s kiderült: az ilyen iratokat nem lehet selejtezni. A kérdésünk kitér arra is, hogy a két egyetem utólag szabályszerűnek látja-e a főpolgármester kinevezéseit?
Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora is megszólalt
A rektor a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a hétvégén. Azt mondta: Karácsony Gergely pontosan annyi támogatást és bizalmat kapott, mint bármilyen más fiatal és alulfizetett oktató.
2004-ben én vettem fel az egyetem politikatudományi tanszékére azzal az ígérettel, hogy megoldja a módszertani képzési feladatainkat. Ekkor már PhD-hallgató volt az egyetem szociológia tanszékén. Minden arra utalt, hogy tudományos pályára készül, ebbe beleillett a Mediánnál töltött gyakorlati tevékenysége, a Norvég Alapban végzett kutatói munkája. Ám 2012-ben lejárt az a nyolc év, amit az akkori törvény előírt, miszerint csak az alkalmazható egyetemen, aki maximum ennyi idő alatt megszerzi a doktori címet. Ő viszont ezt nem teljesítette, ezért 2012-ben személyesen közöltem vele, hogy emiatt az egyetemi állását meg kell szüntetnem. Mivel továbbra is azt állította, hogy a doktori dolgozatának már nincs sok híja, azt ajánlottam fel neki nagyvonalúan, hogy menjen el fizetés nélküli szabadságra és nyújtsa be a doktoriját. Két további év alatt erre nem került sor, ekkor jogilag is megszüntettük a munkaviszonyát.
Egy kivételesen szorgalmas ember: 0-24-ben Gyurcsány oldalán és főállásban az egyetemen
Arról, hogy Karácsony Gergely önéletrajza tele van ferdítésekkel és fals információkkal, pénteki cikkünkben írtunk. Miközben nem létező nyelvvizsgájával tudományos karriert építgetett a Corvinuson, több tízmillió forint közpénzt zsebelt be Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök politikai tanácsadójaként. Ráadásul a szerződést úgy fogalmazták meg, hogy ő 0-24 órában a miniszterelnök rendelkezésére áll, miközben egyetemi adjunktusként szintén főállásban boldogította a hallgatókat. Mindez a főpolgármester önéletrajzából teljességgel kimaradt, pedig annak ismeretében, hogy Karácsony a legbrutálisabb Gyurcsány-korszakban, 2006-tól politikai tanácsadó volt a Miniszterelnöki Hivatalban, sokkal jobban érthető, hogy később miért pont a ő robbantotta szét Schiffer András “Lehet más a politika” mozgalmát, azt a pártot amely valódi veszélyt jelentett az “őszödi böszme” visszatérésére és az időközben sikerrel összegründolt teljes baloldali összefogásra.
Munkatársunk betekintett a Miniszterelnöki Hivatal 2010-előtti szerződéseinek listájába, így kiderült: Karácsony a Social Report nevű Bt-jével számlázott (időközben az Origo azt is megírta, hogy a cégnek az adózása sincs rendben, mert a cégadatbázis szerint a bt-nek 2002 után már nem volt bevétele, holott a Gyurcsánynak adott politikai tanácsokért 2006 és 2009 között összesen 21,5 millió forintot számlázhatott ki (!).
Gyurcsány és Horn Gábor egyedi igénye szerint
Egyszóval megnéztük a szerződés kivonatát, amiből kiderül, hogy Karácsonynak Gyurcsány hivatalában, közvetlenül Horn Gábor akkori SZDSZ-es államtitkár felügyelete alatt kellett politikai tanácsokat osztogatnia. A feladatleírás ugyanis így szól:
A magyar közélet politikai relevanciával bíró jelenségeinek figyelemmel kísérése a sajtóban és a médiában, azokról a Megbízó egyedi igénye szerint konzultáció lefolytatása. 2008. 04. 01- jétől a kialakult kormányválság kezelésével kapcsolatos jogi kommunikáció és konzultációs feladatok ellátása, a felmerülő kérdések egyeztetése miatt rendelkezésre állás a nap 24 órájában az államtitkár úr részére.
Hát, szegény, akkor már adjunktus úrnak, a Medián addigra már kinevezett kutatási igazgatójának a nap 24-órájában rendelkezésre kellett állnia, sőt a jogi kommunikáció is feladata lett a neves szociológusnak. Bizony utólag is jól látszik, milyen kemény élet lehetett ez! Hogy miként volt képes egyszerre ennyi lovat megülni? Nyilván úgy, ahogy a vasárnap elstartolt “99 százalékosok mozgalmának” vezetőjeként, Gyurcsány kedvenc kormányfőjelöltjeként a főpolgármesteri teendőit is ellátja majd… Azaz sehogy…
…. és 1 százalék Karácsony. Szombaton Kocsis Máté tette ki ezt a posztot a kormányfőjelölt új mozgalmának és eddigi tevékenységének lényegéről.
Vezető kép: “Dr.” Karácsony Gergely még Zugló polgármestereként Gyurcsányné Dobrev Klárával kampányol 2019. szeptemberében. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS