Nehézkes integráció, a közbiztonsági helyzet romlása – ezek jellemzik jelenleg a finn valóságot. A Migrációkutató Intézet aktuális elemzéséből ijesztő adatok derülnek ki az ország bevándorláshelyzetéről. A dokumentum különös tekintettel a 2015 óta eltelt időszak vonatkozásában vizsgálja a kialakult helyzetet. A tanulmányból az is kiderül: a finn mainstream politikai elit összességében egy liberális bevándorláspolitika mellett tett hitet, a migrációt pedig alapvetően egyfajta menedzselendő folyamatként kezeli.
A Migrációkutató Intézet legújabb tanulmánya szerint az Európán kívülről 2015 előtt érkezettek is gyengén teljesítenek a finn munkaerőpiacon, és az integráció egyéb dimenzióiban is messze elmaradnak az ideális szinttől. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a 2015 óta érkezettek integrációja várhatóan még komolyabb kihívást jelent majd Finnország számára.
Miközben a tömeges beáramlást látva születtek szigorító intézkedések is, a liberális finn bevándorlási modell az összképet tekintve nem változott érdemben 2015 óta
– olvasható a Migrációkutató Intézet legújabb felmérésében. Az elemzés arra is kitér, hogy a tömeges bevándorlást egyedüliként ellenző Finnek Pártja jó választási eredménye ellenére sem jutott kormányzati pozícióhoz, azonban a migráció negatív következményei miatt rövid távon stabilizálhatja támogatottságát, és ezáltal megteremtheti az alapot annak jövőbeli növeléséhez – még akkor is, ha a bevándorlási számok viszonylag alacsonyak maradhatnak a 2015-ös évhez képest.
A legtöbb bevándorló Irakból érkezik
A tanulmány megállapította azt is, hogy a legtöbb bevándorló iraki állampolgár; ők egyébként 2015 óta folyamatosan az első helyen állnak e tekintetben, akkor 20 484-en kértek menedékjogot. Minden évben megtaláljuk – más-más helyezéssel – az afgánokat és a szíreket is az élbolyban, ám számuk jócskán elmarad az irakiakétól. Érdemes megvizsgálni, hogy az elmúlt években a menedékkérelmet benyújtók többsége a fiatal, 18–34 éves korcsoportba tartozik (2018-ban 2368 fő). Őket a 35–64 éves középkorúak követik (999 fő), a 13 éves vagy annál fiatalabb kiskorúak (949 fő) előtt, miközben a 14–17 évesek és a 65 év fölöttiek aránya elenyésző (182, illetve 41 fő).
Rekordszámú menedékkérelem, kimagasló befogadási arány
A finn kormány – természetesen a tolerancia jegyében – 2015 augusztusa és decembere között a fogadóközpontok számát 22-ről 144-re, míg a Bevándorlási Szolgálat létszámát 365-ről 508-ra emelte, tavaly pedig már 900 embert foglalkoztattak. Ezek a számok elég ijesztőek, hiszen 1990 és 2014 között átlagosan évi 2700 menedékkérelmet nyújtottak be Finnországban, a legtöbbet 2009-ben (5988). A 2015-ös évet messze kiugrónak nevezhetjük: akkor ez a szám 32 477 volt, az előző évinek közel kilencszerese. Ilyen beáramlás a II. világháború óta nem volt tapasztalható az országban. A Finn Migrációs Szolgálat ennek következtében 2016-ban rekordszámú (28 208) menedékkérelmet bírált el, melyek közül minden negyediket (27,5%) talált megalapozottnak és hozott ezeknél pozitív döntést.
A teljes tanulmány ITT olvasható.
Forrás: Migrációkutató Intézet; Fotó: PICTURE-ALLIANCE/AFP/Winfried Rothermel
Facebook
Twitter
YouTube
RSS