Egyre több fiatalnál alakul ki mentális betegség, ezért roadshow-t indítanak nekik
A lelki egészség napját október 10-én tartják világszerte, melynek alkalmából idén is konferenciát tartott a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) szervezete. A műhelykonferencián bepillantást nyerhettünk a világ és a magyar lakosság lelki állapotának alakulásába és kiderült, hogy az elmúlt három évben a járványhelyzet és a háború is jócskán befolyásolta általános kedélyállapotunkat, ami a hiedelmek ellenére nem olyan rossz, mint ahogy azt sokan gondolják. A házas vagy élettársi kapcsolatban élők például sokkal boldogabbak, mint egyedülálló társaik, a kisgyermekesekről nem is beszélve. A fiataljainkra viszont jellemző a bizonytalanság és a szorongás, egyre többen fordulnak a lelkisegély szolgálathoz. A helyzet súlyát felismerve a Kulturális és Innovációs Minisztérium egy roadshowt indít a fiatalok számára, ami segíthet nekik például a társas kapcsolatok kialakításában, lelki gondjaik feloldásában. A jövőben pedig akár a mesterséges intelligencia is megoldást nyújthat, hogy jobba érezzük magunkat lelkileg.
Az, hogy milyen a lelkünk egészsége, az kihat a teljes egészségünkre, ezért is kell vele foglalkozni - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyi államtitkára nyitóbeszédében. Hornung Ágnes a közösségek fontosságára is felhívta a figyelmet, mert úgy véli, hogy ott tud az ember kiteljesedni. A legfontosabb környezetünknek pedig a családot nevezte. Mint fogalmazott:
Nincs jól működő társadalom, jól működő családok nélkül.
Ezért is dolgozik a kormány azon, hogy minél több gyermek szülessen, ideális családba. Az államtitkár szerint ugyanakkor a gyerekek lelki egészségét nézve az a legnehezebb, ha a család nem teljes vagy nem biztonságos. Továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy a mindennapi élet problémáival is könnyebb megbirkózni, ha van az ember mögött egy támogató család.
Hornung Ágnes ugyanakkor kitért arra is, hogy egyre több gyermek küzd mentális betegségekkel, melyek kialakulásában az online tér is közrejátszik. Sajnos egyre több olyan esetről is hallani, amikor egy kamasz az öngyilkosságba menekül. Az iskolákban és az iskolákon kívül is éppen ezért nagy szükség van a prevencióra - szögezte le.
Jövő héten indul a lelki egészség roadshow
A fiatalok lelki problémáira reagálva a Kulturális és Innovációs Minisztérium úgy döntött, hogy elindítja lelki egészség roadshowját - ezt már Nagy-Vargha Zsófia, a KIM fiatalokért felelős helyettes államtitkára jelentette be. A „Kösz, jól vagyok. Tényleg?” nevet viselő eseménysorozat négy városban, Ajkán, Ózdon, Dombóváron és Balassagyarmaton várja majd a fiatalokat különböző programokkal. Céljuk, hogy a gyerekek a roadshow-n jobban megnyíljanak a tanárok, szülők és a szakemberek előtt is.
Nagy-Vargha Zsófia kitért arra, hogy a fiatalok nincsenek jó lelki állapotban, amit tovább mélyített a koronavírus-járvány és a szomszédban dúló háború is.
A helyettes államtitkár a program részleteivel kapcsolatban elmondta, hogy a program egy szívszorító színházi előadással indul, amit a gyerekek később átbeszélhetnek egymással és a szakemberekkel is. Ezen kívül pedig ismert embereket is meghívtak, mint például a népszerű magyar énekest, Oláh Gergőt, akiket a fiatalok kérdezhetnek élettapasztalatairól, átélt nehézségeiről.
A minisztérium továbbá úgy döntött, hogy egy nagyobb támogatást biztosít a lelkisegély vonalnak, ugyanis kiderült, hogy egyre több fiatal hívja őket problémáikkal.
A házasok és a gyermekesek boldogabbak
A konferencián a KINCS elnöke ismertette a közérzetkutatási eredményeiket, ami az elmúlt három évet foglalja magába. Fűrész Tünde elöljáróban annyit mondott, hogy egyelőre úgy tűnik, hogy képesek vagyunk megbirkózni a gondjainkkal ugyanis hét százalékos a magyarok elégedettsége a felméréseik szerint egy tízes skálán.
Kiemelte, hogy a koronavírus-járvány és a háború kirobbanása nagyban befolyásolta az emberek hangulatát, nem véletlen, hogy például a korlátozásokat követően jobb lelkiállapotban volt a magyar társadalom, viszont amikor megéreztük a háború ránk nehezedő következményeit rosszabbul ítéltük meg az életet.
Boldogságérzetünk átlaga 7,4 százalékon állt az elmúlt három évben - mutatott rá Fűrész. Hónapról hónapra itt is látszik, hogy hogyan hatott ránk a covid és a háború. 2021. októberben voltunk a legboldogabbak, ekkor voltunk beoltva és nem voltak már korlátozások. Továbbá ez volt az a hónap, amikor bejelentette a kormány, hogy lesz 13. havi nyugdíj, és a családok visszakapják az egy évnyi szja-t.
Kiderült a felmérésből az is, hogy a házasságban és élettársi kapcsolatban élők boldogabbak, mint az egyedülállók.
Érdekesség továbbá, hogy azok a legboldogabbak, akik kicsi gyereket vagy gyerekeket nevelnek. Összességében pedig elmondható, hogy a fiatalabb korosztály volt elégedettebb, az idősek inkább pesszimisták voltak.
A férfiak jobban biztonságban érezték magukat
A kutatás szerint 2020. november és 2023. augusztusa között a biztonságérzet átlagosan 7,1 százalékon állt. Érdekesség, hogy a biztonságérzet a férfiak tekintetében magasabb volt végig, mint a nőknél. 2023. augusztusra volt a nők biztonságérzete csak magasabb, de nem tudják, hogy miért.
A saját dolgaik alakulását tekintve a választás előtti időszakban, 2022. februárjában voltak a magyarok a legelégedettebbek. Fűrész Tünde felhívta a figyelmet, hogy ekkor volt a foglalkoztatottság is a legmagasabb. Települési szinten nem igazán tapasztaltak különbséget, de az megállapítható, hogy a fővárosiak hajlamosabbak a pesszimizmusra. Ugyanakkor az ország dolgainak alakulását az idősek látják derűsebben. Átlagosan a tízes skálán 5,1 százalékos az elégedettségi mutató.
Akinek stabil a személyiségmagja, meg tud birkózni a problémákkal
Hal Melinda, klinikai szakpszichológus, az MCC tanuláskutató intézetének vezetője beszédében rávilágított, hogy a lelki egészséget tekintve globálisan azt látjuk, hogy dinamikusan fejlődnek a prevenciós hálózatok, de mégis óriási űr van a fiatalok és a többi korosztály között. Sajnos a világon tizenhárom százalékkal emelkedett a mentális zavarok gyakorisága 10 év alatt. A fiataloknál pedig ez gyakoribb. A statisztikák szerint minden 40. másodpercben lesz öngyilkos valaki a földön. Ennek ellenére sikerült visszaszorítani az öngyilkosságok számát, de a fiataloknál nagyobb hangsúlyt kell erre a területre fektetni.
Nagyon fontos, hogy a fiatalok biztonságban érezzék magukat és legyen stabil jövőképük. Arról van szó - hangsúlyozta Hal Melinda -, hogy a folyamatosan változó világban mennyire érzik, hogy ők kontrollálják az életüket. Azt látjuk a kutatásokból, hogy egyre több gyermek születik meg, de demográfiai fordulat nem jött el. A családügy területén 2100-ra jó lenne, ha modellezni tudnák, hogy akkor mit fogunk családnak nevezni, hányan leszünk. Mint fogalmazott:
A lelkik egészség kérdésében azért kell tennünk mert ezek a kérdések létkérdések.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy társadalmilag fontos tény, hogy a fiatalok bizonytalanok a jövőjüket illetően, amit okozhat a szomszédban dúló háború, a járvány vagy a klímahelyzet. A problémákkal viszont az fog tudni megküzdeni, akinek van stabil személyiségmagja. Az oktatás területén, ezért változásra van szükség. Meg kell tudnunk, hogy mi kell a stabil személyiségmag kialakításhoz. Nem külön pszichológiáról kell beszélni, hanem egy komplex tudományról, ami a gazdasági, társadalmi kérdésekre is választ ad. A szakember reméli, hogy a mesterséges intelligencia a lelki egészség területére is kiterjedjen majd -persze úgy, hogy azt tudjuk kontrollálni- mert akkor sokkal több fiatalhoz tudnának elérni és még életeket is meg lehetne menteni.
Hal Melinda elmondta továbbá, hogy rossz felé változik a világ, sokszor a kötődési problémák állnak a gondok mögött, erre kell felépíteni 2100-ig a terveinket. A fiatalok egyik nagy problémája szerinte, hogy átlagosan 7-7,5 órát gépeznek/telefonoznak, de ha ezt az időt a társaikkal töltenék, jobban éreznék magukat lelkileg.
Vezetőkép: Canva
