A Magyarországot sújtó nyolcvanmilliárd forintos bírságról, az európai parlamenti választások eredményeiről és Magyarország NATO-ban beöltött szerepéről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban.
Az első téma nem meglepő módon az Európai Bíróság döntése volt, amiről a kormányfő elmondta, hogy
Soros György bírósága hozta meg ezt az ítéletet.
Orbán Viktor szerint köztudott, hogy az EU tele van Soros György embereivel. A Soros-terv már régóta nyilvános, maga a spekuláns írta és ebben benne van, hogy évente egymillió bevándorlót be kell hozni, ha erre nincs az uniónak pénze, majd ad Soros.
Az európai kontinens a hagyományos arculatát, ami keresztény, ami európai az változzon meg és Európából egy kevert kontinenst kell létrehozni
– ez a Soros terv lényege – mondta a kormányfő. Kiemelte, Magyarország kétmillió eurót költött el kerítésépítésre 2015 óta és azóta tart ez a vita köztünk és Európa között. A magyar álláspont az, hogy Brüsszelnek nincsen joga arra, hogy megmondja, mi kikkel éljünk együtt.
Most nagy büntetést kell fizetnünk és töröm a fejem, hogy ezt hogyan oldjuk meg úgy, hogy ez nekik jobban fájjon, mint nekünk
– szögezte le.
Nem adjuk fel, nem erről vagyunk híresek. A pénz egyébként óriási összeg, amit jobb lenne a nyugdíjasok, családosok körében kiosztani és nem Brüsszelnek adni.
Hozzátette:
Mindeközben azok a fenyegetések is elhangzottak az EU részéről, hogy ha nem fizetünk, akkor a nekünk járó pénzekből tartják ezt az összeget vissza.
Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, hogy az Európai Unióból nekünk járó pénz tekintélyes részét mi már hazahoztuk.
A kohéziós alapokból 22 milliárd euró jár nekünk, én már abból 12 milliárdot megszereztem. Mindenfajta véres kézitusákban, valahogyan csak ki sikerült kialkudnom 12 milliárd eurót. Ez ott van a számlánkon. Most ők azt mondják, hogy nem fizettek, ebből fogjuk levonni. Jó, rendben van, értem. Erre is lesz majd válaszunk
– fogalmazott.
A brüsszeliek sunyik
A miniszterelnök elmondta: tudtak róla, hogy a döntés meg fog születni.
Nézze, ezek brüsszeliek. Ezek sunyik, nem tudok mit mondani. A magyar ember számára az egész, ami ott történik, az nehezen fogható kulturálisan
– fogalmazott. Magyarországon az őszintétlenség, a „tolvajnyelv” büntetendő, a választók büntetik is. Hozzátette:
Sorosnak van egy terve, ezt meghirdette, sose rejtette véka alá, maga írta meg, rátette a kézjegyét közzétették, be kell hozni évente egymillió migránst. Ha nincs rá pénze az Uniónak, majd ő ad kölcsönt, és meg kell oldani, hogy az európai kontinens a hagyományos arculatát, amely keresztény, amely európai, az változzon meg, és Európából egy kevert kontinenst, kevert népességű kontinenst kell létrehozni
Orbán Viktor hangsúlyozta: egy hosszú ideje tartó háború:
2015-16-ban kezdődött, akkor Magyarország az elé a nehéz döntés elé került, hogy a délről feláramló százezer szám érkező, invázió képét mutató, fiatal férfiakból álló menekültáradattal szemben hogyan védekezzen. Kerítést építettünk, rendőrök, katonák, határőrök, határvadászok. Mindent megtettünk, elköltöttünk kétmilliárd eurót, hogy megvédjük Magyarországot, hogy Magyarország Magyarország maradjon.
Hozzátette, Magyarország ahhoz ragaszkodik, hogy magyarok mondják meg azt, hogy kikkel élünk együtt, ez a vita tárgya.
Töröm a fejem, hogy hogyan oldjuk meg úgy, hogy ez nekik jobban fájjon, mint nekünk. Vannak lehetséges megoldások, nem arról vagyunk híresek, hogy föladjuk, vagy hogy kétségbe esnénk azért, mert első látásra egy nehéz helyzettel találjuk magunkat szemben
– hangsúlyozta, és hozzátette:
80 milliárd forintot, ha szétoszthatnék a családok között, odaadhatnék a nyugdíjasoknak, vagy gyerekvédelemre lehetne fordítani, mindenki boldog lenne. És még plusz napi 400 millió.
A választások után négy nappal került nyilvánosságra az Európai Bíróság döntése, de a miniszterelnök elmondta, hogy már tudtak róla, ugyanakkor hozzátette, hogy
ezek brüsszeliek, sunyik.
Alapvetően ez a tolvajnyelv nálunk, Magyarországon büntetendő, de Brüsszelben csak így beszélnek. Ott az lóg ki a sorból, aki egyenes. Úgy tekintenek ránk, mintha radikálisak lennénk, de csak érthetőek a szándékaink.
Garanciát kaptunk a NATO-tól
A NATO-főtitkárral a tárgyalásról Orbán Viktor azt mondta: ez egy nagyon fontos, számunkra kedvező megállapodás, a történelmi jelzőt azért nem használja csak, hogy ne legyen elcsépelt.
Kiemelkedően együttműködő országnak számítunk. A védelmi költségünk meghaladja a GDP két százalékát, ez a szabály. Ezt a 32 országból 12-en teljesítjük csak. Légtér-rendészeit feladatokat is ellátunk Szlovákia, Szlovénia és időnként a balti államok tekintetében is és NATO összekötők vagyunk afrikai és ázsiai országokban is. Ezt respektálják.
– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az a probléma, hogy a NATO 32 országából 31 le akarja győzni az oroszokat. Ők úgy gondolják, hogy a megoldás a harctéren van. Szerintünk ez tévedés. Béketárgyalás kellene a mi álláspontunk szerint. A NATO akciókat akar végrehajtani, hogy segítse Ukrajnát. NATO-ukrán missziót akarnak, ami azt jelenti, hogy a NATO koordinálja az Ukrajnának szánt fegyvereket, létrehoznak három nagy támaszpontot, ahol átadják a fegyvereket, de még NATO országok területén. Mi erre nem vagyunk hajlandóak, mert akkor az oroszok szemében mi is ellenségként, célpontként fogunk szerepelni.
én nem akarom kockáztatni sem Magyarország, sem a magyar emberek békéjét azzal, hogy orosz katonai célponttá teszem Magyarország bármelyik négyzetcentiméterét.
A NATO-tagok pénzt dobnak össze ezen felül és ukrán katonákat képeznek ki. Ebben sem akarunk részt venni. Van rajtunk hatalmas nyomás, mert 31 tagállam háborút akar.
Világos igényeink voltak:
- nem adunk pénzt
- katonai akciók előkészítéséhez nem adunk magyar területet
- nem szállítunk fegyvert továbbra sem
Ha pedig lesz NATO területén kívüli akció, akkor abban sem veszünk részt. A NATO szempontjai is érthető, mert követhetnek mások is minket. Abban állapodtunk meg tehát, hogy nem kell részt vennünk semmiben, de cserébe nem akadályozzuk azokat, akik igen. A lengyelek, románok mennek bele a háborúba, a szlovákok óvatosak, mi pedig mert a legközelebb vagyunk nem mozdulunk.
A fegyverkoordinációs átadási pontoknál való közreműködésbe, a frontra menő ukrán katonák kiképzésébe nem akarunk részt venni, nem szállítunk fegyvert továbbra sem, „és egyetlen fillért sem” . A NATO területén kívüli katonai akcióban mi nem fogunk részt venni
– tette hozzá. Orbán Viktor azt mondta, nehéz tárgyalás volt Jens Stoltenberggel, “de mindent megkaptunk, amit akartunk”, cserébe mi nem fogjuk blokkolni az ukrán misszió létrehozását.
Döntő érv volt a választás eredménye
A legfontosabb érvünk a választások voltak, hiszen három nappal vagyunk utána. Megerősítést kaptunk az emberektől, hogy nem akarunk háborút.
Ez volt a döntő érv
– tette hozzá Orbán Viktor.
A választásokon a német és francia háborúpárti baloldal hatalmasat bukott, ami azért is fontos, mert ha a háborúpárti álláspont bukik, akkor nem egyedül vívjuk majd a csatát a béke mellett. Most kénytelen a többi kormány is békén gondolkodni. A belga és francia kormány megbukott, a német kancellár pártja a választáson a harmadik lett. Ez példátlan Németországban. Az emberek üzenete világos:
Ha nem álltok a béke oldalára, meg fogtok bukni.
Máris lelassítottuk a háború felé száguldó vonatot. Fontos, hogy Amerikában is nyerjen Trump és akkor béke lesz. Amerikába kitérve elmondta, hogy a legbiztonságosabb hely Amerikai, hiszen ők szinte érinthetetlenek.
Az amerikaiaknak nincs veszélyérzete, ők „érinthetetlenek”. Míg nálunk Nyíregyházáról vagy Vásárosnaményból átlátunk Karpátaljára
– mondta Orbán Viktor a háború kapcsán, hozzátéve: két óceán védi az amerikaiakat.
Északról egy velük azonos kulturális ország található, míg Mexikó nem jelent semmilyen katonai fenyegetést
– jegyezte meg.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az amerikaiak, legalábbis a trumpisták úgy gondolkodnak: nincs sehol az asztalon egy reális forgatókönyv, ami Ukrajna sikerét okozhatja. “Így gondolkoznak a trumpisták” a miniszterelnök szerint
A hölgyeknek kell megállapodni
A miniszterelnök korlátozott esélyt lát arra, hogy létrejön az ECR és az ID összeolvadásával egy nagy jobboldali frakció az Európai Parlamentben. Mint mondta, ebben a pillanatban is zajlanak a tárgyalások, de „a két hölgy”, Meloni és Marine le Pen nem tud megegyezni, „lassan araszolnak egymás felé”. A magyarok lehetőségei a méreteink, súlyunk miatt korlátozottak, „annak ellenére, hogy a mandátumok felét, 11-et elhoztunk” – mondta.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS