A kormánypárti politikusok kiálltak az energetikai szektor biztonsága mellett, és szembehelyezkedtek a Brüsszel által erőltetett öngyilkos lépésekkel az Országgyűlés plenáris ülésén, de döntés született az uniós források kifizetéséhez szükséges törvényjavaslatok elfogadásáról is; ennek értelmében létrejön az Integritás Hatóság a korrupció elleni küzdelem jegyében.
Földi László, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselője a napirend előtti felszólalásban bírálta az elhibázott brüsszeli szankciós politikát, ami miatt a szlovák kormányfő már államcsődtől tart. Megjegyezte: az Európai Bizottság elnöke újabb szankciós csomagot jelentett be.
A kőolajimportra kivetett szankcióval Brüsszel semmit sem ért el, Oroszország ugyanis Ázsiában talált magának másik piacot
– fogalmazott Földi László. A kormánypárti politikus leszögezte: a szankciók Európának jobban fájnak, mint Oroszországnak, mégis Brüsszel újabb szankciók kidolgozásán töri a fejét. Azonnali béketárgyalásokat követelt.
Válaszában Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára bírálta a baloldal azon állítását, hogy nem a szankciók felelősek az inflációért, a magas energiaárakért. Szerinte a baloldal is tudja, hogy ez nem igaz.
Ha eltörölnék az energetikai szankciókat és nem lebegtetnének újabbakat, azonnal megfeleződnének az árak
– jelentette ki. Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a kormánynak nem erkölcsi kötelessége olyan szankciókat támogatni, amelyek romba döntenék a magyar gazdaságot, mivel inkább meg kell védenie ezekkel szemben az embereket. Emellett szólt a nemzeti konzultációról, mondván: a magyar kormányt érdekli az emberek véleménye.
Európa energiaválságban szenved, a Gazprom közben rekordnyereséget ér el
– mondta az államtitkár.
Az Integritás Hatóságról
Döntés született az uniós források kifizetéséhez szükséges törvényjavaslatok elfogadásáról is. Ennek értelmében autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében. Az új intézmény felállításáról az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében döntött a parlament kedden 150 igen szavazattal, 12 ellenvoks és 19 tartózkodás mellett azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló felételrendszer alapján.
A hatóságnál bárki tehet panaszt, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében. A hatóságot egy elnök és két alelnök vezeti majd, a tisztségekre nyílt pályázatot ír ki az arra kijelölt alkalmassági bizottság. Ezen testületi tagságra a kormány már ki is írta a pályázatot. A testület döntése alapján az Állami Számvevőszék elnöke tesz javaslatot a vezetők személyére szigorú összeférhetetlenségi szabályok alapján. A tisztségek betöltőit a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Megbízatásuk nem újítható meg. Az elnök havi bére a Magyar Nemzeti Bank elnöki bérének 80 százaléka, vagyis 4 millió forint. A vezetőknek a kinevezésükkor és évente kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
Az Integritás Hatóság várhatóan november második felétől működik. Legfőbb döntéshozó szerve az elnökből és az elnökhelyettesekből álló igazgatóság, amely évente beszámol az Országgyűlésnek. A hatóság integritáskockázat-értékelést végez, amelyben a többi között a rendszerszintű problémákat azonosítja, és éves elemző integritásjelentést készít, emellett ajánlást is kiadhat. Ha a hivatal csalást észlel, arról az illetékes európai szerveket is értesítenie kell, a többi közt az Európai Csalás Elleni Hivatalt, valamint az Európai Ügyészséget. A hatóság a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplőkről nyilvántartást vezet. A hatóság létszámát és a szükséges erőforrások mennyiségét az elnök határozza meg.
Ugyancsak létrejön az úgynevezett korrupcióellenes munkacsoport a hatóság mellett. Ez a hatóság független elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő szerve. Megvizsgálja az érvényben lévő korrupcióellenes intézkedéseket, javaslatokat tehet újabbakra, és évente készít jelentést a kockázatokról. A kormánynak meg kell indokolnia, ha az abban foglaltak közül valamit nem hajt végre. A huszonegy tagú testület vezetője az Integritás Hatóság elnöke, mellette a munkacsoport tíz kormányzati és tíz nem kormányzati tagból áll. Utóbbiakat nyílt pályázaton választják ki. A jogszabályhoz tartozó törvénymódosítás létrehozza a Miniszterelnökségen belül a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, a területfejlesztési miniszter alá tartozó korrupcióellenes szervezeti egységet.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS