Kétkedve fogadták a baloldaliak, amikor Orbán Viktor szokásos, év végi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormány céljai között szerepelt, hogy 2023. decemberére egyszámjegyűvé szeretné tenni a kormány az inflációt. Úgy tűnik nem kellett sokáig várni, hogy a csökkentés megkezdődjön, ugyanis már februárban alacsonyabbak voltak a számok, az infláció letörésébe pedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – mint független szerv – is beszállt. Mindezek eredményeképpen az élelmiszer kereskedelemben egy verseny alakult ki a vevők kegyeiért, különböző akciókkal és tartós árcsökkentésekkel igyekeznek magukhoz édesgetni a vásárlókat a kereskedők. Többen azt mondják, hogy a beszállítókkal való megegyezés eredménye, hogy lejjebb vitték az árakat, de van, aki szerint a GVH vizsgálódása önmagában elindított egy árcsökkentést. A PestiSrácok.hu-nak korábban nyilatkozó szakértő szerint viszont a magas árak részben azért voltak, mert a kereskedők túlárazták a termékeket.
Az év végére tíz százalék alá kell szorítani az inflációt, és az ehhez szükséges döntéseket a kormány meghozta
-ismételte el a tavaly decemberben beharangozott terveit Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában februárban. A baloldali sajtó természetesen szkeptikus volt és talán most is az a kormányfő szavait illetően, ám az álmok úgy tűnik valóra válhatnak. Ugyanis amíg az infláció januárban még 25,7 százalék volt, addig februárba 25,4 százalékra mérséklődött. A kormányfő továbbá azt is megjósolta, hogy márciusban már érezhető lesz az infláció csökkenése. A híreket nézve úgy tűnik, ebben is igaza volt, ugyanis a kereskedők árcsökkentésbe kezdtek.
Már nem hétezer forint a sajt
Sokan biztos találkoztak azokkal a sokkolók képekkel, amik bemutatták, hogy egyes élelmiszerláncok aranyárban adták például a trappista sajtot, ezért a vásárlók inkább nem vették vagy kevesebbet fogyasztottak belőle. A magas árak viszont most elkezdtek mérséklődni és verseny alakult ki a fogyasztókért. A két német cég, az Aldi és a Lidl már tavaly árcsökkentésbe kezdett, és például a szépséghibás gyümölcsöket és zöldségeket kedvezményes áron adták, később pedig a sajtokat is jobb áron kínálták, körülbelül mindegyiké 20 százalékkal csökkent. Az árak mérséklődtek továbbá a felvágottak között is, a gyümölcslevek, más tejtermékek, de még a bacon ára is kedvezőbb lett. A Lidl azzal magyarázta a januártól való csökkentéseket, hogy a beszállítókkal kedvezőbb feltételeket tudtak kialkudni, ennek eredményképpen pedig 200 termék árát csökkentették. Az árcsökkentő versenybe beszállt a Penny is, ez a multi 20–25 százalékos árcsökkentést hajtottak végre egyes import, illetve magyar vajaknál. Az okokat ők is a beszállítókkal való jobb feltételekkel magyarázták.
Biztos, hogy csak az infláció okozta a magas árakat?
A PestiSrácok.hu tavaly decemberben készített interjút a Századvég makrogazdasági üzletágvezetőjével, aki szerint az árak egekbe szökése nem csak az infláció és a magas energiaáraknak az eredménye, hanem a kereskedők túlárazása miatt is van. Isépy Tamás elmondta, hogy feltevését a német Ifo gazdaságkutató intézet jelentése is alátámasztja, hiszen arról írtak, hogy a vállalatok egy sor esetben túláraztak, ami a profitjukban majd jövő májusban meg fog látszani. A közgazdász szintén a sajt példájával állt elő korábban, mint fogalmazott:
a lengyel trappista sajt 25 százalékkal olcsóbb, mint a magyar trappista, annak ellenére, hogy a külföldi terméknek a szállítási költsége magasabb.
A GVH beszállt az infláció letörésébe és vizsgálatokat indított, erre leestek az árak
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy bár az infláció minden jel szerint a csúcsára ért, a GVH sem mehet el mellette szó nélkül. Független hatóságként, de kiveszik a részüket az infláció letörésében. Rigó elmondta, hogy a GVH célzott hatósági akciókat hajt végre, mellyel a céljuk az, hogy feltárják az élelmiszer- termékláncok versenytorzulásait. A vizsgálatok oka pedig a drasztikus áremelkedések. Nem kellett sokáig várni és az árak csökkenni kezdtek. A vélemények megoszlanak az árakkal kapcsolatban, ugyanis az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint a termékdrágulást leginkább a beszerzési árak emelkedése okozta. Ennek ellenére a GVH lépésére máris csökkentek az árak. A hivatal ugyanis súlyos büntetéseket szabhat ki, a tavalyi évről készült beszámolójuk szerint hivatal közbenjárásának eredményeképpen összesen több mint 55 milliárd forint haszon ütötte a magyar emberek markát. 2022-ben a Versenytanács 36 ügyben, összesen 101 vállalkozással szemben hozott döntést, az esetek több mind háromnegyedében ugyanis jogsértés történt. Továbbá 22 ügyzáró döntésében 57 vállalkozással szemben szabtak ki bírságot, összesen mintegy 3,7 milliárd Ft összegben. Ezen kívül meghatározó volt a kartellekkel szembeni hatékony fellépés is, hiszen 2,5 milliárd forint értékben szabtak ki emiatt bírságot.
Az árcsökkentés tehát még nem egyértelmű, hogy minek köszönhető, mindenesetre kezdhetünk fellélegezni, ugyanis, ha a tendencia így megy tovább, akkor az egy számszegyű cél nem elérhetetlen.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS