Két, hosszú ideje húzódó perben is elmarasztalta a bíróság kiadónkat, méghozzá olyan elképesztő bírói indokolással, amelyek teljesen egyértelmű sajtójogi kérdések, ezért abban még szubjektív mérlegeléssel is érthetetlen a döntés. A két támadott cikkünk egyike Horváth Csaba MSZP-s polgármester sajtótájékoztatójáról, illetve azt követően az ATV operatőre részéről várandós kolléganőnk inzultálásáról számolt be. Ebben az esetben a Kúria azt mondta ki, hogy nem volt jogunk kamerára venni és bemutatni olvasóinknak, hogyan ordibál minősíthetetlen hangon, öklét rázva várandós kolléganőnkkel Tobolik Zoltán azért, mert az egyházi vezetőket leköpő tüntetőket kollégánk csőcseléknek merte nevezni. A másik esetben a Fővárosi Törvényszék a Gaudi-Nagy Tamásnak, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetőjének a vele készült interjúban a Helsinki Bizottság és a börtönbiznisz kapcsolatáról óvatosan kifejtett véleményét tekintette a valóság hamis színben való feltüntetésének. Érdekes, hogy a mindkét ítéletet hozó bíró többször is eljárt már hasonló ügyekben, és rendre a jobboldali sajtó ellen, a baloldali sajtó javára dönt – a mostani két ítélet azt követően, hogy a rendszerváltozás utáni legnagyobb bírósági botrányt robbantottuk ki, amelyben fejek hullottak, pikáns. Az ítéleteket elfogadhatatlannak tartjuk, fellebbezést nyújtunk be, illetve a Kúria határozata miatt az Alkotmánybírósághoz fordulunk.
Az ATV operatőre két éve indított pert a kiadónk ellen, amiért kamerára mertük venni, amint várandós kolléganőnkkel minősíthetetlen hangon ordibál Horváth Csaba MSZP-s politikus, jelenlegi zuglói polgármester sajtótájékoztatóját követően. A sajtótájékoztatón a kérdések sorában szóba kerültek a parlament előtti tüntetések. Kolléganőnk, Füssy Angéla Horváth Csaba véleményét kérte ki az egyházi vezetőket leköpdöső tüntetők kapcsán, őket csőcseléknek nevezve. Tobolik Zoltán, az ATV operatőre ekkor kilépett szerepéből, már a sajtótájékoztatón beszólt, kóstolgatta a kollégánkat, majd a sajtótájékoztatót követően odalépett hozzá, és verbálisan rátámadt, az öklét rázva ordibált a mellesleg utolsó heteiben járó várandós kismamával. Az incidenst rögzítette operatőrünk Tobolik tiltakozása ellenére, majd a szerkesztőségben az a döntés született, hogy az eset kirívó és erkölcsileg messzemenően elítélendő voltára való tekintettel közzétesszük a felvételt.
Az ominózus videóból, ami Youtube-csatornánk törlésével sajnos megsemmisült
Első fokon még nekünk adott igazat a bíróság
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék szerint még teljesen jogszerűen jártunk el, többek közt azért, mert nyilvános sajtótájékoztatón, illetve azt követően történt az eset, a vita közéleti témában alakult ki, amely ráadásul a sajtótájékoztató témája volt, újságírónk szabad véleménynyilvánítási jogával élt, Toboliknak pedig – ha már ezért kérdőre vonta sajátos stílusában – el kellett tűrnie, hogy hiába tiltakozik, szavait, tetteit rögzítik. Az elsőfokú bíróság arról sem feledkezett meg, hogy a felperes egy közéleti televízió munkatársa, aki rendszeresen vesz részt közéleti sajtótájékoztatókon. Megszólalása sem magánvéleménynek, hanem “közéleti vita tárgyában kifejtett, közéleti érdeklődésre számot tartó véleménynyilvánításnak”. Mindehhez hozzájárul, hogy a szóváltásba Horváth Csaba személyében egy politikus is bekapcsolódott.
Probléma probléma hátán a másodfokú és harmadfokú elmarasztaló ítéletnél
Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla már másként látta: szerintük nem volt jogunk „rec” gombot nyomni, pláne nem közzétenni a felvételt, ezzel álláspontjuk szerint megsértettük a felperes képmás- és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát. Most kapaszkodjanak meg: akkor követtük el a jogsértést a bíróság szerint, amikor nemcsak a közéleti témában kifejtett véleményét vettük fel, hanem azt is, ahogy indulatosan tiltakozik a kamerázás ellen, az ugyanis már nem közéleti téma…
Ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be a Kúriára, amelyben az elsőfokú bíróság által is elfogadott érveket emeltük ki. A Kúrián az ítéletet – a papírok szerint – már áprilisban meghozták, de azt valamilyen rejtélyes oknál fogva „csak” három hónappal később kézbesítették, jelentősen túllépve az erre irányadó törvényi határidőket. A bírói tanácsot az a Wellmann György vezette, aki 30 éves bírói pályafutása egyáltalán nem foglalkozott személyiségi jogi perekkel, ezen kívül idén májusban annyira megsértődhetett portálunkra a szintén általa elnökölt bírói tanácsnak a közfelháborodást kiváltó gyöngyöspatai ügyben hozott ítéletét kritizáló írásunk miatt, hogy a Kúria sajtófőnöke, Erdei Krisztián – nyilvánvalóan Wellmann György sértettsége miatt – az alábbiakat írta: „a kritikáknak és az észrevételeknek meg kell állniuk az ítéletnél, a jogi dokumentumnál, és nem szabad, hogy a bírót személyében érintsék”. Azaz szerintük az ország legfelsőbb bírói szervezetében vezető pozíciót betöltő, emberek életéről, vagyonok sorsáról akár egy tollvonással véglegesen és megfellebbezhetetlenül döntő bírók olyan mértékben szentek és sérthetetlenek, hogy kvázi még a nevüket sem lehet leírni, ha valaki nem ért egyet a személy szerint általuk hozott döntéssel. Mintha nem mernék felvállalni az ítéletet, amit hoztak?
A jobboldal “kedvenc” bírái ítélkeznek felettünk
Az eljáró kúriai tanács előadó tagja volt még az a Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala is, aki a Fővárosi Ítélőtábla bírájaként nemrégiben még a Tóta W. Árpád „büdös magyar migránsokról” szóló publicisztikája miatt indult perben vett részt, mint az ítélkező tanács tagja. Akkor azt az álláspontot képviselte, hogy ezek a gusztustalan és a nemzetet becsmérlő kifejezések „csupán” a publicisztika eszközei, amelyek nem az egész magyar közösség ellen irányulnak.
Nos, ilyen előzmények után nem lehetett kérdéses, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelmünket elutasította, mert Wellmannék szerint Tobolik képmásának közzétételéhez nem fűződött semmiféle közérdek… Nem hagyjuk ennyiben a dolgot: az Alkotmánybírósághoz fordulunk az ügyben.
A vélemény csak a balliberális oldalon szabad?
Talán még ennél is beszédesebb a Gaudi-Nagy Tamással készített interjúnk ügyében indult sajtóhelyreigazítási perben hozott elsőfokú ítélet. A felperes ez esetben a Magyar Helsinki Bizottság volt, akik a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetőjének azon mondatait tartották valótlannak és rájuk nézve sértőnek, amelyekben Gaudi-Nagy Tamás emlékeztetett, hogy a Magyar Helsinki Bizottság éveken át járhatta börtönmegfigyelő programjában a magyar büntetés-végrehajtási intézeteket, és ezért nem irreális felvetés, hogy akár tippadóként, ügyfelhajtóként is felléphettek a börtönök elleni perekben, amit tilt az ügyvédi etikai-fegyelmi kódex. Gaudi felvetette, hogy a fentiek tükrében érdemes lenne megvizsgálni, hogy az adott ügyek milyen úton jutottak el egy-egy ügyvédhez.
Szerkesztőségünk álláspontja, hogy ez a tipikus véleménynyilvánítás, ami a hazai törvények szerint nem korlátozható. A bíróságoknak a véleményre irányuló sajtóhelyreigazítási pereket ezért automatikusan el kell utasítani. Ezzel szemben a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú eljárásban a fenti véleményt valótlan tényállításként értékelte, sőt, még arra sem adott lehetőséget, hogy idéztessük az interjú alanyát, Gaudi-Nagy Tamást. Ez az ügyünk a Fővárosi Ítélőtáblára való fellebbezéssel folytatódik.
A szegedi városvezetők kiadónk ellen indított pere a PestiSrácok.hu által leleplezett bírónál landolt
Mivel az ellenzéki politikusok szeretik emlegetni, sőt, statisztikát vezetnek róla, mennyi pert bukik el a PestiSrácok.hu, egy harmadik perünk is említést érdemel. Ha másért nem is, érdemes nyomon követni, milyen banális kérdésekben citálják bíróságok elé kiadónkat.
A korábbi szegedi címzetes jegyző, alpolgármester és kabinetvezető indított szintén személyiségi jogi pert a PestiSrácok.hu kiadója ellen, amiért a VIP-parkolóbérletes ügyben, bírósági tárgyalásról tudósítva közre mertünk adni egy olyan fotót, amelyen állítólag a három közszereplő háttal látható. Ők ugyanis állítólag nem járultak hozzá, hogy róluk a tárgyaláson kép- és hangfelvétel készüljön. Csak emlékeztetőül idézzük vissza, hogy a fenti három úriember, Mózes Ervin, Sólymos László és Kalmár Gábor az elsőfokú és másodfokú ítélet szerint is bűnösök hűtlen kezelés bűntettében, amiért felhatalmazás nélkül osztogattak éves szegedi parkolóbérleteket.
A kifogásolt fotót hivatalosan a Szegedma.hu helyi hírportálról vettük át, azon állításuk szerint a három személy háttal látható. A volt városvezetők kiadónk ellen indított perét a Szegedi Törvényszéken az a Lakatos Péter tárgyalta volna, akiről több cikket is közöltünk a szegedi bírósági botrányt kirobbantó cikksorozatunkban. Lakatos a polgári kollégium vezetőjeként szignált ki – sok esetben saját magára – önkormányzati érintettségű ügyeket, úgy, hogy közben volt párja, gyermeke anyja az önkormányzat egyik cégének jogásza. Elfogulatlanság azután sem várható tőle, hogy Facebook-kommentekben több esetben is egyértelműen az önkormányzat és önkormányzati szereplők mellett foglalt állást.
Botka és elítélt emberei a bíróság folyosóján, ahol lehetett fotózni őket, mert közszereplők… Fotó: Lokál
Lakatos úgy véli, nem elfogult velünk szemben
Mit ad Isten: Lakatos Péter, mint polgárikollégium-vezető a PestiSrácok kiadója elleni pert is magára szignálta, és gond nélkül le is tárgyalta volna, ha nem nyújtunk be elfogultsági indítványt és nem kérjük a kizárását. Az eljárásban, kérdésre egyébként Lakatos úgy nyilatkozott, hogy nem elfogult. Ettől függetlenül a Szegedi Törvényszék úgy látta, hogy jogos a kizárási indítvány – pedig abban arra még csak nem is hivatkoztunk, hogy mi közöltünk tényfeltáró cikkeket a bíró úrról; csakis azzal érveltünk, hogy önkormányzati érintettségű ügyet készül újfent tárgyalni.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS