Elnapolták a külföldi befolyásolás elleni törvénycsomag vitáját - jelentette be Kocsis Máté + PS-vélemény
A csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről levesszük az átláthatósági törvényt, és nem hozunk döntést a nyár előtt a kérdésben, nem szavaz erről az Országgyűlés – mondta az Indexnek Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté szerint a Fidesz-frakció egységes abban, hogy a szuverenitás védelmére jogi eszközöket kell alkalmazni, de még vita van azok konkrét formájáról. A frakcióvezető közölte, hogy a vitatott átláthatósági törvény tárgyalását őszre halasztják, hogy legyen idő a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére.
„Az átláthatósági törvénnyel kapcsolatban nem zárok ki egy menetrend-módosítást sem” – jelentette ki Kocsis Máté egy szerdai Facebook-videóban. A Fidesz frakcióvezetője később az Index érdeklődésére telefonon azt is elmondta, milyen változások jöhetnek, és milyen forgatókönyvekkel számol a kormánypárt.
„A frakció egységes abban a tekintetben, hogy a szuverenitásvédelem érdekében a jogi eszközöket be kell vetni. Abban azonban vita van, hogy ezek az eszközök milyenek legyenek” – fogalmazott az Indexnek Kocsis Máté. Elmondása szerint nagyon sok javaslat érkezett az elmúlt hetekben a törvénytervezethez. Javarészt a frakción belülről – erre utalt Lázár János építési és közlekedési miniszter is –, ugyanakkor a frakcióvezető arra is emlékeztetett, hogy érkeztek javaslatok a Magyar Bankszövetségtől, a Magyar Reklámszövetségtől, a Sándor-palotától, a Magyar Ügyvédi Kamarától, valamint a Magyar Lapkiadók Egyesületétől is. Majd Kocsis Máté így fogalmazott:
Ennek a vitáját a nyár előtt nem lehet lefolytatni. Ezért a csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről levesszük az átláthatósági törvényt, és nem hozunk döntést a nyár előtt a kérdésben, nem szavaz erről az Országgyűlés. Ősszel folytatjuk a tárgyalását.
Kocsis Máté hangsúlyozta: a frakció szerint elsősorban azokkal a javaslatokkal érdemes érdemben foglalkozni, amelyeket szakmai szervezetek fogalmaztak meg, nem pedig azoktól származnak, akik közvetlenül érintettek lehetnek a készülő jogszabályban. Mint mondta, ez utóbbi kategóriába azok a külföldről finanszírozott szervezetek, álcivil csoportok és médiaszereplők tartoznak, amelyek a törvény hatálya alá esnének. Szerinte ezek a szereplők többnyire nem konstruktív javaslatokat küldtek, hanem személyeskedő kritikákat fogalmaztak meg. Ezt ugyan érthetőnek nevezte, de úgy véli, ezek a vélemények a jogalkotási folyamatban nem vehetők figyelembe. A frakcióvezető közölte: Kocsis Máté úgy látja, a dezinformációs törekvések nyomai nemcsak külföldön, hanem a magyar sajtó egyes szegmenseiben is megjelennek. Szerinte ezért a szuverenitás kérdése nemcsak elvi, hosszú távú ügy, hanem nagyon is aktuális probléma: „Tehát ez egy akut probléma, van egy átfogó, nagy, jövőbe mutató kérdés, maga a szuverenitásvédelem, és az azzal szembeni eszközök használata, milyensége, és van egy azonnali problémája az országnak, az az orosz–ukrán háborús dezinformációs kampányok kérdése.”
A frakcióvezető emlékeztetett arra az ukrán kémügyként elhíresült esetre, amely szerinte jól példázza, miért van szükség a szuverenitás védelmére. Mint mondta, az ügy egyik mellékszála volt, hogy az ukrán propaganda olyan hamisított felvételeket terjesztett – köztük Magyarországon is elérhető anyagokat –, amelyek azt a hamis látszatot keltették, mintha Magyarország katonai agresszióra készülne Ukrajna ellen. Ugyanakkor ez teljes mértékben elrugaszkodik a valóságtól, és rávilágít arra, hogy dezinformációs kampányok igenis zajlanak az ország ellen.
PestiSrácok-gyorsreagálás
Hála Istennek, győzött a józan ész! A szuverenitásvédelmi törvényt érvényesíteni kell, de az átláthatósági törvénycsomagban leírt módszer borzasztóan groteszk és támadható volt. Ráadásul a "közismerten nemzeti elkötelezettségű" államigazgatási gépezetre, a NAV-ra, a rendőrségre, a bankfelügyeltre és magára a szintén "kőnemzeti irányítású" bankrendszerre tolt volna rengeteg feladatot a hazaárulóként megjelölt elemek üldözésében. Azt, hogy ki a gyanús (aki nem gyanús), azt egy hivatal, a Szuverenitásvédelmi Hivatal mondta volna meg a kormánynak. Bohózat lett volna belőle... Az NGO-k és a média átláthatóságát valóban elő kell írni, de a külföldi befolyásolás, a visszaélések lefülelése a titkosszolgálatok és bűnüldöző hatóságok feladata! A Szuverenitásvédelmi Hivatal eddig is remek elemzéseket és tényfeltáró anyagokat írt. Listázás helyett a jövőben is az eljárások felügyeletével és a helyzet elemzésével kell foglalkoznia.
