A világ legkorszerűbb harceszközei a magyar haderőben
Az elmúlt hetek belpolitikai történései között elsikkadni látszik a hír, hogy nemrég megkötötték az elmúlt évtizedek legfontosabb haderőfejlesztéséről szóló szerződését. A Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala és a müncheni székhelyű Krauss-Maffei Wegmann konszern között létrejött megállapodás értelmében hazánk 44 darab legújabb típusú Leopard 2a7+ (http://www.deagel.com/Armored-Vehicles/Leopard-2-A7_a000451005.aspx) és 12 db használt Leopard 2a4 (http://www.deagel.com/Armored-Vehicles/Leopard-2-A4_a000451001.aspx) harckocsit vásárol, továbbá 24 darabot a tüzérségi eszközök etalonjának tartott Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) önjáró lövegekből (http://www.deagel.com/Artillery-Systems/PzH-2000_a000452001.aspx).
A magyar haderő fejlesztésének ezen lépése jelentőségében felülmúlja az első Orbán-kormány által eszközölt Gripen-beszerzéséét is, hiszen – bár sokak számára kevésbé szexi, mint a légierő – egy ország területét megóvni, adott esetben gyarapítani csakis a szárazföldi haderőnem képes.
Fejleszteni pedig van honnan.
Míg a légierő a Gripenek érkezése előtt is rendelkezett néhány, az ország légtérvédelmére alkalmas, aránylag korszerű MiG-29 típusú vadászrepülővel, addig a hazai páncélos haderőmet csaknem a nulláról kell újjáépíteni, az első Gyurcsány-kormány ugyanis – a leggyalázatosabb baloldali tradíciót követve (https://hu.wikiquote.org/wiki/Linder_B%C3%A9la) – 2005-ben ingyen átadta az ország harckocsiállományának több mint felét (http://www.boon.hu/irakban-vannak-a-t-72-esek/haon-news-ed03-20051111-013050) az olajbevételekben dúskáló Iraknak. A mára megmaradt pár tucat ősrégi T-72-es (http://www.tanks-encyclopedia.com/coldwar/USSR/soviet_T-72.php) alapvetően alkalmatlan a modern hadviselésre, nehéztüzérségünk pedig a Gvozgyikák (https://hu.wikipedia.org/wiki/2SZ1) 2004-es nyugdíjazása óta gyakorlatilag nincs, a megállapodás ezért az ország védelmi képességeinek visszaállítása tekintetében felbecsülhetetlen jelentőségű.
A két harcjármű közül az ismerkedést kezdjük a sokszor méltatlanul alábecsült tüzérség leendő újoncával, annál is inkább, mert, ahogy azt a legfrissebb – szíriai és iraki – harctéri tapasztalatok bizonyítják, még mindig igaz, hogy „a tüzérség a háború istene”.
A tüzérség sokak fejében talán ormótlan, egy helyben álló ágyúk képében él, a II. világháborús önjáró lövegek – különösen pedig a PzH 2000 távoli ősének tekinthető Hummel (http://www.tanks-encyclopedia.com/ww2/nazi_germany/hummel-spg-15cm-s-fh-181-sf-geschutzwagen-iiiiv-sd-kfz-165/) – színre lépése óta azonban ez a kép már csak részben fedi a valóságot. Napjaink tüzérsége a mobilitáson - a villámgyors tűzcsapáson és az azt követő azonnali helyzetváltoztatáson, valamint a támadás élvonalában haladó harckocsik koordinált tűztámogatásán alapul. Ennek a doktrínának a legkiválóbb megtestesítője a PzH 2000, amely lényegében egy harckocsialvázra ültetett 8 méter hosszú és 155 mm átmérőjű, számítógépvezérelt tüzérségi ágyú. Automatizált töltőberendezésének köszönhetően 56 másodperc alatt (az első három lövést pedig 9 másodperc alatt) képes sebészi pontossággal kilőni 10 db, egyenként 43 kg-os tüzérségi lövedéket, hogy aztán villámgyorsan továbbálljon, elkerülve ezzel egy későbbi esetleges válasz-tűzcsapást. A célpont távolságától függően akár 5 lövedéket is képes ugyanazon pillanatra időzítve ugyanazon célba juttatni (https://en.wikipedia.org/wiki/Artillery#MRSI), a tökéletes célzás és időzítés érdekében tűzvezető rendszere külön radarral méri a kilőtt lövedékek sebességét, hatótávolsága 40 km, megfelelő lőszer alkalmazása és ideális légköri viszonyok esetén azonban 60 km is lehet. Páncélzata kézifegyverek és tüzérségi repeszek ellen megfelelő, sebessége országúton a 67 (!) km/h-t, terepen 45 km/h-t is elérheti. A hétfői beszerzés részletei érthető okokból nem nyilvánosak, de könnyen elképzelhető, hogy rendszeresíteni fogjuk a PzH 2000 precíziós lövedékét (https://en.wikipedia.org/wiki/SMArt_155), amely a röppályája csúcsán két kisebb radar- és infravezérlésű okosbombát ereszt ejtőernyővel a célterület fölé. Elérhető még továbbá az amerikai Raytheon cég lézervezérlésű lövedéke, az Excalibur (http://www.deagel.com/Defensive-Weapons/M982-Excalibur_a001159001.aspx) is, amely akár 48 km távolságból képes rávezetni magát a frontvonalban harcoló lövész által lézerrel megjelölt célpontra, potom negyedmillió dolláros árcédula mellett.
Summa summarum, a PzH 2000 gyors is, pontos is, okos is, de legfőképpen halálos.
A magyar haderő másik leendő újonca a sokak által talán már hírből ismert Leopard 2, amely korunk harckocsijai között legalább akkora ász, mint a II. világháború tankjai között a másik híres-hírhedt nagymacska, a Tigris (http://www.tanks-encyclopedia.com/ww2/nazi_germany/Panzer-VI_Tiger.php) volt. Az amerikai M1 Abrams-szel (http://www.tanks-encyclopedia.com/coldwar/US/M1_Abrams.php) közös tőről eredő német tank a nyolcvanas évek óta képezi a NATO európai páncélos erőinek gerincét, kiválóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mai napig 18 ország rendszeresítette a Föld négy kontinensén, több mint 3200-as darabszámmal.
A Leo2 fogantatása óta a páncélos haderőnem aranystandardja - legnagyobb számban gyártott a4-es modellt – amelyből hazánk kiképzési céllal 12 használt darabot vesz át a németektől – 120 mm-es simacsövű, stabilizált harckocsiágyúval, robosztus acél-kerámia kompozit páncélzattal és 1500 LE-s mindenevő motorral szerelték. Igazi nagymacskaként éjjel is lát, lézeres távolságmérővel működő tűzvezető rendszerét számítógép vezérli, tömege – akárcsak a PzH 2000-é – 55 tonna. Előkészítés nélkül 1,2, sznorkellel 4 méter mély vízen tud átkelni.
A magyar páncélos erő igazi kemélymagját azonban nem ez, hanem a típus legújabb, a7+ felszereltségű modellje fogja képezni, amelyet a modern hadviselés követelményeinek megfelelően városi harcra is felkészítettek. A nagyobb tűzerő érdekében lövegét a német mérnökök 6,6 méteresre nyújtották – az a4-esé 5,3 méter –, az aknák és pokolgépek elleni védelem növelése érdekében pedig a tömegét 12 tonna extra páncélzat és egyéb felszerelés beépítésével 67 tonnára növelték, mozgékonysága azonban az új, 1800 LE-s motorjának köszönhetően maradt a régi, országúton akár 72 (!) km/h. Az igazán lényeges előrelépés azonban alighanem a kiegészítők terén történt. Részletek hiányában csak találgathatunk, de az bizonyosnak tűnik, hogy a magyar harckocsikat távvezérlésű géppuskatoronnyal (http://www.deagel.com/Cannons-and-Gear/FLW-200_a002209002.aspx) fogják szerelni, továbbá valószínű, hogy a páncéltörő rakéták elleni védelem fokozása érdekében ellátják majd a két német zavaróberendezés, a MUSS (https://de.wikipedia.org/wiki/MUSS) vagy a ROSY (http://www.army-guide.com/eng/product4836.html) valamelyikével. Az új magyar tankokat jó eséllyel felszerelhetik a Rheinmetall aktív védelmi rendszerével (https://www.youtube.com/watch?v=gHiqrgac1Ak) is, amely nagyon leegyszerűsítve úgy működik, mint egy fotocellás légycsapó – a harckocsira kilőtt rakétát vagy más lövedéket a szenzoraival beméri, majd egy számítógép által aktivált robbanópanellel a járműtől pár méteres távolságban megsemmisíti. Utóbbi eszköz jelentősége felbecsülhetetlen, a törökök 2016-os szíriai hadművelete során ugyanis bebizonyosodott, hogy még egy olyan kiválóan páncélozott harckocsi, mint a Leopard 2 sincs biztonságban (https://www.youtube.com/watch?v=LctW5ZNYUAM) a modern távvezérlésű páncéltörő rakétáktól. És ha már a rakétáknál tartunk, páncélosaink felszerelhetők az izraeli fejlesztésű LAHAT-tal is (https://en.wikipedia.org/wiki/LAHAT), amely ágyúcsőből is indítható, akár 8 km-re lévő földi vagy lassabban mozgó légi célok ellen.
Lényeg a lényeg, nem lesz csekély a minőségi előrelépés a T-72-esekhez képest.
Jól kiképzett katonák nélkül persze a legmodernebb harceszközök sem érnek semmit, de látva a kormány elkötelezettségét biztosak lehetünk benne, hogy a Magyar Honvédség számára minden szükséges feltétel rendelkezésére fog állni ehhez.
