Először viccnek hitték, de valaki tényleg őshonos népcsoportként akarta elismertetni a szkítákat Magyarországon

A szkíták Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezésről szóló határozati javaslat összevont vitájában Vejkey Imre (KNDP), az igazságügyi bizottság elnöke ismertette: Pócs Alfréd László magánszemély kezdeményezte a szkíta népcsoport Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. A kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette, azt több mint ezer magyar választópolgár aláírta. Az igazságügyi bizottság meghallgatta Pócs Alfréd László kezdeményezőt, de a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nemleges álláspontját fogadta el, és azt javasolja a Háznak, hogy ne támogassa a szkíták honos népcsoporttá nyilvánítását Magyarországon.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára megjegyezte: először viccnek hitte a beadványt, amely szembe megy a józan ésszel. Hangsúlyozta: Magyarországon évszázadok óta 13 őshonos nemzetiség él, akiket az alaptörvény a magyar politikai közösség részeinek és államalkotó tényezőknek nevez. Soltész Miklós idézte Freund Tamás, az MTA elnökének állásfoglalását, amely szerint nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényes feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat – amely megnevezés gyűjtőfogalomként több egykori népcsoport etnikumát, nyelvét és kultúráját öleli fel –, ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon. Az államtitkár megjegyezte: felül kéne vizsgálni a szabályozást, amely szerint, ha ezer ember valamilyen kisebbséghez tartozónak vallja magát, akkor az Országgyűlésnek foglalkozni kell a honos nemzetiséggé válási törekvésükkel.

A törvényalkotási bizottság álláspontját előadó Vécsey László megerősítette az igazságügyi bizottság álláspontját és jelezte: szerinte is módosítani kell a szabályozást.

Forrás: MTI; Fotó: Mozaik