Pesti Srácok

Emberre veszélyesebb, genetikailag módosított koronavírusokat teszteltek volna denevéreken Vuhanban

Emberre veszélyesebb, genetikailag módosított koronavírusokat teszteltek volna denevéreken Vuhanban

Emberre sokkal veszélyesebb, genetikailag módosított koronavírusokat akartak élő denevéreken tesztelni a Vuhani Virológiai Intézet tudósai, mintegy másfél évvel azelőtt, hogy az első Covid-19-es esetet regisztrálták volna. A vuhani intézet támogatást kért a projektre az Egyesült Államokban, de a DARPA, a Pentagon titkos, fejlett, hadászati (vagy védelmi) kutatási részlege visszautasította az ajánlatot - derül ki az Index cikkéből.

A cél jó szándékú volt: azért akartak „kiméra fehérjetüskéket” teregetni denevérbarlangokba, majd embereket is megfertőzni, hogy kielemezzék a koronavírus jelentette veszélyt, a járványkitörés lehetőségének elébe menjenek, és akár még a megfertőzött denevéreket is beoltsák. A 14 millió dolláros támogatástól azonban azért esett el a vuhani intézet, mert a DARPA attól tartott, a vuhani funkciónyereség-kutatással – amelynek célja genetikailag megváltoztatni a szervezetet oly módon, hogy fokozza annak biológiai funkcióit – a vírus még fertőzőbb és még veszélyesebbé válna.

Beszteroidozott laborszökevény

Mindez abban a dokumentumban olvasható, melyet a DRASTIC online nyomozócsoport hozott nyilvánosságra. Ez a csoport kutatta fel azt, hogy a koronavírus nagy valószínűséggel egy beszteroidozott laborszökevény. A nyomozócsoport állítása szerint a Trump-kormányzat egy tisztségviselője is megerősítette a szóban forgó dokumentum hitelességét. Ez pedig a DRASTIC szerint megalapozza azt a teóriáját, mely szerint a világjárványt okozó új típusú koronavírus mesterséges eredetű. A New York Post megjegyzi: a kutatók vizsgálódásainak legfrissebb eredménye egy héttel azután látott napvilágot, hogy republikánus törvényhozók felszólítottak Anthony Fauci elnöki egészségügyi tanácsadó beidézésére. Felmerült ugyanis a gyanú: Fauci hazudott arról, hogy az ő vezetése alatt álló Nemzeti Allergológiai és Fertőző Betegségek Intézete (NIAID) finanszírozta volna a vuhani koronavírus-kutatásokat. Fauci szerint nem helytálló az az állítás hogy a NIAID funkciónyereség-kutatásokat finanszírozott volna Vuhanban. azt nem tagadta, hogy az intézet pénzt adott volna a vuhani labornak, csak nem éppen génmanipulációra.

PestiSracok facebook image

Több dokumentum is arra utal viszont, hogy bizony jött onnan pénz dögivel, mely a laborszökevény-teóriát az elejétől fogva cáfoló Peter Daszak brit biológus nevével fémjelzett EcoHealth Alliance nevű szervezeten jutott el a vuhani intézetbe. Az említett denevér és emberi kísérleteket az EcoHealth Alliance-szel együttműködésben fundálta ki a kínai labor. A Fauci vezette intézet 3,1 millió dollárt ítélt meg a Vuhani Virológiai Intézetnek 2014 és 2019 között, majd ezt megújították, amit a Trump-kormányzat 2020-ban leállított. Ebből az összegből 599 ezer dollár jutott denevér eredetű koronavírusok kutatására.

Forrás: Index; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.