Pesti Srácok

Ennyit a károgókról: az infláció ellenére is nőttek a reálbérek, félmillió körül az átlagfizetések

Ennyit a károgókról: az infláció ellenére is nőttek a reálbérek, félmillió körül az átlagfizetések

Bár az ellenzéki hangulatmédiában folyamatosan arról olvashatunk, hogy az infláció miatt már éhen halni sincs pénzük az embereknek, most kijöttek a legfrissebb adatok, amelyek nagyon nem ezt támasztják alá: az átlag-, valamint a mediánkereset is kétszámjegyű növekedést mutat tavalyhoz képest, ennek köszönhetően pedig a reálbérek is növekedtek. Számszerűen mindez azt jelenti, hogy májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az egy évvel korábbinál 14,9 százalékkal magasabb, 495 900 forint volt, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,6 százalékkal, 342 000 forintra emelkedett – ismertette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 14,9 százalékkal emelkedett egy év alatt és 329 700 forint volt.

A bruttó keresetek átlaga január óta először maradt 500 ezer forint alatt és a nettó keresetek átlaga is magasabb volt az előző három hónapban. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 461 700 forintra becsülhető, 14,3 százalékkal meghaladta a tavaly májusit. A reálkereset 3,8 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 10,7 százalékos növekedése mellett. A bruttó kereset mediánértéke 397 900 forintot ért el, 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 276 000 forint volt, 15,9 százalékkal felülmúlta az előző év májusit.

– tette hozzá a KSH.

PestiSracok facebook image

A vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresete 14,0 százalékkal 506 400, illetve 336 800 forintra nőtt. A bruttó kereset medián értéke 14,3 százalékos éves emelkedéssel 292 900 forint volt. A feldolgozóiparban 13,8, az építőiparban 15,9 a mezőgazdaságban 16,3 százalékos volt a bruttó keresetek éves emelkedése májusban; összegük – rendre – 492 900 forintra, 376 500, illetve 356 600 forintra rúgott. A költségvetési szerveknél alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresetének éves emelkedése 12,8 százalékos volt; a bruttó 459 200, a nettó 305 400 forintra nőtt. A bruttó medián 405 600 forintnál húzódott, 12,4 százalékkal magasabban a tavaly májusinál. Az oktatásban 16,3, a humán egészségügyben 18,2 százalékos emelkedést mért tavaly május óta a statisztika, amivel a bruttó átlagkereset 459 400, illetve 670 500 forintot ért el, míg a közigazgatásban a védelem és a kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók 546 ezer forintos keresete 12,1 százalékkal magasabb a tavaly májusinál. Az év első öt hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 19,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A reálkereset 8,7 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 9,0 százalékos növekedése mellett.

– jelentette a KSH.

Forrás: MTI/KSH; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.