Az izraeli hadsereg háborús bűncselekményeket követhetett el a Gázai övezet elleni legutóbbi támadásaival, amelyek miatt legalább 242 ember vesztette életét és mintegy 74 ezren kényszerültek elmenekülni otthonaikból – jelentette ki csütörtökön Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
Bachelet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az izraeli-palesztin konfliktus miatt összehívott rendkívüli ülésén szólalt fel. Szerinte ezek a támadások “kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy Izrael betartja-e a megkülönböztetés és arányosság elvét a nemzetközi humanitárius jog értelmében”. Ha bebizonyosodik, hogy ezeket a támadásokat válogatás nélkül és aránytalanul hajtották végre, akkor azok “háborús bűncselekményeknek minősülhetnek” – mondta.
A Gázai övezetet uraló Hamász palesztin radikális iszlamista mozgalom által kezdett támadásokra – amelyek miatt legalább 10 ember vesztette életét Izraelben – válaszul végrehajtott izraeli támadások nagymértékű pusztítást vittek véghez a polgári létesítmények, köztük lakhelyek, orvosi központok, humanitárius szervezetek és médiumok irodái körében – hangsúlyozta Bachelet.
Bár Izrael arra hivatkozik, hogy ezeknek az épületeknek a nagy részében fegyveres csoportok tartózkodtak vagy katonai célokra használták őket, nem kaptunk még bizonyítékokat erre vonatkozóan
– mondta. Az ENSZ-főbiztos bírálta a Hamász által alkalmazott taktikákat is, köztük azt, hogy sűrűn lakott polgári területeken helyeztek el katonai eszközöket, és rakétákat lőttek ki belőlük.
Ezeket a rakétákat válogatás és anélkül lőtték, hogy különbséget tettek volna katonai és civil objektumok között, ami a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértésének minősül
– jelentette ki.
Mindazonáltal az egyik fél tettei nem mentik fel a másikat nemzetközi jogi kötelezettségei alól
– tette hozzá.
Palesztin fiú fekszik egy ágyon izraeli légicsapásban megsemmisült lakóházuk egyik szobájában a Gázai övezet északi részén fekvő Bét-Hanúnban 2021. május 24-én. Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber
Bachelet összevetette az izraeli és palesztin civilek helyzetét, jelezve, hogy miközben az előbbiek rendelkeznek a
Vaskupola védelmi rendszerrel és professzionális katonai erőkkel az önvédelemhez, a palesztinok nem rendelkeznek védelemmel a világ egyik legsűrűbben lakott térsége elleni légi csapásokkal szemben.
A 14 éve érvényben lévő szárazföldi, légi és tengeri blokád miatt pedig nincs hová menekülniük – tette hozzá. Az ENSZ-főbiztos üdvözölte a május 21-i tűzszünetet, mindazonáltal felhívta rá a figyelmet, hogy amíg nem kezelik a konfliktus gyökeréből eredő problémákat, “csak idő kérdése az újabb erőszakhullám”.
Hasim al-Dzsarúsa palesztin borbély dolgozik a szalonja romjai között Gázában 2021. május 25-én. Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber
Meirav Eilon Sahar, Izrael állandó genfi ENSZ-képviselője az ülésen felszólalva úgy fogalmazott: a Hamász minden egyes rakétája “háborús bűncselekménynek” minősül. Rijád al-Máliki palesztin külügyminiszter pedig arra kérte a tanácsot, hogy vizsgálják ki “az illegális izraeli megszállást a palesztin területen, azt a +gyarmati rendszert+”, amely szerinte a térségbeli erőszak forrása.
Palesztinok egy kisebb tűz körül ülnek az izraeli légicsapásokban lerombolt városuk tucáján a Gázai övezet északi részén fekvő Bét-Hanúnban 2021. május 26-án, miután öt nappal korábban Izrael és a Hamász megállapodott a tűzszünetről. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet és Izrael között május 10-én este kezdődött rakétaháború, amelynek során eddig 232 palesztin vesztette életét, köztük több mint 65 gyerek. Izraeli oldalon tizenkét ember halt meg. Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber
Az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) határozattervezetet nyújtott be, amelynek elfogadása esetén állandó bizottságot állítanának fel a jogsértések jelentésére Izraelben, a Gázai övezetben és Ciszjordániában. Izrael azzal vádolja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy elfogult vele szemben, és rendszeresen visszautasítja az együttműködést nyomozóival.
Forrás: MTI; kiemelt kép: MTI/EPA/Mohamed Szaber
Facebook
Twitter
YouTube
RSS