Pesti Srácok

RMDSZ-kongresszus - Paroles, paroles, paroles...

RMDSZ-kongresszus - Paroles, paroles, paroles...

A látványos díszletek ellenére sem bírták a rendezők elfedni a rideg valóságot: meglehetősen laposra, mondhatni unalmasra sikeredett a produkció, amit az RMDSZ XIV. kongresszusa címén előadtak. Az elfogadott dokumentumokról az elemzők, a média majd ezek után mond el mindent, sőt annál többet is... A meghívott magyar és román pártok képviseletében mikrofonhoz lépők őszintétlen, olykor szemforgató módon hamis hangfekvésű felszólalásaik által sokakban visszatetszést keltettek. A román politikusok nyilván a saját pillanatnyi pártérdekeik szerint kígyóztatták gondolataikat, hajlították mondataikat. Valami hasonló lehet a magyarázata annak is, ahogyan a magyar kormánypártok nevében felszólalók udvarolták körül az RMDSZ-t. Mondjuk: Semjén Zsoltnak, a KDNP elnökének feltétlen RMDSZ-imádata ismert, de azért azt kijelenteni, hogy ha ne adj Isten egyszer az RMDSZ annyira meggyengülne, hogy kiesne a bukaresti parlamentből, akkor helyette oda, illetve az erdélyi önkormányzatok élére nem másik magyar párt kerülne, hanem senki, s ez a hatékony magyar érdekképviselet végét jelentené, szerintem túlzás. Bár, ha a felvidéki MKP esetére gondolunk, a veszély valósnak tűnhet. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is mondott egy meredeket: valódi politikai sikertörténetnek nevezte az RMDSZ-t, hozzátéve: pártja célja a szövetséggel közösen megvalósítani egy Kárpát-medencei magyar sikertörténetet. Bár azzal a kijelentésével teljes mértékben egyetérthetünk, hogy közös feladat rávenni Brüsszelt, hogy döntsön az őshonos kisebbségek védelméről. Az egyetlen beszéd, ami őszintesége, egyenessége okán kilógott a sorból, az Mezei János, a Magyar Polgári Párt nemrég megválasztott elnöke nevéhez fűződik. Miután méltatta az RMDSZ-szel fennálló szövetségi viszonyt, a vargabetűk után a saját útjára lépni próbáló polgáriak elnöke kijelentette: az MPP addig marad partner, amíg az együttműködés az erdélyi magyar nemzeti közösség javára történik, s nem önös politikai érdekeket vagy hatalomvágyat szolgál. A májusi EP-választásokra való jelöltállításra vonatkozó tárgyalásokra utalva kijelentette: reméli, hogy a választások tétje megfontolt döntésre sarkallja a “szövetségieket”. Megjegyzendő, hogy a másik kispárt , az Erdélyi Magyar Néppárt képviselője nem volt jelen a kongresszuson, de elnöke, Szilágyi Zsolt azért „megüzente”, hogy továbbra is fenntartják a koalíciós javaslataikat. Csak úgy zárójelbe: nem tudni, mire alapozzák elvárásaikat, de azt talán maguk sem tagadják, hogy az utóbbi évek tétlensége, látszatmunkája alapján nem várhatják el, hogy komolyan vegyék őket. Sőt, azt is megkockáztatom: ha netán létrejönne a Szilágyi által szorgalmazott koalíció, s jelöltjük bejutna az EP-be, csak akkor kerülne végveszélybe a párt. Az önálló indulással járó megmérettetést, s a kemény napi munkát vállalva talán még van esélyük a túlélésre… A kérdésre, hogya kongresszus után mi is lehet az ábra, illetve milyen a jövőkép, amiről Kelemen Hunor régi-új elnök beszélt, a leginkább a cím adja meg a választ: szavak, szavak, szavak...

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten

Magyar ugar 2020 október 17.
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából.