Kit (és mit) szolgálhat Kövesi?

Egyelőre eldöntetlen, kié legyen a nemrég létrehozott Európai Ügyészség vezetője. Az említett csúcsszerv a tervek szerint 2021-ben kezdi meg működését, feladata: az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szembeni eljárás. Az új szervezet felállítását 22 tagállam támogatta, mint ismeretes Magyarország – Lengyelország, Írország, Svédország, illetve az EU-ból távozó Egyesült Királyság mellett – nem csatlakozott a nemzeti szuverenitást igencsak sértő projekthez. Az európai főügyészi tisztségre a három legesélyesebbnek tartott jelöltek: a román Laura Codruta Kövesi, a francia Jean-François Bohnert és a német Andrés Ritter tűntek, mostanra mindössze a román és a francia maradtak versenyben. A Költségvetési Ellenőrző Szakbizottság (CONT) kedden 12-11-1 arányban, a Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Szakbizottság (LIBE) szerdán 26-22-1 arányban hozta ki győztesnek a román jelöltet a francia Jean-François Bohnert és a német Andrés Ritter előtt. Előző héten az EU-tagállamok nagyköveteinek titkos szavazását Bohnert nyerte 50 ponttal, Kövesi és Ritter 29-29 pontot ért el. A jelenlegi állás szerint Kövesi első számú esélyessé lépett elő. A háttérben folyó további politikai egyezkedések még okozhatnak ugyan meglepetéseket, de a jelenlegi állás szerint a Juncker és Timmermans rokonszenvét elnyert, személyesen Soros, illetve az általa kilóra megvett EP-képviselők támogatására is számító román jelöltnek áll a zászló. Mindenestre az tény, hogy bírja az Európai Néppárt támogatását. Mint ismeretes a romániai korrupcióellenes ügyészség amerikai nyomásra alakult, egyes vélemények szerint a CIA közvetlen befolyása alatt álló Kövesi feladata az volt, hogy megszabaduljon a román politikai osztály előbbiek által megbízhatatlannak tartott tagjaitól. Ez volt az előfeltétele a NATO rakétaelhárító rendszere romániai telepítésének. Kövesi teljesített is: öt év alatt kilenc minisztert, huszonegy parlamenti képviselőt és hat szenátort csukatott le. Igaz, nem mindig a törvényes előírások szerint eljárva. Csakhogy egy idő után világossá vált – legalábbis a jelenlegi román kormánykörök ezt állítják –, hogy a Kövesi által vezetett korrupcióellenes ügyészség és a legfőbb román titkosszolgálat párosa párhuzamos államként kezdett működni: jóváhagyása nélkül senki sem rúghatott labdába a román politikában. Ami még ennél is súlyosabb: a jogbizonytalanság érzete, amit azáltal keltett, hogy a DNA bármikor és bárkit lehallgathat, elvihet. A jelenlegi balliberális hatalom – nyilván nem önzetlenül, hisz emberei is rácsok mögé kerültek, kerülhetnek – vért izzadt a Kövesit és klikkjét inkrimináló bizonyítékokért, amelyeknek köszönhetően végül sikerült elmozdítaniuk a DNA éléről. Ekkor jött – mint valami mentőöv – a jelöltség az Európai Ügyészség élére, ami mögött sokan ismét az amerikaiakat vélik felfedezni.