Erdő Péter: az életnél is fontosabb, hogy egymást szeretve éljünk

A hit, hogy a földi élettel nincs vége mindennek, bátorságot ad és ráébreszt, hogy az életnél is fontosabb, hogy egymást szeretve éljünk – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek karácsony alkalmából. Erdő Péter kiemelte: a keresztény ember reményének, bizalmának és bátorságának forrása az emberszerető, gyermekké lett Isten megjelenése a világban. Isten nemcsak közénk lépett, hanem magzat, gyermek lett értünk. Vállalt minden veszélyt, ami egy felnövekvő gyermekre leselkedett – mondta, hozzátéve: Jézus korában is voltak járványok, betegségek, ráadásul jóval kevesebb védekezőeszköz, gyógyszer volt az emberek kezében.

Erdő Péter hangsúlyozta: mi, keresztények valóban hisszük, hogy a földi élettel nincs vége mindennek, és ez a hit bátorságot ad a nehéz időkben is. Természetesen fontos az élet, az ember felelős a saját és mások életéért is, de az életnél is fontosabb, hogy szépen, egymást szeretve éljünk.

A keresztény ember feladata, hogy a hitéből fakadó reményt és derűt ne csak a négy fal között élje meg, hanem ossza meg másokkal is!

– tette hozzá. A bíboros beszélt arról is: a járvány miatti korlátozások után nem lett kevesebb ember a templomokban, sőt – legalábbis a fővárosban – sok helyen emelkedett a hívek száma. A bíboros ennek pontos okát nem tudta megnevezni, de úgy vélte, a háttérben a járvány enyhülése vagy a szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) állhat.

Budapest fölemelte a fejét

Erdő Péter a kongresszust értékelve úgy fogalmazott: “Budapest fölemelte a fejét”. Várakozáson felüli volt a bátorság és az igény az emberek szívében, hogy részt vegyenek a kongresszus eseményein. Több százezer ember ünnepelt együtt fölszabadultan, spontán, megélve a sokan vagyunk érzés örömét, azt, hogy nem egy ódivatú vagy csak nagyon idős emberekből álló közösség tagjai.

Egész Európa és a világ is csodálta, ahogy fölszabadultan összejöttünk, és nagyon szépen tudtunk ünnepelni

– fogalmazott. Ezt a fölszabadult örömet vette észre Ferenc pápa is, akinek az elmúlt két évben a lezárások miatt nem jutott osztályrészül a hívek ekkora tömegével való találkozás. A bíboros szerint az egyházfő Budapesten megtapasztalta, amit korábban, a meghívásakor mondott neki:

Szentatya, olyan emberekhez jön ide, akik szeretik!

Nem véletlen – jegyezte meg –, hogy a pápa azt mondta, szívesen visszatérne Magyarországra. A bíboros azt is jelzésértékűnek nevezte, hogy az egyházfő budapesti és szlovákiai útja végén felidézte csíksomlyói látogatását is. Ferenc pápa feltehetően 2019 júniusa óta hordozza magában a csíksomlyói nyeregben tartott szentmise emlékét és nem felejtette el, hogy milyen nehéz körülmények között, milyen sok magyar elment oda is. Erdő Péter kitért arra: a NEK nem ért véget szeptember 12-én, a Youtube-on közzétett programokat az azóta eltelt három hónapban ötször annyian nézték meg, mint ahányan jelen voltak azokon. Egyes plébániákon közösségi program, hogy átbeszélik, feldolgozzák a Hungexpón tartott katekéziseket, előadásokat, tanúségtételeket. Jövő tavasszal könyv formában is megjelennek a különböző programokon, fakultációkon elhangzott beszédek, a NEK emlékkönyve pedig már a boltokban van.

A találkozás című, 350 oldalas kiadvány több mint hatszáz fényképpel minden eseményen végigvezeti olvasóját

– jegyezte meg.

Egyházmegyei szinódus

Erdő Péter beszélt az egyházról szóló, 2023 októberében záruló szinódusról, illetve annak első, egyházmegyei szakaszáról is. Mint mondta, a Vatikán közzétett egy vademecumot, amely vezérfonalként szolgál, ötleteket ad, javaslatokat fogalmaz meg az egyházmegyei munkához. Ez alapján állítják össze az egyházmegyék a saját kérdéseiket, témajavaslataikat, amelyeket a plébániai közösségek külön-külön megvitatnak. Erdő Péter elmondta: az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében összehívott egy szinodális fórumot is, amelyen minden plébánia képviseltette magát. Értékelése szerint a kérdések, tapasztalatok közös megvitatása nagyon hasznos volt, hiszen sok esetben nemcsak a problémákat, hanem a megoldást kínáló, egy-egy plébánián már működő jó gyakorlatokat is megosztották egymással a résztvevők.

Ezen az úton megyünk tovább

– mondta a bíboros, hozzátéve: a folyamat az egyházmegyében egyben folytatása a két évvel ezelőtt kezdett plébániai reformmozgalomnak. A bíboros figyelmeztetett arra is: a híveket, plébániai közösségeket is megszólító szinodális folyamat nem a köznapi értelemben vett demokratizálódás jele az egyházban.

Ahogy Ferenc pápa szokta mondani, a szinodalitás nem demokrácia, a szinódus nem parlament. A szinódus teológiai alapja, hogy a Szentlélek nemcsak egyénileg, külön-külön száll le ránk, nemcsak így kapjuk meg a keresztségben, majd a bérmálásban, hanem testületileg is. Tehát az egyház lelke az egész egyházat is kíséri, külön a papságot, az egyházmegyéket és különösen a zsinatra összegyűlő püspököket

– magyarázta. Hozzátette: nem demokratikus választás kérdése, hogy milyen egyházat akarunk, hiszen az egyház objektív valóság. A Jézus Krisztus által alapított közösséget az a feladat tartja össze, hogy tagjai hirdessék az evangéliumot minden teremtménynek az idők végezetéig. A kérdés az, hogyan teljesíthetjük jobban a küldetésünket mint közösség a mai körülmények közt, a mai világban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán