Nyilasból ávós, avagy a parizerkirály szánalmas levitézlése
Nem példa nélküli a történelem során, hogy valaki az egyik szélsőségből a másikba esik. Jakab Péternek sikerült a régi "nyilasból ávós" akciót végrehajtania, mint bő nyolcvan éve több, hozzá hasonló pribéknek.
Végül mindenki megtalálja a helyét, lehet, hogy sokáig kell keresni, de aztán sikerül. Így van ez Jakab Péternél is, hiszen a parizerkirály végül a vörös elvtársaknál csattinthatja a bokáját, ugyanis a Dobrev-féle DK színeiben indul az áprilisi választásokon. Nincs itt semmi látnivaló, aki 1944-ben még nyilas volt, abból lett sokszor a legjobb ávós. Ha belegondolunk, hogy ez a senkiházi alak mennyi kárt tett a nemzeti oldalnak a jelenlétével és hogy magát közénk sorolta, szerintem örülnünk kell. Elválik az a bizonyos dolog a víztől, már rég elvált. Emlékezzünk csak, hogy a régi nyilasokból lettek a legjobb ávósok, így ennek az önimádó, üresfejű bunkónak egyenes útja volt a jelenlegi magyar baloldali kloáka fertőközpontjába, az Apró-unoka szektájába.
Nyilas voltam, nem baj? Semmi gond, kommunistának jó leszel
Ne feledjük, Jakab a szárnybontogatásakor még jókat röhögött a zsidózáson, cigányozáson, részt is vett benne, aztán hirtelen ő is JóeNber lett. Az ilyen hitvány alakoknak azonban mindig kell ellenségkép, ezért megtalálta a határon túli magyarokat, akik ellen úgy hergelt, hogy 2004-ben Gyurcsány is megnyalta volna a tíz ujját, ha hallja és látja a kettős népszavazás előtti uszító kampányában. A száraz tésztás és krumpliszsákos hőbörgő számára csak az volt a fontos, hogy hergeljen, uszítson, aztán, amikor leáldozott az amúgy sem túl fényes politikai karrierje, a legkönnyebben befolyásolható és hergelhető réteget célozta meg, akiknek az irigységére apellált, így lett a határon túli magyarok ellen uszító pribék. Azóta is azt halljuk tőle, hogy a határon túli testvéreink miatt nincs munka, nincs lakás, nincs kenyér a boltban, és még a nap is halványabban süt.
Amikor majd számot vetünk a bűneivel, ezt az első helyen kell említenünk, mert aki magyar és magyar közé próbál éket verni, főleg ilyen kicsinyes és primitív módon, azt minimum kiveti a nemzet maga közül. Dobrev Klárával viszont révbe ért. Magyar Péter nem lett volna jó választás, mert a szektavezér ugyanazt csinálja, mint Jakab Péter, csak nagyban. A pannon Caligula mellett nem terem babér az ilyen egybites tahóknak, mert mindenben a zsebmessiásnak kell vinni a prímet, a többiek nem is beszélhetnek. Ám a DK-nál felvételi követelmény, hogy mindenki hasonló ávós szinten legyen, mint mondjuk Varju elvtárs és a többiek, a vörös tyúkanyó pedig majd intézi a többit. Ott jó helyen lesz a parizeres.
Jakab Péter pályája és viselkedése jó lecke mindenkinek, akinek gyorsan felforr a vére és ökölbe szorul a keze. Mert nem érdemes az első útszéli hőbörgőre hallgatni, még akkor sem, ha nemzetre, magyarságra, erőre, bátorságra hivatkozik, mert ezek az emberek a pillanatnyi dühöt próbálják kifogni a vitorlánkból. A teljesítmény nem ez az ostoba balhékeresés és hőbörgés, láthatja utólag mindenki, aki szembesült a parizerbajnok nyílt lealjasodásával. Szerencsére gyorsan megmutatta, hogy ki ő valójában, a róla kikerült zsidózó és cigányozó videók csak habarcsként szolgáltak a már felépített falban. Oda való, ahova a mostani kenyéradója, Dobrev Klára, a történelem és a politika szemétdombjára.
