Folytatódik a 2016-os parlamenti választásokon elkezdődött politikai átrendeződés Szlovákiában. A megyei önkormányzati választásokon jelentős teret vesztettek a legtöbb helyen együtt induló koalíciós pártok, míg a jobboldali ellenzéki szövetség országosan előretört. A kormánypártok iránti bizalom megcsappanását jelzi a független képviselők számának drasztikus növekedése is. A Magyar Közösség Pártja hattal kevesebb képviselői helyet szerzett országosan, míg a kormánykoalícióban lévő Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt némileg növelte mandátumai számát, de az általa bejuttatott képviselők fele szlovák.
Korábban sosem volt ekkora részvétel Szlovákiában a megyei választásokon, noha még mindig rendkívül alacsonynak mondható. Országosan 29,95 százalék ment el szavazni, a magyarlakta déli járásokban viszont folytatódik az apátia, az átlagnál kevesebbeket érdekelt a választás. Összehasonlításképpen: négy éve csupán 20,11 százalék választott. Most a Besztercebányai megyében 40%-ot meghaladó részvétel volt, és itt érdekes eredmény született, ugyanis a választók leváltották a megyei elnöki székből Marián Kotlebát, a nemzetiszocialista jellegű Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) elnökét.
Szlovákiában nyolc, saját önkormányzattal rendelkező, nagyobb közigazgatási egység van, amelyek nagyjából a magyarországi megyéknek feleltethetőek meg méretük szerint. A hivatalos megnevezésük kerület, amelyet az elnök vezet, azonban a népnyelv, sőt a sajtó is egyre gyakrabban megyének (župa) nevezi ezeket, míg az elnököt ispánnak (župan). A megyékben négyévente választanak elnököt és képviselő-testületet, azonban most utolsó alkalommal tartották különállóan ezeket a választásokat, mert a következő alkalommal már összevonják a polgármester-választással és a helyi önkormányzati választásokkal.
A megyei választások jelentőségét az oktatásegészségügy adja, azaz Szlovákiában a középiskolák és a legtöbb kórház fenntartója egyaránt a megye, amely így – kiegészülve a magasabb rendű utak fenntartásával – jelentős pénzeket mozgat, illetve használ fel.
Kotleba négy évvel ezelőtti (sok magyar szavazó által is segített) győzelme komoly felhördülést okozott a jelentős cigány lakossággal bíró megyében, és a várakozásoknak megfelelően eszméi népszerűsítésére használta a vezető tisztségét, tavaly pedig a pártja is meglepően jól szerepelt a parlamenti választáson. Kotleba azonban nem tudta betartani az ígéreteit, csökkentés helyett növekedtek a működési költségek, hiába ígérte, nem tudott munkahelyeket teremteni, rengeteg uniós támogatástól esett el miatta a megye, a megyei hivatalt és az önkormányzat tulajdonában álló cégeket ugyanakkor családtagjaival és pártja szimpatizánsaival töltötte fel. Most könnyen lehet, hogy letelt az a „három nap”, ameddig a csoda tartott, miután a választók szembesültek a szépen masírozó, egyenruhás, szélsőjobboldali fiatalok irányítási képességeivel, mert az egész ĽSNS hatalmasat bukott. Kotleba képviselőként került be a Besztercebányai megyei közgyűlésbe, de rajta kívül csupán a Nyitrai megyében tudott egyetlen képviselői helyet szerezni a pártja.
Marián Kotleba valószínűleg nem fog egyhamar úgy mosolyogni, mint 2013-as megyeelnöki beiktatásakor; Fotó: bystricoviny.sk
Gyengül a kormányoldal, jön föl a jobboldali ellenzék
A többi megyében is nagy volt a mozgás, mindössze két megyeelnök (mindkettő kormánypárti) tudta megtartani a székét. Kotlebát egy független elnökjelölt győzte le, a többi öt megyében viszont az ellenzéki jobboldali összefogás jelöltjei tudták átvenni a vezetést, így folytatódni látszik a Robert Fico vezette hármas kormánykoalíció hanyatlása. A kormánypártok (Smer, Szlovák Nemzeti Párt, Most-Híd) iránti bizalom szétmállását jelzi a megyei képviselői helyek eloszlása is, hiszen mindenütt számos mandátumot elbuktak, van, ahol szinte felére olvadt a frakciójuk. Eközben a Robert Sulík vezette jobboldali összefogás szinte minden megyében igencsak megerősödött, és a függetlenek is sokkal többen lettek, olyannyira, hogy csaknem az összes megyei közgyűlésben utóbbiak lesznek legtöbben. A jobboldali összefogás a legutóbbi parlamenti választáson még csak Pozsonyban tudott számottevő támogatottságot maga mögé állítani, de most már országos erőként mutatta meg magát, így lesz mit csinálnia a legnagyobb koalíciós pártnak, a Smernek és elnökének, Robert Ficónak, ha 2020-ban szeretné megtartani a hatalmat. A szlovák politikai helyzet felfordulása ráadásul az érdekvédelemben jelenleg erős egységet képező Visegrádi Négyek szempontjából sem mindegy.
Andrej Danko (SNS) – balról –, Robert Fico (Smer) és Bugár Béla (Most-Híd), a három koalíciós párt elnöke. Egyikük sem lehet nyugodt a jövő felől; Fotó: cas.sk
Csökkent a magyar képviselet
Magyar szempontból sem igazán lehet sikerről beszélni. A Magyar Közösség Pártja (MKP) a magyarság asszimilációja és fogyása miatt a szavazótábor állandó zsugorodásával küzd, amit sajnos a mostani eredmény is tükröz. A magyar választók ráadásul a 90-es és 2000-es években még a legaktívabbak voltak Szlovákiában, ám amióta az MKP elnöki tisztségéből leváltott Bugár Béla az MKP-t kettészakítva, 2009-ben létrehozta a Most-Híd szlovák-magyar vegyespártot, az egységet hiányolják a magyarok, és köreikben legalacsonyabb a részvétel az összes választáson. Emiatt a színmagyar vidékeken általában az MKP és a Most-Híd összesített eredménye is elmarad a korábbi, egységes MKP eredményétől.
A nyolc megyéből ötben lakik jelentős lélekszámú magyarság, és ezek közül egyedül a Nagyszombati megyében tudta növelni a jelenlétét a párt, mindenhol máshol kevesebb képviselője lesz. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 38 helyett 33 MKP-s képviselő lesz országosan. A Pozsonyi megyében eddig négyfős frakciót alkotott a párt, mostantól hárman lesznek, azonban egy további magyar képviselő is bent lesz függetlenként, aki négy éve még a Most-Híd színeiben szerzett mandátumot. A Besztercebányai megyében változatlanul 5 képviselője lesz a pártnak, a Nyitraiban 14-ről 11-re, míg a Kassaiban 4-ről mindössze 1-re csökken az MKP-s képviselők száma, amit még az sem korrigál, hogy a Nyitrai és a Kassai kerületben is bejutott a testületbe egy-egy MKP-közeli független jelölt. Az egyetlen igazi sikertörténet a Nagyszombati képviselőtestület, ahol 11-ről 13-ra nő az MKP-s képviselet, annak köszönhetően, hogy a Dunaszerdahelyi járásban nyolcból nyolc, míg a Galántai járásban hatból öt megyei közgyűlési mandátumot szerzett meg a Magyar Közösség Pártja.
Menyhárt József (balról), az MKP elnöke és Őry Péter, a párt Országos Tanácsának elnöke; Fotó: felvidek.ma
A koalícióban is részt vevő, és a legtöbb megyében koalíciós partnereivel közösen induló Most-Híd vegyespárt csak három megyében indított önállóan képviselő-jelölteket, és összesen tíz jelöltje ért oda befutó helyre, akik közül viszont csak öt magyar. Komolyabb sikerre a Kassai megyében futotta a párt erejéből, ott hat jelöltjét választották be a közgyűlésbe (egyikük a most véget ért ciklusban még MKP-s képviselőként koptatta a széket), továbbá egy korábban a párt színeiben induló független induló is bekerült. Az összes többi megyében elhanyagolható lesz a Most-Híd jelenléte.
Máig kísért a magyar pártszakadás
Szlovákiában még a Mečiar-éra idején alkották meg az új közigazgatási beosztást, úgy meghúzva a kerületek (megyék) határait, hogy a magyarságot a lehető legtöbb kerületbe szabdalják szét, és egyikben se legyen olyan részaránya, hogy politikai többséget szerezhessen. Most azonban első ízben egyfordulós volt a megyei elnökválasztás, ami a Nagyszombati és a Nyitrai megyében ad elméleti lehetőséget magyar elnök megválasztására, amennyiben a szlovák szavazatok egyenletesen oszlanak meg minél több erős jelölt között.
A Nyitrai megye elnöki címéért folyó versengésben a Most-Híd a koalíciós partnerei – végül nagy fölénnyel győztes – szlovák jelöltjét támogatta, ami miatt az MKP-s Farkas Ivánnak nem volt esélye nyerni. A Nagyszombati megyében a négy évvel ezelőttihez hasonlóan Berényi József, az MKP akkori, azonban tavaly lemondott elnöke indult a tisztségért, ám százalékos eredménye a magasabb részvétel miatt még úgy is valamivel gyengébb lett a 2013-ashoz képest, hogy abszolút számban több szavazatot gyűjtött. Ugyanitt a Most-Híd vegyespárt négy éve erős jelölttel elég jól szerepelt, mostani jelöltje viszont nem sok vizet zavart, alig volt támogatottsága.
Menyhárt József, az MKP elnöke – aki magasan a legtöbb szavazatot kapta az egész megyében – úgy fogalmazott, hogy a pártnak továbbra is erős regionális képviselete lesz. Az eredményeket jövő héten részletesen kielemzik.
A tapasztalatokat kritikusan megfogalmazzuk
– tette hozzá.
Bugár Béla, a Most-Híd elnöke szavaiból nem éppen vidámság áradt, amikor a Nagyszombati megyei eredményükről beszélt, és elsütötte a legklasszikusabb fociközhelyet is:
Fiatal embereket próbáltunk ott ki, akik még semmilyen választáson nem voltak jelöltek. Tanulni kell belőle, és megyünk tovább.
forrás: felvidek.ma, sme.sk, webnoviny.sk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS