És akkor Cseh Katalin Magyarország elleni fellépést követel az EU-tól

Bár már szinte mindenki megcáfolta a liberális média rágalmait a külügyminisztertől a gyártó cégen át a belügyminiszterig a „lehallgatási botrány” ügyében, a baloldal tovább fújja a már rég kipukkadt lufit. Ennek az agitprop kampánynak a farvizén bújt meg a momentumos Cseh Katalin tweetje, amelyben angol nyelven gyakorlatilag külföldi intervenciót követel az EU-tól. Csak a szokásos komcsi tempó: a momósok előszeretettel próbálják tálcán felkínálni Magyarországot idegen hatalmaknak. Talán nem meglepő, hogy párja, Daniel T. Berg – vagyis Berg Dániel – sem riad meg attól, hogy külföldi beavatkozást kérjen hazánk belügye miatt. Berg egy 2017-es interjúban elmesélte, hogy amerikaiként (!) nagyon fontosnak érezte, hogy „az üzenetet eljuttassuk Washingtonba”. Ennek érdekében pedig szenátorokkal is találkozott, mivel meg akarta győzni a Demokrata Párt vezetőit is arról, hogy ez egy fontos ügy, nemcsak egy kis távoli ország belügye. Majd lazán közölte, hogy ez az egész mizéria nem is a CEU-ról, hanem az amerikai értékekről szól.

A baloldal a 2022-es választási kampányra ráfordulva láthatóan mindent feltesz egy lapra, és ha kell, külföldi erősítéssel is kikaparják maguknak a hatalomba kerülést. Ennek a küzdelemnek egy szomorú fejezete Cseh Katalin hétfő délutáni tweetje, amelyben felszólítja az EU-t, hogy lépjen fel Magyarország ellen. Ehhez a casus bellit ezúttal éppen a „lehallgatási botrány” jelenti.

Minden megmaradt orbán-mosdatónak és támogatónak az Európai Unióban: ezt támogatod. A saját állampolgárait kémkedő rezsimet és egy totalitárius bűnözőt

– írta közösségi oldalán Cseh Katalin, egyértelmű utalást téve arra, hogy az uniós politikusoknak ki kell hátrálniuk Magyarország mögül. Gondolatai pedig nem is maradtak megválaszolatlanul: Guy Verhofstadt azonnal beállt a momentumos politikus gondolatai mögé:

Nincs több „mélyen aggasztó a…” az EU-ban egy diktatúra fejlődik

– fogalmazta meg szélsőbalos álláspontját Verhofstadt.

Még medikaként ukrán és belorusz aktivistáknak tartott képzést, akik később a Majdan téren vandálkodtak

Mint arról a PestiSrácok.hu tényfeltáró cikksorozatában korábban már részletesen írtunk, Cseh Katalin 2013 júniusa és 2014 szeptembere között trénerként workshopokat és képzéseket szervezett belarusz és ukrán aktivisták számára. Később ezek az aktivisták vandálkodtak egyébként a kijevi Majdan téren, ahol a diktatúrát akarták lebontani minden eszközzel. Több kérdés is felmerült ezek ismeretében bennünk: például az, hogy vajon mi késztet egy huszonéves orvostanhallgató lányt arra, hogy ukrán aktivistáknak és belorusz állampolgároknak tartson „workshopokat”? Olyan tréningeket, amelyek után ezek a fiatalok polgárháborús helyzetbe sodorják Ukrajnát a kijevi Majdan téren, ami a regnáló kormány megbuktatásával jár?

A 2013-ban kirobbant, kirobbantott kijevi tüntetések döntően az oroszbarát politikai, gazdasági elit ellen irányultak. 2014 februárjában a nyugati orien­tációt elutasító Viktor Janukovics elnököt és a mögötte álló kormányt sikerült elüldözni az országból. Az újonnan megalakuló kormány több tagja úgy ejtőernyőzött a miniszteri bársonyszékébe, hogy néhány órával azelőtt kapta meg az ukrán állampolgárságot. Amerikai, litván, grúz állampolgárok, akik az ország nyelvét alig vagy egyáltalán nem beszélik. Ahogy a katonai, úgy a titkosszolgálati konfliktus is állandósult. Ukrajnában, a kijevi Majdanon kitört „forradalom” nyomán az ország a teljes és tökéletes káoszba süllyedt, az államhatalom az ország egyes vidékein gyakorlatilag megszűnt, az életszínvonal felfoghatatlanul rövid idő alatt visszasüllyedt a legsötétebb szovjet időket idéző állapotokba, az ország élén egy ügynökökből, kettős ügynökökből, számos állampolgárságú, kizárólag idegen (amerikai, valamint a globális tőke) érdekeket kiszolgáló és képviselő „kormány” állt; a „forradalom” magától soha nem tört volna ki, éppen ezért gondoskodni kellett róla, hogy „kitörjön” – ezt a munkát a CIA, illetve a Soros-féle NGO-k végezték el. Majd a fent jellemzett bábkormányt ültették az ország élére, és gyakorlatilag a mai napig az amerikai titkosszolgálat irányítja az országot. Ennek előkészítésében vett részt Cseh Katalin.

Cseh Katalin vőlegénye, Berg Dániel az USA-tól kért beavatkozást Magyaroroszág ellen a CEU miatt

A PestiSrácok.hu által indított tényfeltáró sorozatban a Momentum megjelenését vettük górcső alá. Cseh Katalint Daniel T. Berghez fűzik gyengéd szálak; a férfi a CEU-tüntetések aktív résztvevője, szónoka volt, majd alig néhány hónap múlva már szintén a Momentum elnökségi tagjává választották. Közben megjárta az amerikai külügyminisztériumot, beavatkozást kért hazánkkal szemben a NATO-tól és minden vágya, hogy Orbán rendszerét megdöntse. A „páratlan páros” most már együtt aggódik Magyarország jogállamiságáért és tesznek meg mindent a nemzetközi színtéren a kormány lejáratása érdekében. Ebben egyébként elég sikeresek: a pár mindkét tagja szinte mesésnek mondható karriert futott be alig néhány év alatt. Olyat, ami egyébként megfelelő segítség nélkül szinte lehetetlen lenne. De vajon milyen háttérrel rendelkezik ez a két ember? Miért utazzák körbe Európát és miért kampányolnak folyamatosan Magyarország ellen?

Kit képviselnek valójában?

Berg Dániel a CEU-tüntetéseken tűnt fel először, majd a magyar választásokon képviselőként is indult, de találtunk olyan interjút, amikor még amerikaiként definiálja magát, sőt, azt is közli, hogy igazából nem is a CEU-n van a hangsúly, hanem azon, hogy a magyarokat fel kell szabadítani az elnyomás alól.

A CEU-ért aggódó fiatalok több tüntetést is szerveztek. A szónokok közül az addig ismeretlen Daniel T. Berg, vagyis Berg Dániel kitűnt hevességével és uszító stílusával. Berg egyébként a CEU-tüntetéseken vállalt először aktívan nyilvános szereplést, majd alig két hónap múlva már annak a hivatalos küldöttségnek volt a tagja, amely Washingtonban jelentett a magyar demokrácia „katasztrofális helyzetéről”. Sőt, Berg azt próbálta megértetni az amerikai külüggyel – és a nem hivatalos kormányszervekkel –, hogy ez bizony nemcsak egy kis ország belügye, hanem olyan súlyos jogtiprás és diktatúra, amit nem nézhetnek tétlenül. Ez pedig vajon mit is jelent a diplomáciai virágnyelven? Beavatkozást.

Nem is a CEU volt a lényeg, hanem az Orbán-kormány elleni támadás megindítása

Berg Dániel, a CEU hallgatója a Budapest Beaconnak adott interjúban azt hangsúlyozta, hogy a tüntetés nemcsak egy egyetemről, hanem egy országról szól:

arról, hogy azt mondjuk és azt gondoljuk, amit akarunk. Ehhez pedig fel kell szabadítani az elnyomásban élő számkivetett magyarokat.

A többórás beszélgetések hatékonynak bizonyultak, olyannyira, hogy Rob Berschinski, a Human Rights First nevű, New York-i székhelyű emberi jogi szervezet stratégiai alelnöke május 25-i közleményében már úgy fogalmazott:

Ez az ügy túlmutat Magyarországon. Az Egyesült Államok nagyjából harminc, más országban működő amerikai egyetemet tart fenn világszerte. Ha sikerrel jár, Orbán húzása példaként szolgálhat más elnyomó kormányok számára.

Orbán Viktor tehát elnyomó kormány miniszterelnöke, amelynek eltökélt szándéka, hogy példaként szolgáljon az amerikai egyetemek vegzálásában. Végül megállapítást nyert az is, hogy ez bizony nyílt támadás:

Ha a magyar oktatást érintő módosítások életbe lépnek, azt egy amerikai intézmény és az egyetemes értékek elleni nyílt támadásként kell értékelni – méghozzá nem kevesebb, mint egy NATO-szövetséges részéről.

Ez pedig azt jelenti, hogy akkor bizony be kell avatkozniuk a demokrácia megőrzése miatt, a tagállamok pedig minden politikai és katonai eszközt igénybe vehetnek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Joe Wilson, a kongresszus republikánus tagja a határozatról szóló sajtóközleményében egyenesen hálálkodott azért, hogy kollégáival – Seth Moultonnal, Vicky Hartzlerrel és Gregory Meeksszel – részt vehet a magyar kormány elítélésében. Az Amerikában élő kongresszusi tag pedig azt is tudni vélte, hogy „Magyarország egy merev/rideg, autoriter társadalom kialakítása felé halad, amely korlátozza az egyéni jogokat és azt a szabadságot, amelyet minden demokratikus állam oly nagy becsben tart”. Kérdés, hogy ezt vajon mire alapozta? Csak nem a CEU önkéntes felszabadítógárdájával folytatott beszélgetésekre? Az ügyben egyébként az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Heather Nauert is markáns véleményt fogalmazott meg. Azt azonban nem tudjuk, hogy tisztában voltak-e azzal, hogy Bergék átverték őket.

Berg nem az intézmény miatt, hanem az amerikai értékekért aggódott – Magyarországon

Berg egy 2017-es interjúban elmesélte, hogy amerikaiként (!) nagyon fontosnak érezte, hogy „az üzenetet eljuttassuk Washingtonba”. Ennek érdekében pedig szenátorokkal is találkozott, mivel meg akarta győzni a Demokrata Párt vezetőit is arról, hogy ez egy fontos ügy, nemcsak egy kis távoli ország belügye. Majd lazán közölte, hogy ez az egész mizéria nem is a CEU-ról, hanem az amerikai értékekről szól.

És egyáltalán: ha bármilyen szabad intézményt támadnak, az nem liberális vagy konzervatív, hanem általános nemzeti ügy. Ez az amerikai értékekről szól. Elég sok emberrel találkoztunk, köztük külügyesekkel, kongresszusi tagokkal mind a Képviselőházból, mind a Szenátusból. Pelosi asszony (Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőháza demokrata képviselőcsoportjának vezetője) is volt olyan kedves, és fogadott bennünket. Több mint egy órát beszélgettünk. A megbeszélések eredménye két határozattervezet lett, ami mindkét párt támogatását élvezi, és a Ház elé kerül. Az egyik a külföldi ügynöktörvénnyel, a külföldről támogatott civil szervezetek regisztrációjával foglalkozik, a másik pedig egy szélesebb, egyfajta esernyőhatározat, ami a demokratikus visszacsúszás trendjével és a magyar illiberalizmus térnyerésével foglalkozik.

Figyelemreméltó momentum (sic!), hogy ebben az interjúban azt is elismeri, hogy

vannak más kollégiumok, más amerikai oktatási intézmények is, melyeket érint a szabályozás, mint például a McDaniel College, és ezek ügyében megállapodásra jutottak a magyar kormány és Maryland állam képviselői.

Köszönjük. Így legalább világos, hogy nem is csak a Soros-féle CEU-t érintette a szabályozás, felesleges volt „lex CEU-ként emlegetni” a jogszabály módosítását. Csak azt sajnáljuk, hogy a magyar balliberális média erről úgy hallgatott, mint a Népszabadságba tekert tükörponty.

Korábbi tényfeltáró írásainkat itt találja meg a Momentumról.

Forrás: Twitter/PestiSrácok.hu; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd