Nem Magyarország az első és egyetlen állam Európában, amely kerítésekkel védekezik a határainál. Spanyolország a schengeni egyezmény 1995-ös hatálybalépését követően határozta el, hogy kerítéssel veszi körül a Gibraltári-szoros túlpartján, az afrikai kontinensen fekvő, Marokkó területébe beékelődő két enklávéját, Ceutát és Melillát. Hasonló lépésekre szánta el magát Görögország is 2012 tavaszán, majd Bulgária 2013-ban.
Ceutát már 1993-ban 8,4 kilométer hosszú kerítéssel vették körül, de amikor 1995-ben megindult az afrikai menedékkérők tömeges beáramlása, meg kellett erősíteni a határvédelmet. A kikötővárost több mint három méter magas, kettős vaskerítéssel vették körül, a rendszer 2001-re készült el. Melillánál 33 millió eurós költséggel harmadik kerítést is felhúztak a két már meglévő mellé a 2005-ös menekültbetörést követően. A több mint 11 kilométer hosszú vaskerítés magasságát meg kellett duplázni. Időközben mozgásérzékelőket, infrakamerákat is felszereltek, ellenőrző pontokat építettek ki. Az Európai Unió támogatta a határvédelem megerősítését.
2013-ban szögesdróttal erősítették meg a biztonsági kerítést. Az egyik legsúlyosabb incidens 2005. szeptember 29-én robbant ki, amikor a kerítésen kívül várakozó migránsok megrohanták a kerítést Melillán, a spanyol határőrök gumilövedékekkel, a marokkói katonák éles puskatűzzel próbálták megakadályozni az illegális bevándorlók bejutását, legalább 13 ember meghalt, több mint ötvenen megsebesültek. 2014. február 6-án Ceután több százan rohamozták meg a több méter magas biztonsági kerítést, ám amikor ezen nem tudták keresztülverekedni magukat, egy kisebb csoport a tenger felől próbálkozott. A spanyol csendőrség gumilövedékekkel és könnygázzal próbálta megakadályozni a rohamot: ennek a konfliktusnak tizenöt áldozata volt.
Görögország 2012 tavaszán tizenkét és fél kilométer hosszú és három méter magas kerítést építettek a török határszakaszon. A négy méter magas szögesdrótkerítést hőérzékelőkkel és infrakamerákkal is ellátták. A fal elkészülte után az embercsempészek és az illegális határátlépők célpontja Bulgária lett. Ennek hatására a bolgár kormány is lépett: 2013 őszén döntött három méter magas fal építéséről. A szíriai polgárháború kitörése, 2011 márciusa óta ugyanis érezhetően megnőtt az országba érkezett menekültek száma. A 32 kilométer hosszú fal 2014 nyarára készült el, az építkezés költségei 10 millió levára (csaknem 1,5 milliárd forintra) rúgtak. A kormány az idei év elején a fal meghosszabbításáról döntött. A 82 kilométer hosszú új szakasz megépítése várhatóan 100 millió levába (közel 15 milliárd forintba) fog kerülni. Az elkészült szakaszon egy év alatt hetedére csökkent az illegális határátlépések száma.
A bevándorlók ellen védő biztonsági kerítések persze nem csak Európában vannak. Az Egyesült Államok és Mexikó több mint 3100 kilométeres határvonalán mintegy 1050 kilométeren húzódik 4-5 méteres acélfalból álló biztonsági kerítés. Az 1600 méteres marokkói–algériai határon egyelőre 100 kilométer hosszúságban zajlik biztonsági fal építése, emellett megkezdődött egy 14 kilométer hosszúságú szakasz tervezése is. Az izraeli kormány a palesztin Ciszjordánia és Izrael közé emelt falat, amely végleges formájában 708 km hosszan fogja elválasztani, helyenként nyolc méter magasan egymástól a zsidó és palesztin lakosságot.
Forrás: Napi Gazdaság Online
Facebook hozzászólás
khm
2015-06-18 at 16:12
1050 kilométeren húzódik 4-5 méteres acélfalból álló biztonsági kerítés Az USA -Mexikó határon. Ők ugye,nem normálisak?
az izraeli közvélemény többsége a mai nap is támogatja a fal megépítését és folytatását. A helyenként 8 méter magas betonfal 2002 óta épül, és jelenleg 440 km hosszú.
Az izraeli fal
Ha befejeződik elkészítése, akkor 708 km hosszan fogja elválasztani egymástól a zsidó és palesztin lakosságot Izraelben, miközben csak bizonyos átkelő pontokon biztosítja majd az átjárást a két oldal között. A fallal kapcsolatban a legnagyobb problémát az okozza, hogy nem a Palesztin Hatóság határán húzódik, hanem a nyomvonal önkényesen kacskaringózik Ciszjordánia területén, kisajátított magánbirtokokon áthaladva, miközben körbekerít palesztin városokat és falvakat, sőt van olyan hely, ahol elválasztja a gazdákat földjeiktől és ivóvízforrásaiktól. Ám kijelenthető: az arabokat és zsidókat elválasztó hatalmas betonfal látványos szimbóluma az izraeli konfliktus elmérgesedő és békét csekély eséllyel kínáló jellegének.
Az izraeli fal
A fal – mely az angol nyelvű híradásokban “West Bank Barrier” néven szerepel – több szakaszból áll: helyenként három méter magas, elektromos kerítés képezi, ám a veszélyesnek talált, városi területeken nyolc méterre emelkedik, és mindkét oldalán szerviz- és járőrutak, mély árkok és nyomrögzítő homoksávok, szögesdrót kerítések és biztonsági kamerák találhatók.
Ugye őket is mélyen elítéli?
Kaktusz
2015-06-18 at 09:12
Szóval ez azt jelenti, hogy mindenki idióta kivéve te meg a főnökeid? ez nevetséges, remélem rádöbbensz te is. Tiszta röhej vagytok…