A jobbikos Szabó Ervin továbbra is mellébeszél: szerinte semmilyen bűncselekményben nem volt érintett – Megmutatjuk gyanúsítotti kihallgatásának jegyzőkönyveit
Ahogy arról korábban, dokumentumokat bemutatva beszámoltunk, Szabó Ervin ellen ügyvédi visszaélés miatt folyt büntetőeljárás a hírhedt gádorosi csicskáztatási üggyel összefüggésben. Szabót azzal gyanúsították, hogy a csicskáztatásért később jogerősen súlyos börtönévekre ítélt Ajtai család megbízásából látta el az áldozatok sértetti képviseletét, és valójában nem az áldozatokkal, hanem a bűncselekmény elkövetőivel egyeztetett, még az ügyvédi díját is ők fizették ki. A szerencsétlen, kiszolgáltatott rabszolgák pedig Szabó jelenlétében félelmükben nem mertek igazat vallani. Inkább azt mondták, minden rendben van, nem tartják őket fogva – majd további évekre vonultak vissza a földi pokolba. Míg két másik ügyvédet kvázi ugyanezért jogerősen elítéltek, Szabó végül megúszta, még vádat sem emeltek ellene. A jobbikos politikusnak hosszú évek elteltével is van képe letagadni, hogy egyáltalán érintett lenne a csicskáztatási ügyben és folyt volna ellene büntetőeljárás. Segítünk hát felfrissíteni az emlékezetét...
Három hete a PestiSrácok.hu mutatta be a Szabó Ervin-aktát. Birtokunkba került nyomozati iratokkal alátámasztva írtuk meg, hogy az orosházi ügyvédet, aki 2013-ban lépett be az akkor még vastagon radikális Jobbikba, nem sokkal korábban komoly bűncselekménnyel gyanúsították. Konrétan ügyvédi visszaéléssel, méghozzá a hírhedt gádorosi csicskatartók ügyével összefüggésben – amely máig a legismertebb ilyen ügy és amely egybeforrt a hazai modern kori rabszolgatartás fogalmával.
Korábban Ajtaiék családi ügyvédje volt, majd a cigány család áldozatai képviselőjeként vett részt azok kihallgatásán
Szabó Ervin ügyvédként a gádorosi Ajtai nevű cigányok úgymond családi ügyvédje volt. A családnak 10 tagját ítélték el, jogerősen több évi letöltendő börtönbüntetésre, mert bizonyítást nyert, hogy 1995-től, 15 éven át tartottak fogva, dolgoztattak és sanyargattak szerencsétlen kiszolgáltatott embereket, akiknek közben anyagi juttatásaikat, nyugdíjukat is elvették. Az Orosházi Rendőrkapitányság már 2008-ban büntetőeljárást indított az ügyben, de mivel a – mint később kiderült, valóban fogvatartott – sértettek kihallgatásukkor nem vallottak Ajtaiékra, az eljárást megszüntették. Négy év múlva, 2012-ben már egyértelmű bizonyítékok voltak a család ellen; őket őrizetbe vették, a csicskákat pedig kiszabadították.
Összesen három ügyvédet gyanúsítottak meg ügyvédi visszaéléssel, azért, mert a hatóságok szerint közreműködésükkel biztosították, hogy Ajtaiék ellen ne szülessen terhelő vallomás. Két ügyvédet a csicskatartási ügyben jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. A harmadik ügyvéd Szabó Ervin volt, aki ellen egy külön büntetőeljárás indult 2010-ben, ám a büntetőeljárást később megszüntették.
Szabó jelenléte is elég volt, hogy az áldozatok, akiket a cigányok halálosan fenyegettek, ne merjenek beszélni
Szabót azzal gyanúsították, hogy 2008-ban, amikor a rendőrség először tudomást szerzett Ajtaiék rabszolgatartásáról, Ajtaiték hozzá vitték el a sanyargatott csicskákat, akik aláírtak egy jogi képviseletről szóló megbízást, amivel Szabó jelen volt mind a három ember kihallgatásán, akiket Ajtaiék ráadásul előzőleg meg is fenyegettek. Az iratok szerint Szabó jelenléte éppen elég volt, hogy az áldozatok ne merjenek valós tartalmú vallomást tenni. Szabó közreműköködése az ügyben kifejezetten azt a cél szolgálta, hogy az áldozatok ne tegyenek terhelő vallomást Ajtaiékra. Az általunk bemutatott iratokból az is kiderült, hogy Szabó ügyvédi díját a megalapozott gyanú szerint Ajtaiék fizették, és az általa képviselt tanúkkal egyáltalán nem, csak a csicskatartásért később el is ítélt Ajtaiékkal egyeztetett. Később a tanúvallomásokat – mint jogi képviselő – kikérte. Ezeket az iratokat később a cigány család otthonában foglalták le a rendőrök.
A Pesti TV Az Ügy című című riportműsorában az egyik áldozat, Török Anikó és az Ajtai család egyik tagja, Ajtai Zsolt is megszólalt. Török Anikó egyértelműen megismételte, amit a Szabó elleni büntetőeljárásban többször is elmondott. Fogvatartói, Ajtaiék vitték el Szabóhoz, ő nem is értette, miért lenne szüksége ügyvédre. Azt is hangsúlyozta, hogy félt, az ügyvéd visszamondja Ajtaiéknak, ha vall, ezért nem mert akkor beszélni. Ajtai Zsolt pedig egyértelműen megerősítette, hogy családi ügyvédjük volt Szabó Ervin, aki a csicskáztatós ügyben ugyan védőügyvédként nem, de számtalan ügyben képviselte őket, tehát folyamatos volt köztük a kapcsolat. A gádorosi botránnyal portálunk után a Békés Megyei Hírlap és a Mandiner is foglalkozott.
Szabó Ervin: "Nem voltam érintett soha, semmilyen bűncselekményben!"
Szabó Ervin továbbra is faábrázattal tagad. Orosháza polgármestere és alpolgármestere elfogadhatatlannak nevezte a történteket és megjegyezték, hogy Szabó Ervin méltatlan a közszerepléshez. Felszólították, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. A jobbikos politikusnak persze esze ágában sincs sem visszalépni, sem vállalni a felelősséget, de még bocsánatot kérni sem az érintettektől. Inkább továbbra is letagad mindent – kérdés, meddig teheti még ezt úgy, hogy büntetőügye irataiból már eddig is több részletet hoztunk nyilvánosságra, ez alkalommal pedig újabbakat tárunk az olvasók elé.
Nem voltam érintett soha, semmilyen bűncselekményben!
Nem követtem el semmit, semmilyen csicskáztatási ügyben sem, így gyanúsítottja sem voltam!
– áll szóról szóra Szabó Ervin legutóbbi, az ügyben kiadott közleményében.
Íme, a Szabó Ervin szerint nemlétező gyanúsításának jegyzőkönyve
Az ügyészségi nyomozó a Be. 179. §. /2/ bekezdése alapján közli a gyanúsítottal, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan gyanúsítható 3 rendbeli, a Btk. 247. §. /1/ bekezdésébe ütköző és büntetendő ügyvédi visszaélés bűntette elkövetésével
– így kezdődik Szabó Ervin, az ellenzéki pártok az orosházi választókerületben indított országgyűlési képviselőjelöltjének 2010-es gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyve.
"Nem ügyfelei jogos érdekeit védte"
A gyanúsítás szövege szerint Szabó Ervin az ügyvédi visszaélés bűntettét annak érdekében követte el, hogy ügyfeleinek hátrányt okozzon. Hivatásbéli kötelességét megszegve látta el a három potenciális sértett jogi képviseletét, Ajtai Lajos megbízása alapján.
Valójában Ajtai Lajos és családja érdekeit képviselte megjelenésével a rendőrhatóság előtti eljárásban. Közreműködéséért tőle kapott díjazást. Képviseleti tevékenysége során nevezett tanúk vallomásáról jegyzőkönyv másolatot kér, amelyekről megbízójának, Ajtai Lajosnak adott át további másolatokat annak ellenére, hogy a tanúk rendőrségi kihallgatásán az Ön számára is nyilvánvalóan Ajtai Lajos és családjával kapcsolatos olyan kérdéseket tett fel a rendőrség eljáró tagja az Ön által képviselt tanúknak, melyek valós tartalmú megválaszolását követően Ajtai Lajos és családtagjai bűncselekmény elkövetésével lettek volna gyanúsíthatóak
– hangzott el Szabó Ervin gyanúsítási kihallgatásán.
Ön kizárólag Ajtai Lajossal – a valós megbízójával – tárgyalt, a képviselt személyeket nem nyilatkoztatta. Ez által önnel a nevezett személyek azt sem tudták megbeszélni, hogy Ajtaiék fenyegetéssel arra kényszerítették őket, hogy a rendőrségi kihallgatásuk során személyükre ne tegyenek terhelő vallomást, mert ellenkező esetben megölik őket
– áll a szövegben.
Szabó kihallgatásán semmire sem emlékezett, "nem tudom" – ezt ismételgette minden nyomozói kérdésre
A 2011. március 31-én tartott kihallgatáson Szabó Ervin nem tett vallomást. Írásban később benyújtott vallomásáról március 16-án nyilatkoztatták, folytatólagos gyanúsítotti kihallgatáson. A feltett kérdésekre minden esetben úgy felelt: nem tudja, nem emlékszik. Nem tudott válaszolni arra a kérdésre, ki vitte a potenciális sértetteket az irodájába, honnan ismerte őket, ahogy arra sem, hogy az Ajtai családból bárki jelen volt-e akkor, amikor az ügyvédi megbízás született. De még arra a kérdésre is "nem tudom" volt a válasz, hogy megkérdezte-e ügyfeleit arról, egyáltalán milyen ügyben, miért akarják őket kihallgatni a rendőrök. A rendőrségi kihallgatásra állítása szerint egyáltalán nem emlékezett. Arról sem nyilatkozott, miért kérte ki két évvel később írásban a rendőrségtől az ominózus tanúvallomásokat, amelyeket a jelenlétében tettek az áldozatok.
Házkutatást is tartottak Szabó Ervin ügyvédi irodájában, az általa kikért tanúvallomásokat pedig a bűnöző cigány családnál foglalták le
Az orosházi önkormányzat képviselő-testületi ülésén Szabó képviselőtől megkérdezték, hogy tartottak-e nála házkutatást. Mivel Szabó a kérdésre érdemben nem felelt, mi válaszolunk helyette: igen.
2011. február 11-én a Gyulai Nyomozó Ügyészség házkutatást tartott Szabó Ervin orosházi ügyvédi irodájában és ott több iratot lefoglaltak. Az ügyvédi visszaélés megalapozott gyanújával folyt büntetőügyben eljáró ügyészség két nyomozó ügyésze és egy jegyzőkönyvvezető volt jelen. De nemcsak az ügyvéd úr irodájában házkutattak, hanem Ajtaiéknál is. Egy február 7-én kelt bűnjeljegyzék szerint a három áldozat – akkor még potenciális sértett – 2008-as, az Orosházi Rendőrkapitányságon tett vallomásait Ajtaiék gádorosi otthonában foglalták le.
Szabó Ervin ellen mellesleg nemcsak büntetőeljárás zajlott, hanem fegyelmi eljárás is, amelyet az ügyvédi kamara etikai bizottsága folytatott le.
