Végig az eredmény után futva végül összekapartunk egy pontot – Férfi kézilabda Eb: Magyarország–Svájc 29–29 (14–20)
Győzelmi reményekkel léptünk pályára Svájc ellen a férfi kézilabda Európa-bajnokság középdöntőjében, ám végül az egy pontnak is örülnünk kell, hiszen hétgólos hátrányt ledolgozva tudtuk végül megszerezni ezt a pontot. Más kérdés, hogy férfi kézilabda-álmaink eléréséhez ez könnyen lehet, hogy kevés lesz majd a végelszámolásnál.
Egyfajta győzelmi kényszerrel lépett pályára a magyar férfi kézilabda-válogatott az első középdöntős mérkőzésén Svájc ellen. Ennek oka az volt, hogy az utolsó csoportmeccsen szoros végjátékban kikaptunk Izlandtól, így a csoportkörből nem hoztunk magunkkal pontot a középdöntős küzdelmekre. Ezért az eredetileg kitűzött célok eléréséhez ma mindenképpen győzni kellett a helvétek ellen. Bár Svájc válogatottja sem lebecsülhető – Feröert és Montenegrót előzték meg csoportjukban, de a szlovénok elleni háromgólos vereségük miatt ők is nulla ponttal érkeztek a középszakaszba –, több játékosuk is a Budesligában szerepel. Ennek ellenére céljaink eléréséhez mindenképpen kellett a győzelem, már csak azért is, mert a további ellenfelek – Szlovénia, Horvátország és a társ-házigazda Svédország – papíron mind nagyobb játékerőt képviselnek a helvéteknél.
Férfi kézilabda Eb összefoglaló
Első félidő
Rosta Miklós beállós-góljával mi szereztünk vezetést, ám aztán Szita Zoltán gólja mellett a helvétek négyet rámoltak be, így az ötödik percben kettővel Svájc vezetett (2–4). Sajnos a piros mezesek nemcsak megszerezni tudták az előnyüket, de meg is tartották, sőt, növelni is tudták. A félidő feléhez közeledve háromgólos hátrányban voltunk, s mivel potyogtak a gólok, ez az eredményben is tükröződött (9–12). Vezetésük ellenére a svájciak kértek időt, pedig eddig az ő szája ízük szerint alakult a találkozó. Gyors támadásaikra nem találtuk az ellenszert, s miközben mi olykor a ziccereket is elpuskáztuk, ők minden játékhelyzetből be tudtak találni. Amikor a félidő hajrájához értünk, kellemetlen volt az eredményjelzőre pillantani, ami ötgólos svájci fórt mutatott (13–18). Nem ezt vártuk, Svájc sokkal jobban játszott a vártnál, a mieink pedig talán az eddigi leggyengébb félidőjüket produkálták. Ennek eredménye volt, hogy a szünetig hatgólos, jelentős előnyt szereztek a svájciak (14–20).
Második félidő
A folytatás első perceiben őrizte előnyét Svájc, ám aztán valami hihetetlen fordulat állt be a mérkőzés képében. Hátul hirtelen összeszedetté váltunk, Palasics Kristóf több igen fontos bravúrt is bemutatott, elöl pedig elkezdtek ülni a támadásaink, lövéseink. Mintha valami varázsütésre elszállt volna a svájciak ihlete és megérkezett volna a miénk. Futottunk egy 7–3-as szakaszt, amelynek végére már csak kettővel vezetett Svájc (24–26). Még mindig hátrányban voltunk, de ez már belátható volt, és a mérkőzés képében benne volt az, hogy fordítunk. Hetesből szereztek gólt a piros mezesek, de nagyobb baj volt, hogy Rubin átlövése után Sipos elterült a földön és percekig ápolták. Kérdéses volt, vissza tud-e térni, vagy nélküle kell befejezni a meccset. Éppen tíz perc volt hátra, amikor Bodó zúgó kapufát lőtt, Rubin viszont a szabaddobás utáni távoli átlövéssel ismét négyre növelte a svájci előnyt (24–28). Bodó gólja után Bóka ziccert rontott, kár volt, kettőre zárkózhattunk volna. Egy perccel később Bóka javított (26–28), Ónodi-Jánoskúti pedig hetest harcolt ki, ráadásul Rubin kettő percre ki is szállt. Imre Bence belőtte a hetest – ami az első hetesünk volt – így teljesen ott voltunk a svájciak nyakán (27–28). Sipos Adrián visszatért a védőfalba, öt perc volt hátra, annak egy részét emberelőnyben játszhattuk. Fazekas Gergő csodálatos betörésével egyenlő lett (28–28), szép csendben produkáltunk egy 4–0-t. Bodó labdaszerzése után Ligetvári Patrik üres kapus gólt szerzett, vezettünk, és azonnal jött a svájciak utolsó időkérése. Ben-Romdan egyenlített, három perc volt vissza. Palasics nagy bravúrral ütötte ki Rubin újabb löketét, de nem tudtunk lövéshez jutni, így Svájc támadhatott egy perccel a lefújás előtt. Belemenés-gyanús szituációban Ónodi-Jánoskúti kapott kétperces kisbüntetést, így Svájc a győztes gólért támadhatott a hátralévő szűk fél percben. Belemenésért elvették a labdát a piros mezesektől a bírók, és hat másodperccel az órán Chema Rodríguez szövetségi kapitány időt kért. Hátrányban kellett volna belőnünk a győztes gólt, ami nem sikerült, így maradt az iksz (29–29).
- A mérkőzés összképét látva végső soron értékelnünk kell a megszerzett egy pontot, mert végig Svájc kezében volt ez a találkozó, és a második félidőben mutatott játékra a további mérkőzéseken is lehet építeni. Folytatás vasárnap délután, Szlovénia ellen.
Vezető kép: a Magyar Kézilabda Szövetség hivatalos Facebook-oldala
