Ez már nem az ehetetlen “finomfőzelék” és rántott párizsi világa – Menzaforradalmat hirdetett az ország egyik legnagyobb közétkeztetője

Generációkon átívelő élmény a leginkább darált vonalzó és ételszínezék elegyére emlékeztető “krumplipüré”, az ember által finomnak sosem gondolt “finomfőzelék” – amelynek neve már önmagában is beszédes, hiszen készítője sem tudta kifejezni, hogy pontosan miből is kotyvasztotta –, vagy a tokánynak nevezett hentesipari hulladék az iskolai, óvodai menzákról. A gyermekeinket naponta étkeztető, gyakran a kevésbé finnyás felnőttek számára is ehetetlen ételeket tálaló menza kifejezés mára pejoratív jelzőként ivódott a köztudatba, amelynek eredménye nemcsak a gyermekek szélsőséges léptéket öltő viszolygása a változatos étrendtől, de a közétkeztetésben keletkező hulladék mennyiségének az exponenciális növekedése. Hiszen jóérzésű gyerek számára nem túl megnyerő, ha az elé tálalt ételhez képest Jakab Péter “konyhaművészete” is versenyképes alternatívát jelent. Ennek a rossz beidegződésnek az ellentételezésére vállalkozott Magyarország egyik legnagyobb közétkeztető vállalata, a HunGast, akik egy egészen új, edukatív étkezési modellel lépnek fel a megváltozott étkezési szokások kiszolgálásáért, illetve az élelmiszer-hulladék csökkentéséért.

A XIV. Kerületi Németh Imre Általános Iskola menzáján szokatlan társaság gyűlt össze: kisiskolások helyett fotósok és riporterek lepték el az étkezőt, hogy megtudhassák, hogyan néz ki a jövő menzája. Hogy milyen volt, arra mindannyian emlékszünk: sok gyerek, hosszú sor, kevés választék, annál is kevesebb emberi fogyasztásra alkalmas fogás.

Mind a hazai, mind a globális közétkeztetés rengeteg kritikát kapott az elmúlt években. A minőségi kritikák mellett az ételérzékenységgel kapcsolatos rugalmatlanság, valamint az élelmiszer-hulladék ökológiai lábnyoma is megoldandó feladatként tornyosult a menzák előtt. Ennek megoldására tesz egy kísérletet az ország egyik legnagyobb közétkeztetője, a HunGast, amely szabadszedéses rendszerével egy edukatív menzastratégiát indított útjára egy sor iskolában.

Ez már nem a megszokott finomfőzelék–rántott párizsi menüsor. Magyar termelők és edukáció a menza jövőjének receptje. Fotó: MTI/Lakatos Péter

Enyedi Csaba, a vállalat kommunikációs igazgatója elmondta: a közétkeztetésben Magyarországon egyedülálló módon kísérletezni kezdtek a szabadszedéses módszerrel a köznevelési intézményekben, a tapasztalatok pedig egészen ambíciózus lehetőségek irányába mutatnak. A szabadszedéses rendszer leginkább egy svédasztalos vacsorához hasonlít, ahol a gyerekek két menü közül választhatnak, azokat szabadon kombinálhatják, és maguknak szedhetnek belátásuk és ízlésük szerint. Enyedi szerint ez két okból fontos: egyrészt egyedülálló edukációs lehetőséget biztosít a gyermekeknek, másfelől így jobban képes a menza lekövetni az egyes gyermekek aktuális étvágyát, ezzel csökkentve a keletkező ételhulladék mennyiségét.

Páger Zsolt, a HunGast fejlesztési igazgatója ismertette: fejenként évi 50 kg ételhulladék keletkezik a közétkeztetésben, azáltal pedig, hogy a gyermekek maguk határozhatják meg, hogy miből mennyit szeretnének enni, a tesztidőszak alatt ezt a mennyiséget 40 százalékkal sikerült csökkenteni. A fejlesztési igazgató arról is beszámolt, hogy az ötlet csak idehaza új: a módszert Svédországból, Göteborgból “importálták” Magyarországra.

Az ételhulladék mennyiségének csökkentése mellett az egészségesebb táplálkozás is hangsúlyos szerepet kapott a rendszer tervezésekor. Dávid-Dobos Zsófia, a vállalat vezető dietetikusa szerint az étrendben fontos a változatosság, így igyekeztek újszerű receptúrákkal vonzóbbá tenni a gyermekek körében kevésbé népszerű ételeket is. Emelett a változatos étrend fontosságát hangsúlyozó edukáció is helyet kapott a menzákon, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a diákok étkezés közben, tanulási kényszer nélkül jussanak hozzá a táplálkozással kapcsolatos információkhoz. Az egészségesebb étrend másik garanciája, hogy a HunGast magyar termelőkkel kötött stratégiai megállapodást, vagyis a menzákon magyar termelők ellenőrzött minőségű termékeit szolgálják fel a gyerekeknek.

Lotfi Begi, aki a kampány egyik támogatója, arról beszélt: szülőként gyakran szembesült azzal, hogy gyermekei nem ették meg a menzai kosztot, ezért végül ki is íratták onnan őket. Hangsúlyozta: a gyerekek számára fontos, hogy van választási lehetőség, valamint az, hogy étvágyuk függvényében tudnak maguknak ételt szedni.

Vezetőkép: MTI/Lakatos Péter