Nem jött össze a sporttörténelmi tett: kikapott az elődöntőben, így nem jutott döntőbe a magyar női vízilabda-válogatott. Ezen a meccsen gyakorlatilag esélyünk sem volt, a spanyolok végig kényelmesen vezettek, nálunk meg minden kimaradt. Fájdalmas vereség, de hamar el kell felejteni, mert jön majd az oroszok elleni bronzmeccs.
Vannak olyan meccsek, amiken semmi sem sikerül. Éppen így kezdődött sajnos a spanyolok elleni elődöntő.
A spanyol válogatott az első negyed 3. percében megszerezte a vezetést és hibára próbálkozott nemzeti csapatunk, semmi sem jött össze. Kimaradtak a lövőhelyzetek, az emberelőnyök és a negyed végén Spanyolország megduplázta az előnyt (2–0). Sajnos ezután sem változott a helyzet. Bár 0–3 után szépítettünk, a következő kettőt megint a spanyolok lőtték, így hiába a negyed végi szépítés, magabiztosan, 5–2-re vezetett az ellenfél a szünetben.
Bár ez nem ledolgozhatatlan hátrány, ezúttal az volt. Ugyan feljöttünk 5–3–ra és 6–4-re, mivel a következő kettőt megint a rivális szerezte, a negyedik negyed elején már csodára lett volna szükségünk (8–4).
De legalább mindent megpróbáltunk, teher nélkül feljött a csapat 8–6-ra, sőt, lehetett volna 8–7 is, ha Vályi nem kapufát lőtt. De utóbbi történt. Aztán megint feljöhettünk volna, a spanyol kapus ezt is kapufára tolta. Sajnos, hiába jöttünk fel a végén, ha az akarat és a küzdeni tudás nem is, az idő elfogyott.
Spanyolország 8–6-ra győzött és készülhet az Egyesült Államok elleni fináléra.
Sokáig viszont a mieink sem búslakodhatnak. Jön majd az oroszok elleni bronzmérkőzés, és azért most már az az érem is nagyon szépen csillogna.
Facebook hozzászólás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS