Azok a bevándorlók, akik Észak-Macedónián vagy Bulgárián keresztül érkeznek Szerbiába, többnyire már nem a szinte átjárhatatlanná vált magyar határ felé, hanem Bosznia-Hercegovina irányából haladnak tovább az unió felé – derül ki a Migrációkutató Intézet a Magyar Nemzethez eljuttatott elemzéséből. Bár a nyugat-balkáni útvonalon regisztrált migránsok száma 31 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva, továbbra is a második legforgalmasabb útvonalnak számít.
Úgy tűnik, hogy idén inkább elkerülik a migránsok Szerbiát. Emellett azok a bevándorlók, akik Észak-Macedónián vagy Bulgárián keresztül érkeznek Szerbiába, többnyire már nem a szinte átjárhatatlanná vált magyar határ felé, hanem Bosznia-Hercegovina irányából haladnak tovább az unió felé
– derül ki az elemzésből. A szakértők az Európai Határ- és Parti Őrség (Frontex) adataira hivatkozva kifejtik: 2023-ban 380 ezer migráns érkezett Európába, ami több, mint 2016 óta bármikor. Az öt fő migrációs útvonal közül a közép-mediterránon érkeztek legtöbben Európába, több mint 150 ezren. Az összes bevándorló 41 százaléka érkezett ezen az útvonalon. Bár a nyugat-balkáni útvonalon regisztrált migránsok száma 31 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva, továbbra is a nyugat-balkáni a második legforgalmasabb útvonal. Az illegális bevándorlók több mint negyede érkezett ezen az útvonalon.
Az elemzés rámutatott, hogy a szerbiai számok csökkenésének két fő oka van. Belgrádnak nemcsak az Európai Unió elvárásainak, de a berlini folyamat követelményeinek is meg kell felelnie. A berlini folyamat az EU-csatlakozást megcélzó hat nyugat-balkáni ország, így Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia uniós integrációja céljából jött létre 2014-ben. A berlini folyamat 2022-es csúcstalálkozóján a szerb kormánynak azt mondták, hogy vagy szigorítja vízumpolitikáját Tunéziával, Indiával, Burundival szemben, vagy az unió szünteti meg a szerb állampolgárok számára a vízummentes beutazás lehetőségét. Tavalyelőtt Tunéziából 45 ezren, Indiából 34 ezren, Burundiból 5800-an érkeztek repülővel Szerbiába, ahonnan szárazföldön, illegálisan, jellemzően embercsempészek szolgáltatásait igénybe véve próbáltak továbbjutni az Európai Unió területére. Szerbiában emellett gyakorivá váltak a halálos áldozatokkal is járó lövöldözések az embercsempészbandák között. Ezek nyomán számos vád érte a szerb hatóságok tétlenségét a nemzetközi porondon. A tavaly év végi, három halálos áldozattal járó lövöldözést követően a szerb kormány a rendőrség és a csendőrség mellett már a belügyminisztérium alá tartozó alakulatokat is bevetette a bűnbandák ellen, és megkezdte a migránsok elszállítását a határtól.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
Facebook
Twitter
YouTube
RSS