Ezért került össztűz alá Brüsszelben a lassú vakcinabeszerzés
Míg az Egyesült Királyságban már a lakosság tizenöt százalékát beoltották, addig az EU-ban még a leggyorsabban vakcinázó Máltán is alig éri el ez a szám ennek a felét, a tagállamok többsége három százalék körül áll. A korábban az uniós szállítmányokkal számoló, aztán az orosz és kínai vakcinát vásárló, nem uniós Szerbia is jobban áll a tagállamok többségénél – hangzott el a Kossuth Rádió, Európai Idő című műsorában.
Nagyon jó egyezségeket kötöttünk gazdasági és felelősség szempontjából is. Ami pedig a tárgyalásokat illeti, nos ezek gyorsan zajlottak.
– így látja a koronavírus elleni vakcinák körül kialakult helyzetet az Európai Bizottság. A hirado.hu cikkében azt írja: Sandra Gallina a bizottság főtárgyalója parlamenti meghallgatásán határozottan megvédte az uniós vakcinastratégiát és kijelentette, hogy az EU-nak nincs oka irigykednie az oltási tempója miatt se Nagy-Britanniára, se Izraelre, mivel a tagállamokban is több, mint tizenkétmillió embert oltottak be. A különbség azért mégiscsak szembetűnő – hívta fel a figyelmet Baraczka Eszter, az MTVA brüsszeli tudósítója, hiszen míg az Egyesült Királyságban a lakosság tizenöt százaléka már megkapta a vakcinát, addig ez a szám az EU-ban a leggyorsabban oltó Máltán is csak hat és fél százalék, a sereghajtó Bulgáriában pedig az egy százalékot sem éri el. A tagállamok legnagyobb része három százalék körül áll, Magyarország a huszonhét EU-s ország közt a tizenegyedik helyet foglalja el.
A számok kulcsfontosságúak, mivel az oltási folyamat sebességén emberéletek múlnak és nem mindegy a gazdaságnak sem. A lassú vakcinaszállítások a belga gazdaságnak például hatszázmillió euró többletkiadást jelentenek hetente (Magyarországon becslések szerint napi tíz-tizenöt milliárd kiesést okoz a gazdaságnak a járvány – a szerk.). Mindez egyértelműen megmutatja miért került össztűz alá az uniós vakcinabeszerzést bonyolító Európai Bizottság.
– emelte ki Baraczka Eszter. Mindezt súlyosbítja, hogy az Európai Parlamentet egyre jobban zavarja a szerződések átláthatóságának hiánya. Valamennyi frakció zárt ülésen kérte számon a lassú vakcinabeszerzést és a szerződések titkosítását, Ursula Von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől. Az AstraZeneca például korábban azt közölte, hogy a szerződésben vállalt mennyiség csupán egynegyedét szállítja le az első negyed évben. Brüsszelben felmerült a gyanú, hogy az európaiaknak szánt vakcinák máshol kötnek ki, ahol esetleg többet fizetnek érte. Ennek megakadályozására léptették életbe az átmeneti exportkorlátozást: minden az EU-ban gyártott koronavírus-vakcina csak speciális exportengedéllyel hagyhatja el a közösséget. A sajtó protekcionizmussal, a WHO vakcinanacionalizmussal vádolta meg emiatt a közösséget, de a bizottság határozottan kiállt az intézkedés mellett.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu, Fotó: MTI/ANSA/EPA/Tino Romano
