Brüsszeli pofátlanság: jogi kiskapuktól sem riadnak vissza Ursuláék, hogy visszamenőleg megemelhessék a fizetésüket
Von der Leyen háborút akar és vissza akarja állítani egész Európában a sorkatonaságot.
Fotó: Olivier Hoslet
Miközben Európa inflációval és megélhetési gondokkal is küzd, ismét jutalom üti a brüsszeli vezetők markát. Visszamenőleges hatállyal megemelték saját fizetésüket az uniós döntéshozók, Ursula von der Leyen bőven tízmillió forint felett keres, miközben a kontinens legnagyobb gazdaságának kancellárja sem keres annyit, mint ő.
Európai infláció ide, megélhetési válság oda, Brüsszel ismét jelentősen, most három százalékkal megemelte az uniós vezetők és hivatalnokok fizetését, köztük Ursula von der Leyenét. Az Origo azt írja, tették mindezt visszamenőleg, vagyis 2025. július elsejétől, immár a nyolcadik alkalommal három éven belül, összesen 22,8 százalékkal. Ugyan az unió majdhogynem tiltja a visszamenőleges hatályú jogszabályok megalkotását, de egy kiskaput azért meghagytak. Ugyanis az uniós jogszabály úgy fogalmaz, ha a visszamenőleges hatállyal „kedvezőbb helyzetet” teremt.
Ursula von der Leyen a legnagyobb nyertes
Na, de lássuk, hogy mit jelent ez a béremelés a gyakorlatban. Kezdjük a nagykutyával:
Ursula von der Leyen havi bére jelenleg 35.800 euróra (azaz 13,7 millió forintra) emelkedik, a brüsszeli bürokrácia egyes vezetői pedig akár 26 ezer eurót (közel tízmillió forintot) is hazavihetnek.
Az EU 67.400 hivatalnoka az alapfizetésen túl különböző adómentes pótlékokat is kapnak, vagyis a bérük akár további tíz-húsz százalékkal is megnőhet ennek köszönhetően. A legalacsonyabb alapfizetés 3.754 euró, azaz 1,4 millió forint a biztosok pedig az alapfizetéssel és a pótlékokkal együtt összesen 29.250 eurót (11,2 millió forintot) keresnek.
Érdemes összevetni az EU-béreket a tagállami vezetőkével. Németországban a kancellár fizetése jelenleg 30 200 euró, ami kevesebb, mint Von der Leyené. Igaz, a német parlamenti juttatásokkal együtt ez már jóval magasabb – de a brüsszeli számok így is sokkolók.
Nemcsak az aktív dolgozók, hanem az EU-nyugdíjasok is profitálnak: ők a korábbi 70 százalékos szabály helyett a bérnövekedéssel együtt egyre többet kapnak. A brüsszeli nyugdíjkassza jelenlegi éves költsége 2,4 milliárd euró, de hamarosan átlépheti a 3 milliárdot is.
A folyamatos béremelések sokak szemében provokatívak: miközben Európa-szerte milliók szembesülnek inflációval, lakhatási válsággal és reálbércsökkenéssel, Brüsszel évente kétszer is emel.
A kritikusok szerint mindez „luxusban élő, valóságtól elszakadt bürokráciát” mutat, amely saját szabályait saját magára írja.
A bizottság szerint ez nem kivételezés, csak automatikus indexálás az infláció alapján. A gyakorlat viszont azt eredményezi, hogy évente két béremelés is megszokottá vált. 2022 óta ez immár az uniós „normális ügymenet”.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
