A BBC ismét öngólt rúgott egy interjúval, amelyben megpróbálták lejáratni a magyar külügyminisztert. Mivel Szijjártó Pétert nem olyan fából faragták, mint akit könnyű csőbe húzni, ezért a csatorna vezetősége inkább letiltotta az interjú sugárzási jogait az M1 számára. A videó egy részletét azonban Szijjártó Péter korábban közölte Facebook-oldalán – ezt portálunk is megosztotta, most pedig újra közöljük.
Nem engedélyezi a brit BBC, hogy a magyar közmédia teljes egészében bemutassa azt az interjút, amelyet bő egy héttel ezelőtt készítettek Szijjártó Péter külügyminiszterrel. A riporter a jól ismert módon és ügyekben támadta a magyar politikust: jogállamiság, uniós pénzek, LMBTQ, kémszoftver, NGO-k. Szijjártó Péter ezekre mind reagált, és ismertette a magyar álláspontot. Azt csak találgatni lehet, hogy a BBC miért nem szeretné, hogy a magyar nézők is lássák az interjút – közölte az M1 Híradója. Drága, elfogult, rasszista, idejétmúlt – az egykor etalonnak számító BBC-vel kapcsolatban leggyakrabban ezek a kritikák fogalmazódnak meg mostanában az Egyesült Királyságban. Legutóbb például azzal váltott ki éles felháborodást a brit médiatársaság, amikor egy álláshirdetésére csak feketék, ázsiaiak és kevert rasszú emberek jelentkezését várták. Vannak, akik szerint a kiegyensúlyozott objektivitás helyett a BBC a nemzetközi liberális média egyik zászlóshajója lett.
A BBC – mondjuk így – megbízást kapott a nemzetközi lobbitól, hogy hozza nagyon nehéz helyzetbe, kellemetlen helyzetbe Szijjártó Péter külügyminisztert
– összegezte a helyzetet Bende Balázs, a közmédia vezető külpolitikai újságírója azután, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter interjút adott a világ minden táján sugárzott HARDtalk nevű műsorban. A félórás beszélgetésben több kemény kérdést is megfogalmazott a műsor házigazdája, Stephen Sackur a magyar gyermekvédelmi törvényről. Szijjártó Péter azonban minden kérdést tárgyilagosan és kimerítően megválaszolt. Az interjú nem maradt sajtóvisszhang nélkül: lapunk is beszámolt róla.
Az interjúból a miniszter által is közölt részlet ebben a cikkünkben megtekinthető.
Az interjú nem érhette el a kívánt célt, mert az M1 hiába szerette volna a műsor sugárzási jogait megszerezni, a BBC hosszú huzavona után megtagadta ezt.
A BBC cikinek érezte azt, hogy ezt megmutassuk mi itt, Magyarországon országnak-világnak. Úgyhogy nekünk nagyon az az érzésünk, hogy ez az oka annak, hogy a BBC végül egy hét tanakodás, gondolkodás, ide-oda küldözgetés után azt a választ adta – egy jogász keresett meg bennünket –, hogy jelen pillanatban nincsenek meg az eszközök ennek az egy epizódnak a nemzetközi terjesztésére. Tehát nem kapjuk meg
– ismertette a helyzetet Bende Balázs. Hozzátette: ez a fajta elzárkózás teljesen szokatlan a brit tévétársaság részéről, hiszen a híradós anyagok és hírműsorok cseréje teljesen bevett dolog, azokért a közmédia fizet. Ezen kívül egy tendenciára hívta fel a figyelmet.
Azokban az ügyekben, amik érzékenyek lettek vagy a nemzetközi, nyugati, baloldali, liberális társadalom számára – akár legyen ez migráció, akár LMBTQ-ügyek –, megtagadják ezeknek a képeknek az átadását, főleg akkor, hogyha azt szeretnénk bemutatni, hogy ezekkel kapcsolatban más országokban, nyugati országokban probléma van
– szögezte le. Bende Balázs szerint az egyik legjellemzőbb ilyen ügy a 2015-ös kölni szilveszteri molesztálások ügye volt, amelyet a német média napokig elhallgatott, de legutóbb egy hete az MTVA-nak a svéd közszolgálati televízió sem adott át jogi okokra hivatkozva felvételeket akkor, amikor két kisgyermeket lelőttek egy játszótéren, Stockholm közelében.
Forrás: Híradó.hu; Fotó: BBC/Képernyőfotó
Facebook
Twitter
YouTube
RSS