Ilir Meta albán és Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében felavatták Szkander bég (Kasztrióta György) albán fejedelem, nemzeti hős szobrát hétfőn, Budapesten, a Városligetben. Szkander bég Hunyadi Jánossal szövetségben harcolt az oszmán birodalom balkáni terjeszkedése ellen.
Ilir Meta köszöntőjében történelmi pillanatnak nevezte Szkander bég szobrának elhelyezését “Budapest szívében, Európa szívében”. Mint hangsúlyozta, nincs még egy olyan történelmi személyiség, aki jobban megtestesítené a két nép közötti barátságot. Az albán elnök kiemelte, hogy a két legendás vezető, Szkander bég és Hunyadi János az európai civilizáció pajzsává vált. Ilir Meta köszönetet mondott azért, hogy Magyarország támogatja Albánia európai uniós integrációját, valamint a 2019-es földrengés után és a koronavírus-járvány alatti magyar segítségnyújtásért. Az albán elnök egyúttal hitet tett amellett is, hogy a két ország közötti barátság a jövőben tovább erősödik.
Agim Rada szobrászművész alkotása Tirana ajándéka Budapestnek; a szobrot a két főváros főpolgármestere, Erion Veliaj és Karácsony Gergely avatta fel a városligeti Vajdahunyadvár szomszédságában található Platán sétányon.
Szkander bég Kasztrióta János fejedelem fia volt, gyermekként a török szultán udvarában élt túszként. Iszlám hitre nevelték, ott kapta az Iszkander bég nevet is. Vitézségével hamar kitűnt, ezért 1422-ben egy szandzsák kormányzását is rábízták. Apja halála után megszökött a törököktől és elfoglalta Krója várát. Visszatért a keresztény hitre és szabadságharcot indított a törökök ellen. Szövetséget kötött I. Ulászló magyar királlyal és 1444-ben fényes győzelmet aratott Ali pasa serege felett. Miután várát hiába ostromolta a török, II. Mehmed szultán 1461-ben végül kénytelen volt elismerni Albánia fejedelmének. Uralmát haláláig megtartotta.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor
egresiistvánjánosernő
2021-07-06 at 09:47
Hans Landa:
Minden halott nyugodjon békében, de – a jelentős török adomány ellenére, és nem vitatva Szulejmán szultán, oszmán-török szempontból való, történelmi jelentőségét – számomra is kétséges, hogy magyar földön indokolt-e a Szulejmán szultán szobor.
Én a történelmi múltunkat ugyanis így látom:
Az oszmán-török hódítás, a mongol-tatár támadás mellett, a középkor legnagyobb csapása volt a Balkán és Közép-Európa kereszténységére, e hódítás nélkül, talán nincs Habsburg-uralom, és nem változik meg – számunkra végzetesen – a Magyar Királyság lakosságának az etnikai aránya.
(Apropó, ha már Habsburgok, akkor direkt írok egy “meredeket”:
Ha van Szulejmán szobor, akkor miért nincs Ferenc József szobor?
Hiszen 1867-ben elődeink (Deák, Andrássy, Tisza) és Ferenc József megbékéltek, Horthy Miklós az Emlékirataiban a személyiségét kifejezetten dicséri, a dualizmushoz – a szlávokkal, a románokkal, sőt, egyes osztrákokkal szemben, elutasítva bármilyen trializmust – ragaszkodott; és Bécsből, 1904. április 18-i keltezéssel ezt írta – az általa kora legbecsületesebb magyarjának tartott – Tisza Istvánnak:
„Kedves Gróf Tisza! A magyar történelem kiváló alakjai közül egyedül II. Rákóczi Ferenc hamvai nyugszanak idegen földben, s e hamvak hazaszállítása a nemzetnek ismételten kifejezett közóhaját képezi. […] Utasítom, hogy II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállításának kérdésével foglalkozzék, és erre vonatkozó javaslatait elvárom. Ferenc József s. k.”
Ezt követte a törvényalkotás:
1906. évi XX. törvényczikk (kivonat)
„II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról
Ő Felsége attól az érzéstől áthatva, hogy az elődeire hosszu századokon át sulyosan nehezedett ellentétek és félreértések ma már egy végkép letünt korszak történelmi emlékeit képezik; a nemzetnek ismételten kifejezett közóhajára, a király és nemzet kölcsönös bizalmának ujabb zálogául II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvainak hazaszállitását legkegyelmesebben elrendelvén s az országgyülés mindkét háza e felett érzett hálás örömét nyilvánitván, elhatároztatik, hogy:
1. § II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társainak tetemei hazaszállittatván, országos küldöttségek által ünnepélyesen a kassai székesegyházban, Thököly Imre tetemei pedig a késmárki ágostai hitvallásu evangelikus egyház templomában tétessenek örök nyugalomra.
2. § Az 1715. évi XLIX. törvénycikknek 2. és 3. §-ai eltöröltetnek.”)
Hans Landa
2021-07-06 at 01:14
Hesslerezredes:A szigetvári emlékmű egy PÁROS!!!!! emlékmű Zrinyi Miklós szigetvári kapitány és I.Szulejmán szultán szobrai alkotják.Mindketten az ostrom idején haltak meg.Egyébként jelentős török adományokból IS készült.
Akárki
2021-07-05 at 21:43
Valóban,eggyel többen voltak a kelleténél!…..
Nescio Vulgaris
2021-07-05 at 14:46
Hesslerezredes2021-07-05 at 14:06
.
Egyetértünk!
Hesslerezredes
2021-07-05 at 14:06
Na, ez a szobor avatás a leghelyesebb cselekedet volt.
Nem úgy Szulejmán szobra Szigetváron.
Nescio Vulgaris
2021-07-05 at 13:56
w2021-07-05 at 13:07
.
A képen nincs, de a szöveg így végződik (bár ezt nyugodtan lehagyhatták volna):
.
“…Agim Rada szobrászművész alkotása Tirana ajándéka Budapestnek; a szobrot a két főváros főpolgármestere, Erion Veliaj és Karácsony Gergely avatta fel a városligeti Vajdahunyadvár szomszédságában található Platán sétányon….”
w
2021-07-05 at 13:07
Nescio Vulgaris
2021-07-05 at 12:40
Csak nem jelent meg a szoboravatáson Kari Geri szivárványos zászlót lengetve?
Poppy
2021-07-05 at 12:47
Nagyon jó. Igaz keresztény volt.
Nescio Vulgaris
2021-07-05 at 12:40
Nagyon helyes! Csak karigeri jelenléte rontott rajta…