A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a Pegasus kémszoftver magyarországi alkalmazásáról, illetve engedélyezéséről szóló összefoglaló hétfői kiadása óta a sajtóban több nem tényszerű, hamis, félrevezető állításokat tartalmazó cikk jelent meg – írja az MTI.
Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben azt írta: a hatóság nyilvánosságra hozott összefoglalója nem állít olyat, hogy az állítólagos 300-as listából száz esetet vizsgáltak meg. Ilyen leválogatást nem is tudtak volna végezni, hiszen nem áll a hatóság rendelkezésére a háromszáz magyar állampolgár nevét és telefonszámát tartalmazó lista. A hatóság arról sem tudott meggyőződni a vizsgálata során, hogy létezik-e egyáltalán ilyen lista, mivel az Amnesty International nem működött együtt vele – közölte az elnök. Ismertetése szerint – ahogy azt a nyilvánosságra hozott összefoglaló részletezi – a hatóság vizsgálata kifejezetten arra irányult, hogy a sajtóban megjelent emberek esetében alkalmazták-e a magyar bűnüldöző szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok a kémszoftvert, és ha igen, e tevékenységük összhangban volt-e a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokkal.
A hatóság vizsgálatának egyik része tehát a konkrét, megnevezett emberekre irányult
– tette hozzá. A NAIH elnöke közölte azt is: a vizsgálat másik részében a hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól kért statisztikai adatszolgáltatást követően, kikérte a megrendelő szervektől (adatkezelők) az eszközalkalmazásra vonatkozó összes ügy ügyirat- és engedélyszámát, amelyből a mintavételezés során előállított ügyiratlistán szereplő összes előterjesztést és igazságügyért felelős miniszteri határozatot (engedélyt) egyenként ellenőrzött a megrendelő szerveknél (adatkezelők) tartott helyszíni vizsgálatok során.
A mintavételezés során leválogatott ügyiratok, valamint a nyilvánosságra hozott személyek esetleges eszközalkalmazással történő érintettségének vizsgálata képezte azt a majdnem száz esetet, amelyre az összefoglaló hivatkozik
– írta a NAIH elnöke.
A hatóság hatásköre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján csak az igazságügyért felelős miniszter általi külső engedélyezés jogszerűségének ellenőrzésére terjed ki, a bírósági adatkezelési műveletekkel kapcsolatban a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésére nem, így a hatóságon nem kérhető számon a bírói engedélyek ellenőrzésének hiánya
– hívta fel a figyelmet Péterfalvi Attila. Kitért arra is, hogy a hatóság az igazságügyért felelős miniszter általi külső engedélyezés jogszerűségének ellenőrzése során minden egyes esetben megvizsgálta az előterjesztést, hogy az megfelel-e a jogszabályban meghatározott formai, eljárási és tartalmi követelményeknek. A hatóság azt is megvizsgálta, az előterjesztő megfelelően igazolta-e, hogy a titkos információgyűjtés nemzetbiztonsági érdekből szükséges. A hatóság vizsgálata tehát kiterjedt a nemzetbiztonsági érdek meglétének és mibenlétének vizsgálatára, valamint arra is, hogy az előterjesztő ezt tényállással is igazolta-e. A hatóság azt is minden esetben megvizsgálta, hogy az igazságügyi miniszter a külső engedély megadását az adott előterjesztésben részletezett tényekre és körülményekre tekintettel megindokolta-e – olvasható a közleményben.
A hatóság az eljárásában kizárólag a vizsgálattal érintett igazságügyi miniszteri határozatokat ellenőrizte, nem általánosságban vizsgálta azt, hogy az engedélyezési eljárásban hogyan alakul a kiadás rendje. Ez utóbbira a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága jogosult, ezért a hatóság hivatalból megküldi a nyilvánosságra hozott összefoglalót a bizottság elnökének
– közölte a NAIH elnöke. Péterfalvi Attila végezetül azt is hangsúlyozta, hogy a hatóság az eljárásában semmilyen adatot nem titkosított (minősített), az előterjesztők által jogszerűen megállapított minősítést alkalmazza.
A fentiekben ismertetett tényeket a hatóság honlapján elérhető összefoglaló részletesen is tartalmazza
– zárul a közlemény.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Imre
2022-02-07 at 00:05
“félrevezető állítások a Pegasus kémszoftverről”
A PEGASUS KÉMSZOTVERT SOROS GYÖRGY BANDÁJA RENDELTE MEG, A KÖZÉPEURÓPAI EMBEREK MEGFIGYELÉSÉRE!
NEKIK MINDENT SZABAD? MÁS MEG NEM IS VÉDEKEZHET?
Cser Borbála
2022-02-04 at 15:06
Csak azok kiabálnak, akik valahova be vannak csatornázva és idegen érdek szolgálatában állnak.
Azokat meg minden technikai eszközzel és minden törvényes lehetőséggel igenis fel kell deríteni. Ennyi.
Orientál
2022-02-04 at 13:00
Gyurcsányék tovább hazudnak ,ők nem szállnak le a döglött lóról. Ez a sajtó hazug hírt el kell juttatni a fejlesztő és gyártó cégnek, ők beígérték hohy az ilyen csaló hazugok ellen pert fognek kezdeményezni.
Feri
2022-02-04 at 12:23
A Szolgálat tegye a dolgát és ebben ne akadályozza senki és semmi!
?
Széchenyi István
2022-02-04 at 12:01
Nagyon helyes! A Nemzetbiztonsági szolgálat végezze tisztességgel a munkáját! Sok erőt, egészséget kívánok Nekik! Lesz dolguk bőven! Hiszen nemsokára választás. Szerintem a fél világ titkosszolgálata már itt kavar az országban! Egy részük,szeretné megbuktatni a Kormányt. Bízzunk benne,hogy nem fog sikerülni.
ERZSI
2022-02-04 at 10:56
Ki ennyire tudatlan? Melyik országnak nincs Nemzetbiztonsági Szolgálata? Ki szeretné, hogy ellenőrizetlenül mindenféle bűnözés és felforgató tevékenység folyón az országban ?
Vegye elő mindenki a normális eszét és azt használja, mert maga alatt vágja a fát.