Megérkezett magyarországi apostoli látogatására a római katolikus egyház feje, Ferenc pápa. Az egyházfő már az első napon találkozott hazánk legfontosabb közjogi méltóságaival, és a találkozókhoz kapcsolódó megnyilvánulásai komoly megerősítést adtak a nemzeti irányultságú kormány bel- és külpolitikájának, emellett megerősítette azokat a hangokat, amelyeket Magyarország és a magyar kormány hosszú idő óta hallat a nemzetek Európájáért, valamint az évezredes keresztény értékek védelméért.
Ferenc pápa Budapestre érkezése után egyenesen a Sándor-palotába ment, ahol fogadta őt Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök. Írásomban a Szentatya néhány rendkívül fontos gondolatára szeretnék kitérni, ezek ugyanis rendkívüli jelentőséggel bírnak a jelenlegi háborús helyzetben, ráadásul elképesztő mértékű megerősítésben részesítették azt a fajta politikát is, amely a jelenlegi Európában sokak szemében különutasnak számít, ám amelyet az Orbán-kormány 2010 óta következetesen képvisel.
Ukrajna tragédiája, a több mint egy éve zajló orosz–ukrán háború kapcsán egyértelmű elköteleződését fejezte ki a béke mellett, sőt, ennél is tovább ment: egyenesen számon kérte, hogy hol vannak a „háború szólistáival” szemben a békéért tenni akaró, kreatív államférfiak? Miután hazánk – NATO-tagsága és a háborúpárti erők folyamatosan ránk nehezedő, hol nyílt, hol burkolt nyomása ellenére – következetesen a béke szószólója, így joggal jelenthetjük ki, hogy Ferenc pápa részéről egyértelmű megerősítésre került a háború ügyében képviselt álláspontunk.
A Szentatya kiemelte továbbá, hogy példaértékű a magyar családtámogatási rendszer, és kifejezetten példaként állította mások elé országunk 2011-ben elfogadott alaptörvényét, amelyben rögzítésre kerül, hogy „valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét!”. Akár a szíriai és libanoni keresztényekre, akár a több százezer, Ukrajnából érkező háborús menekültre gondolunk, kijelenthető, hogy hazánk eleget tesz alaptörvénybe foglalt kötelességének, amelyet a Szentatya is nagyra értékelt beszédében.
Hihetetlen jelentőséggel bír Ferenc pápa gondolatainak azon része, amelyben „a genderideológia alantas gyarmatosító törekvései” és az „absztrakt szupranacionalizmus” veszélyeire hívta fel a figyelmet. Tudva azt, hogy a magyarság éppen ezekkel az erőkkel és a mögöttük álló gyarmatosító törekvésekkel – amelynek az Európai Egyesült Államok létrahozásának terve éppúgy része, mint a gyermekvédelmi törvényünk folyamatos támadása – vívja legádázabb küzdelmét, kiemelkedőnek értékelhetjük azt, hogy ehhez a küzdelemhez magától a Szentatyától kaptunk most további erőt és támogató szavakat. Azt pedig több mint örömteli látni, hogy azokat a veszélyeket, amelyekkel szemben igyekszünk helytállni, maga a Szentatya is valós veszélynek látja, vagyis helyzetértékelésünk ebben is megerősítést nyert.
Külön örömmel nyugtázhattuk, hogy Ferenc pápa – nemzetünk iránti megkülönböztetett tisztelete jeleként – kifejezte: mint az egyháznak a feje, őrzi azon nagyszerű papok, püspökök emlékét, akik életüket adták hitük vállalásáért a kommunista diktatúra idején, és alaposan ismeri történelmünk évezredes keresztény értékeit, a kereszténységért vállalt kimagasló áldozatainkat. Azzal pedig, hogy a határainkon kívül rekedt, kisebbségi sorba kényszerült nemzettársainkat külön is köszöntötte, a Csíksomlyón bemutatott szentmise után immár másodszor törlesztett egy jelentőset a Szentszék a kisebbségi magyarok felé lévő tetemes adósságából.
A Szentatya szavai után jócskán van és lesz mibe kapaszkodnunk, és az eddigieknél is könnyebben rázhatjuk le magunkról a „háború szólistáinak” és az „absztrakt szupranacionalizmus” képviselőinek alantas célból ránk zúdított hazugságait, támadásait, hiszen maga a katolikus egyház feje, Ferenc pápa erősített meg bennünket abban, hogy nemzetünk összességében Istennek tetsző úton jár. Mindezek után mi mással fejezhetnénk be, mint a Szentatya Himnuszból vett idézetével: Isten, áldd meg a magyart!
Vezető kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Facebook
Twitter
YouTube
RSS