Néha egyetlen szó is gyilkolni tud Ferenc pápa szerint, aki az egyházon belüli pletykaterjesztés és rágalmazás ellen emelte fel szavát szombati beszédében Gerhard Ludwig Müller német bíboros bírálatai nyomán.
A katolikus egyházfő kijelentette: a konfliktusokat a mindennapi életben is el kell kerülni “erőszak és a másik akár verbális támadása” nélkül. Nem könnyű – tette hozzá –, “mivel néha elegendő egyetlen szó, amely megsebezheti vagy megölheti fivéredet vagy nővéredet”. Pusztítónak nevezte a rágalmazást és a pletykát, amely a pápa szerint a jelenlegi korban “mindennapi kenyérré” vált, és nagy fájdalmat tud okozni. Ferenc pápa a munkavégzés közben tartós sérülést szenvedett személyek szövetségét fogadta. A vatikáni audiencián elhangzott szavai azonban mindenekelőtt Gerhard Ludwig Müller bíboros szombaton közölt állításaira reagáltak.
A Hittani Kongregáció volt vezetőjével január 27-én jelenik meg olasz nyelvű interjúkötet, Jó hiszemben címmel. A könyv első részleteit pénteken nyilvánosságra hozták. Müller bíboros hangoztatta, hogy Ferenc pápa majdnem kizárólag a hozzá legközelebb állók befolyása alatt hozza meg döntéseit. A bíboros egy “bűvös körről” beszélt, amely a pápa vatikáni lakóhelyeként szolgáló Szent Márta-házban övezi az egyházfőt. Müller úgy vélte, teológiai szempontból felkészületlen személyekről van szó.
Úgy tűnik, a Vatikánban az információk párhuzamosan áramlanak: egyik oldalon vannak az intézményes csatornák, amelyeken a pápa sajnos egyre kevésbé konzultál, másik oldalon állnak azok, akiknek véleménye még a püspökök és bíborosok kinevezésére is kihat
– jelentette ki Gerhard Ludwig Müller. Példaként saját eltávolítását említette a Hittani Kongregáció éléről: a teológus bíborost XVI. Benedek nevezte ki, majd Ferenc pápa 2017-ben mással helyettesítette, a bíboros szerint egyik pillanatról a másikra, és ok nélkül. Müller elítélte Ferenc pápa viszonyulását Giovanni Angelu Becciu olasz bíboroshoz is, akivel szemben jelenleg per zajlik a vatikáni bíróságon korrupció címén. Müller szerint a pápa készpénznek vette az olasz sajtóban megjelent, Becciut illető vádakat, és már a jogi eljárás előtt bűnösnek tartotta őt. Müller bíboros úgy vélte, az egyház szexuális visszaélések elkövetésével gyanúsított tagjait sem részesítik hasonló bánásmódban; a pápához közelebbi személyek kiváltságos helyzetben vannak.
A 75 éves bíboros, aki XVI. Benedek közeli munkatársának számított a nyugalmazott pápa december utolsó napján bekövetkezett haláláig, a kötetben számos témát érint: többek között beszél a nők szerepéről, a Miatyánk szerinte olasz nyelven téves fordításáról, valamint helyesnek nevezi a volt olasz belügyminiszter, Matteo Salvini, a Liga párt vezetője migrációs politikáját. Utóbbi nem számít újdonságnak, mivel a jobboldali politikus határzárási rendelkezéseit Müller bíboros már Salvini minisztersége idején, 2019-ben is támogatta.
Gerhard Ludwig Müller kitért XVI. Benedek lemondására is, kizárva, hogy a jövőben egy újabb nyugalmazott pápa lehessen. Úgy vélte, az egyház egy része azt várja, hogy a jelenlegi pápa is lemondjon, mivel akkor mással lehetne helyettesíteni. Megjegyezte azonban, hogy nem lehet egyházi törvényként előírni a mindenkori pápa lemondatását egy bizonyos számú szolgálati év után, ugyanakkor az “azt csinálok, amit akarok” mentalitás sem elfogadható az egyházfőtől. Az esetleges következő konklávén pápaválasztónak számító Müller bíboros hozzátette: nem személyes döntésekről van szó, mivel a mindenkori pápa lépései érintik az egész egyházat, egymilliárd hívővel és több mint négyezer püspökkel.
XVI. Benedek halála óta sorra látnak napvilágot a visszaemlékezések és más kötetek. Elsőként a nyugalmazott pápa volt személyi titkára, Georg Gänswein könyve jelent meg, amelyben arról írt, hogy Ferenc pápa lefokozta őt. A könyv megjelenése után Ferenc pápa január 9-én zárt ajtók mögött fogadta a német érseket. Gänswein gondozásában megjelent a XVI. Benedek írásait tartalmazó Mi a kereszténység? című könyv is, amelyben a volt pápa felidézte 2013. február 11-én bejelentett lemondását. A néhai pápa visszaemlékezése szerint nem volt terve azzal kapcsolatban, mit csinál a lemondást követően, de “elcsigázva” érezte magát, ezért vonult vissza. XVI. Benedek akarata szerint a könyv csak halála után jelent meg.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA-ANSA/Riccardo Antimiani
Facebook
Twitter
YouTube
RSS