Most. hogy délben úszóink megkezdik Tokióban a versenyeket, emlékezzünk egy csodálatos olimpiai győzelemre: Csik Ferenc az 1936-os berlini olimpián lett aranyérmes, mégpedig úgy, hogy megverte az esélyesnek tartott japán versenyzőket, sőt, az aktuális világcsúcstartót, az amerikai Ficket. Akkoriban még csak filmhíradó volt – ezt megmutatjuk –, alatta viszont Pluhár István rádiós közvetítését hallhatják, aki mai füllel is kiválóan adta vissza a versenyt. És persze ő is megszólaltatta az olimpiai bajnokot. Figyeljék a legalsó, hetedik pályát!
Csik Ferenc 1913. december 12-én, Kaposváron született, de Keszthelyen tanult meg úszni és ott érte el első eredményeit. Berlinbe már jelentős eredményekkel érkezett: 1933-tól folyamatosan magyar bajnok a sprint számban, de nyert 200-on is. Továbbá remek csapatemberként a 4×100-as és 4×200-as gyorsváltóban is övé volta hajrá. 1933-ban a főiskolai világbajnokságon egyéniben és váltóban is győzött. Egy évvel később a magdeburgi Európa-bajnokságon pedig 59,7 másodperces idővel szerzett aranyat.
A 21-szeres magyar bajnok, kétszeres Európa-bajnok, váltótagként világcsúcstartó, főiskolai világbajnok, Európa-rekorder úszó esetében a nagy kérdés az volt, mindez mire lesz elég az olimpián. Az erőviszonyokat jól mutatja, hogy 1932-ben japán, 1928-ban és 1924-ben Johnny Weismüller révén amerikai, 1920-ban, 1908-ban és 1912-ben pedig szintén amerikai győzelem született 100 méteres gyorsúszásban az olimpián.
Berlinben 1936. augusztus 9-én Csik Ferenc az elődöntőben 58,1-et úszva, a második helyen jutott a döntőbe, ahol a hetes pályát kapta. A finálé 15 óra 20 perckor startolt, 25 ezer néző előtt. A japánok (Yusa, Arai, Taguchi) mind dobogóra voltak esélyesek. Huszonöt méternél a japán Yusa vezetett, az 50 méteres forduló előtt őt követte a hazai közönség által hajtott német Fischer. Csik Ferenc harmadikként fordult, megelőzve a nagy amerikai esélyes, világcsúcstartó Ficket. Csik óriási hajrába kezdett, de 75-nél még előtte volt a japán, és bár az amerikai visszaesett, a másik két japán üldözőbe vette. Aztán 90 méternél Csik átvette a vezetést és csak centiméterekkel, de tisztán ő csapott elsőként a célba.
Csik Ferenc végül 57,6-es idővel győzött, Yusa lett a második (57,9), a harmadik Arai (58,0). E győzelem mellett a 4×200 m-es gyorsváltónak is tagja volt (Gróf Ödön, Lengyel Árpád és dr. Abay-Nemes Oszkár mellett), amely bronzérmet szerzett a világcsúccsal győztes a japánok és az USA mögött. A magyarok Európa-csúcsot úsztak.
Az olimpiai bajnokot – aki 1937-ben orvosi diplomát vehetett át – 1944 októberében behívták Szolnokon a csapatkórházba. Előbb Keszthelyre, majd Sopronba vezényelték. 1945. március 29-én csütörtökön a Magyarországon lezajlott egyik utolsó amerikai–brit légitámadás alkalmával Sopronban, hivatása gyakorlása közben, orvosi táskával a kezében a Patak utcában (a mai buszpályaudvar közelében) vesztette életét. Ott talált rá az ismert sportszerető, Avas Sámuel. 1947. április 23-án exhumálták holttestét és másnap szállították hamvait Keszthelyre, ahol a város által adományozott díszsírhelyre temették a Szent Miklós temetőben. Sírján ez olvasható:
Dr. Csik Ferenc klinikai tanársegéd az 1936. évi olimpián a 100 m-es gyorsúszás bajnoka. 1913–1945.
Olimpiai bajnok úszóink 1936-ig
1896, Athén
Hajós Alfréd – 100 m gyors 1:22.2
Hajós Alfréd – 1200 m gyors 18:22.2
1904, St. Louis
Halmay Zoltán – 100 yard gyors 1:02.8
Halmay Zoltán – 50 yard gyors 28.0
A nyitó képen Csik nagy győzelme után: jobbszélen ifjabb Horthy Miklós, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, Csik mögött balra Kelemen Kornél, az Országos Testnevelési Ranács (OTT) elnöke, jobbra Gedényi Mihály, az OTT titkára, balszélen áll az amerikai Fick, Csik világrekorder ellenfele, Fick mögött Bozsi, magyar vizipólójátékos. Forrás: Pesti Hírlap 1936. 183. szám / Arcanum adatbázis; Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár; Forrás: Zaol.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS