Ma már Magyarország önálló, és ’56 szelleme fundamentumként szolgál mindenki számára, aki a közért, a nemzetért dolgozhat – hangoztatta Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő szombaton Budapesten, a nemzeti gyásznapon tartott megemlékezésen. Azt mondta, az akkori rendszert az egész magyar nép söpörte el; a világon páratlan szabadságharc bontakozott ki, amely azért indult, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, miként éljen.
A XVIII. kerületi Hargita téri 1956-os emlékműnél tartott megemlékezésen Kucsák László kijelentette, nemcsak a forradalom hőseire és áldozataira kell emlékezni, hanem azokra is, akik nem tudták kibontakoztatni tehetségüket, vagy el kellett hagyniuk hazájukat. Mint mondta, 1956-ban halottak napja után kezdődött az igazi gyász, amikor november 4-én megindult az előre megtervezett támadás, a tankokkal, lánctalpasokkal érkező megszálló szovjet hadsereget a lőrinciek is láthatták az Üllői úton. A hősies ellenállás több helyen tovább folyt, az év végére viszont a fegyveres ellenállás elbukott.
Kucsák László kitért arra is, hogy a felvonulások, harcok szünetében az emberek alig várták „az életmentő kenyeret“; a XVIII. kerületi Béke térnél lévő pékségnél több száz méteres sorban várakoztak az emberek; egy szovjet tank lövedékétől, majd az azt követő sortűzben 21 pestszentlőrinci vesztette életét, a legfiatalabb áldozat 13, a legidősebb 81 éves volt. Elmondta, a pestszentlőrinci és pestszentimrei utcai kövekből épült emlékmű őrzi a forradalom áldozatainak – köztük 59 kerületi lakosnak – a nevét.
Ughy Attila (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere arról beszélt, a november 4-i nemzeti gyásznapon valójában az életet éltetjük, ugyanis azokra a napokra emlékezünk, amikor Magyarországon jobban akartak élni, mint bármikor.
Ez volt Európa legdicsőségesebb két hete
– mondta. Kifejtette, az egyén nem az egyénért, hanem a közösségért harcolt, félelem nélkül, elszántsággal. A világ egyik legnagyobb és legerősebb hadseregével szemben hétköznapi emberek ragadtak fegyvert, építettek barikádokat. Az, hogy erről később hallgatni kellett, „a történelem legmocskosabb történetei közé tartozik” – jegyezte meg a polgármester, hozzátéve, még most sem ismert a forradalmárok gyilkosainak teljes névsora. Ughy Attila elmondta, a Hargita téri emlékművön összesen 2354 név szerepel, ami 2354 emberi sorsot, születést, életet és halált jelent. A köztük lévő 59 kerületi lakos neve azt jelzi, hogy Pestszentimre-Pestszentlőrincen sosem féltek, ha a hazáért kellett harcolni – fűzte hozzá.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által szervezett központi megemlékezés végén a közjogi méltóságok, a kormány, valamint állami és társadalmi szervezetek nevében koszorúkat, mécseseket helyeztek el az emlékműnél.
Forrás: MTI; fotó: kormany.hu
Ferenc
2017-11-05 at 09:12
Számunkra igen!
Kaktusz
2017-11-05 at 00:54
Mi a tanulság?
Az, hogy a nyugatban nem lehet bízni, mert csak addig vannak az emberek pártján, ameddig ki nem tudják szipolyozni azokat teljes mértékben. Csak azok a nemzetek maradhatnak meg, amelyek képesek saját magukért mindent megtenni. Így éltük túl Mohácsot, Trianont, 1956-ot, stb. A nemzet megmaradásának eszköze a keresztyénség és a patriotizmus.
KARY
2017-11-04 at 19:27
Úgy ahogy TRIANONNÁL ,itt is szarba hagytak bennünket ,ígérgettek ,hazudtak a nyugati országok.
Bednay Frigyes
2017-11-04 at 17:28
Ki volt az a kolosszális barom, aki egy percig is elképzelte, hogy miattunk NYUGAT kirobbantja a harmadik világháborút ? Hruscsovnak ez egy jó indok volt, az ország totál lerohanására, egy bábkormány létrehozására…
Ezt sajnos lehetne folytatni, 56 parancsnokának becsületes névtelen feljelentői múltja, és a köztörvényes bűnözők szenté avatásával…
Minden tiszteletem a becsületes harcosoknak, de az a sok szemétláda aki most abból él, hogy ő ellenálló volt, mert nem tudták erőgéppel sem kihúzni a WC-ből, úgy be volt szarva, utána meg hősként ünnepeltette magát, na ez undorító !!!
Matyko-X
2017-11-04 at 17:04
Azok a novemberi szürke ködök nem csak a ruszki páncélosokat takarták el. A mai napig itt gomolyog közöttünk, túl az akkori napok lelkesültségén és az éjjeli ágyúdörgések moraján, a belövések 25 km-re is baljós visszfényein:
mi is volt a “Párt” és azoknak a “bizonyos” szolgálatoknak a szerepe ennek az egésznek a beindításában?
Gerő András is jobban tette volna, ha nem egy gyászos “Habsburg Intézet”-et billogozna a nevével, hanem mondjuk a “kedves” papájának, disznó gerő ernőnek tett volna föl kínos kérdéseket.
Bár ismerve Habsburg Ottó és a pán-európa “gondolat” közti össze-vissza függéseket, lehet, hogy az volt a logikus lépés.
khm
2017-11-04 at 16:27
Előtte nyáron gyakorolták a ruszkik,hogyan kell ismét visszaszerezni Magyarország területét.
Az már milyen “véletlen”,hogy készültek rá? S vajon kinek a sara?