A Kúria pofonja a NAV-nak
Jogsértőek az adóhatóság elmúlt négy évben hozott határozatai, amelyekben tetemes közteherrel sújtott magánszemélyeket, akik a 2005. január elseje és 2011. december 31-e közötti időszakban - főként az interneten keresztül - ingóságokat értékesítettek - vonható le a következtetés a Kúria által nemrégiben meghozott, hőn várt ítéletből. A Pénzcentrumon megjelent cikk szerint összeghatártól függetlenül ingó értékesítésnek minősülnek a magánszemélyek által 2005. január elseje és 2011. december 31-e közötti ingó eladások, nem lehet azokra az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazni.
Mint a Pénzcentrum.hu korábban számos cikkben beszámolt róla, az adóhatóság dömpingszerű ellenőrzéseket végzett az elmúlt években az ingóságokat értékesítő magánszemélyek körében, az interneten keresztül bonyolított kereskedelemre fókuszálva. A határozatokban rendre üzletszerűnek minősítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a magánszemélyek tevékenységét, ami azt eredményezte, hogy az ingóságok értékesítésére vonatkozó szabályok alapján fizetendő adókötelezettségnek a sokszorosát kitevő közterhet rótt ki.
Az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem után, ha tetszik, ha nem, bizonyos szabályok mellett adót kellett, és kell fizetni! Nem mindegy azonban, hogy mennyit. A 2011. december 31-ig hatályos szabályok szerint az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapításakor a bevételből le kellett vonni a számlával, nyugtával igazolt beszerzési költséget, az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ha utóbbiak összege több volt, mint a bevétel, akkor értelemszerűen nem keletkezett adóalap, ami után meg kellett volna fizetni a személyi jövedelemadót.
Ha nem lehetett megállapítani a beszerzésre fordított összeget, mert nem volt meg róla a bizonylat - például valaki a padláson talált régiségeket értékesítette -, akkor a bevétel 25 százaléka számított jövedelemnek. Jelentős kedvezmény volt, hogy évi 200 ezer forint jövedelemig nem kellett az ingó értékesítés után adót fizetni. Ha azt az esetet vesszük, amikor a bevétel 25 százaléka a jövedelem, mert nem voltak fellelhetőek a beszerzési számlák, akkor lényegében évi 800 ezer forint bevételig adómentesen lehetett eladni az ingó vagyontárgyakat.
Ezzel szemben az adóhatóság rendre üzletszerűnek minősítette az internetes értékesítéseket, vagyis az önálló tevékenységre vonatkozó, a magánszemélyek számára sokkal kedvezőtlenebb szabályokat alkalmazta. Ha nem volt meg az eladott termékekről a beszerzési számla, azt állapította meg a NAV, hogy a vizsgált adózóknak csak 10 százalékos költségük volt, és 90 (!) százalékot nyertek az üzleten. Tehát ezután kellett volna a személyi jövedelemadót megfizetniük. Ráadásul az önálló tevékenységből származó jövedelmek után még egészségügyi hozzájárulás is terhelte őket (ez 2010-től a bruttó jövedelem 27 százaléka). A különbséget LÁSD a táblázatunkban!
Forrás: penzcentrum.hu
Fotó: haon.hu
