Pesti Srácok

Betyárhős lett Magda Marinkóból

Betyárhős lett Magda Marinkóból

Magda Marinko, a szerb származású sorozatgyilkos Tiszalökön tölti büntetését. A szegedi Bátyi Zoltán állítása szerint azért írt könyvet róla, hogy az övéhez hasonló gaztettek ne ismétlődhessenek meg soha. A héten megjelenő kötetből közöl részleteket a Borsonline.hu.

Az első részben a cukrászcsalád meggyilkolásáról, a következő részben a bérgyilkos letartóztatásáról és szökéséről, a harmadikban az őt váró tanyáról és a szárba szökkenő legendáról van szó.

Magda Marinkót négy ember meggyilkolása miatt ítélték el jogerősen életfogytiglanra 1996-ban. Tíz-tizennégy ember életét oltotta ki bizonyíthatóan Szerbiában és Magyarországon, de azzal még a nyomozás idején maga büszkélkedett az őt kihallgató rendőrnek, hogy Csádban falvakat irtott ki légiósként, majd a hírhedt Arkan tigrise lett. Magda Marinko 2019-ben feltételesen szabadulhat, ám erről bíróság dönt. Többször is kérvényezte, hogy Szerbiában tölthesse le a büntetését, de Magyarország nem adta ki. Mivel az ítélet szerint szabadulása után kiutasítják az országból, és Szerbiában szintén emberölésekkel gyanúsítják, valószínűtlen, hogy valaha még szabad ember lehessen. Aggodalmakra adhat okot, hogy egyik bűntársát – egy szintén többszörös gyilkost – a magyar hatóságok korábban átadták Szerbiának, ahol azonban elengedték.

PestiSracok facebook image

Fotó: Szeku.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.