Pesti Srácok

Portik, olajszőkítés, MSZMP, MSZP - összefutnak a szálak

Portik, olajszőkítés, MSZMP, MSZP - összefutnak a szálak

Saját céljaikra használták a biztonsági szolgálatokat a szocik? - kérdezi a Magyar Nemzet, s választ is megadja: valószínűleg igen. Portik Tamás a kilencvenes években az olajbizniszben jelen lévő Energol Rt.-n keresztül tett szert hatalmas vagyonra - írja a lap. Portikot és az Energolt – melynek egyik igazgatója és alapítója volt – ha nem is közvetlenül, de ezer szál kötötte a szocialista kormányokhoz, amiről ő maga is beszélt Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének. A Magyar Nemzet információi szerint Portik Tamás a Nemzetbiztonsági Hivatal mellett a Katonai Biztonsági Hivatallal is szoros kapcsolatban állt. A lap úgy tudja, az Energol Rt.-t a katonai titkosszolgálat fedőcégeként alapították – erről még 2000-ben Sándor István, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság egykori főnyomozója is beszélt. Portik Tamás – akit hétfőn nem jogerősen tizenegy év fegyházbüntetéssel sújtott a Fővárosi Törvényszék a Prisztás-gyilkossággal összefüggésben – az Energolon keresztül lebonyolított bűnös olajügyletekkel tett szert hatalmas vagyonra, amellyel később az éjszakai életben is komoly befolyást szerzett.

Az Energol Rt.-t húsz éve, 1994. november 30-án alapította Drobilich Gábor, Ferencsik Attila, Kerekes István, Portik Tamás, Gulyás Emil és fia, Gulyás Emil Róbert. A cégben – melynek Portik lett a marketingigazgatója – később felbukkant Csikós József, az MSZMP KB egykori osztályvezetője is. Csikós a rendszerváltozás után ezredesi rangban a Belügyminisztérium központi adatfeldolgozó és nyilvántartó hivatalát vezette. (Itt kezelték a III-as főcsoport iratait is: ami ebben a hivatalban papírra nem volt leírva, az gyakorlatilag nem is létezett.) Csikós tudhatott például olyan vasúti holtvágányokról is, ahová kényelmesen át lehetett irányítani egy-egy import-olajszállítmányt, majd az olajszőkítést senkitől sem zavartatva elvégezhették.

Kerekes Istvánról a Heti Válasz 2012 augusztusában azt írta, hogy tudomásuk szerint aktív titkosszolgaként vett részt az Energol megalapításában, s ő volt olajos társaság első vezérigazgatója, majd 1996-ra – miután összekülönbözött Portikékkal – kivonult a cég irányításából. Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderült, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Sándor István, a KBI volt főnyomozója 2000-ben azt mondta a parlamenti olajbizottságnak, hogy az Energolt a titkosszolgálatok hozták létre. A Heti Válasz Csikós és Kerekes mellett még Dósa Istvánt említi meg a „pártbéli és titkosszolgálati támaszok” között. A lap rendőrségi informátorai szerint az MSZP karitatív tagozatának első elnökeként is jegyzett Dósa volt a Portik család egyik pénzszállítója.

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: MNO

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.