Pesti Srácok

Nol: Ötmilliárd kellene, mentést kér a főmentős

Nol: Ötmilliárd kellene, mentést kér a főmentős

Öt-hat milliárd forintos gyorssegélyért folyamodott a szaktárcához intézett kétségbeesett levelében az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója írja a Népszabadság. Burány Béla szerint ha a szervezet nem kapja meg az összeget, a már beharangozott fejlesztések is kudarcba fulladnak, és „csökkenteniük kell a mentéshez való hozzáférést”. Ez utóbbi – a szakemberek szerint – azt jelenti, hogy a szükségesnél kevesebb mentőautó teljesíthet napi szolgálatot, vagy nem a sérülés súlyosságának megfelelő felszereltségű és személyzetű gépkocsikat küldhetnek a betegekért. A Népszabadság szerint a 710 jelenleg működő mentőautóból jelenleg csak 30-34-re jut biztosan orvos.

Burány tavaly áprilisban került megbízott főigazgatóként az Országos Mentőszolgálat élére, miután elődjét, Mártai Istvánt indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentették tisztségéből. Szócska Miklós államtitkár akkor azt mondta: ez a csere egyfajta sebességváltást, gyorsítást jelent a mentőszolgálat fejlesztésében. A Népszabadság szerint a vezetőváltást pénzügyi átvilágítás kísérte, az egészségügyi államtitkárság rendkívüli, hárommilliárdos gyorssegélyt adott a felhalmozódott hiány eltüntetésére. A napilap szerint úgy tűnik, hogy ezzel az összeggel az új főigazgatónak sem sikerült stabilizálnia az OMSZ gazdálkodását. A Népszabadság szerint hiányzik az OMSZ működési költségeiből a dolgozók kéthavi bérének és azok járulékainak fedezete, azaz mintegy 2,6 milliárd forint. A főigazgató levelében azt is írja, hogy további 1,2-1,6 milliárdos gyorssegély nélkül leállhat a két legnagyobb európai uniós céltámogatásból zajló projekt is. Az egyikből új mentőállomásokat építenek országszerte, a másikból a mentésirányítás rendszerét korszerűsítik.

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: Népszabadság

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.