Ukrán vörös riasztás: Ez már nem fenyegetés, ez hadüzenet

Több mint 1500 afganisztáni háborút megjárt orosz veterán utazott a Krím félszigetre - jelentette be az egykori katonák szövetségének vezetője vasárnap. Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét.

PestiSrácok összefoglaló

Franc Klincevics, az egykori katonák szövetségének vezetője az Interfax orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy a szervezet tagjaiból álló népes küldöttséget az ukrajnai "internacionalista harcosok" hívták meg a Krími Autonóm Köztársaság területére. Az Afganisztáni Veteránok Oroszországi Szövetsége elnökének tájékoztatása szerint tagjaik azért utaztak a Krímbe, hogy baráti és erkölcsi segítséget nyújtsanak ukrán sorstársaiknak és megvitassák velük az Ukrajnához tartozó félszigeten kialakult helyzetet.

Az ukrán parlament felhívással fordult a nagyhatalmakhoz

Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét. A felhívást határozat formájában az ukrán parlament vasárnapi, zárt ajtók mögött tartott ülésén fogadták el. Az 1994-es budapesti memorandum aláírói, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország kötelezték magukat Ukrajna területi épségének szavatolására. A parlament egyebek mellett határozatban erősítette meg, hogy a Krími Autonóm Köztársaság az egységes Ukrajna elválaszthatatlan része. A dokumentumban a képviselők Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordultak, hogy ne engedje az orosz fegyveres erők behatolását Ukrajna területére. A törvényhozás hangsúlyozta, hogy mindenféle konfliktust békés úton, erőszak alkalmazása nélkül kell rendezni nemzetközi szervezetek, úgy mint az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Európai Tanács (ET), a Független Államok közössége (FÁK), az Európai Unió és budapesti memorandum aláíróinak közvetítőként való bevonásával.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a maga részéről hangsúlyozta, hogy Ukrajna "a katasztrófa szélén áll" az orosz "hadüzenet" következtében. "Ez már vörös riasztás. Nem fenyegetés, hanem valójában hadüzenet országomnak" - mondta a kormányfő. "Felszólítjuk Putyin elnököt, hogy vonja ki fegyveres erőit Ukrajnából." Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nincs semmi alapja az Ukrajna elleni katonai agresszióra. Közölte, hogy az elmúlt napokban végrehajtott provokációkkal Moszkva az "orosz fegyveres kontingens" Krím félszigeti jelenlétét akarja legalizálni.

Az ukrán kormány közben eltörölte az Ukrajna és az Európai Unió társulási megállapodására irányuló felkészülést leállító kormányrendeletet, amelyet még a Mikola Azarov volt miniszterelnök vezette kormány hozott tavaly november 21-én, s amely elindította a hatalomváltást követelő tiltakozóakciókat Ukrajnában. Közben a dél-ukrajnai Odesszában és a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszkban több ezres Putyin-ellenes demonstrációk kezdődtek.

Nem lesz kötelező mozgósítás Kárpátalján

Nem terveznek általános mozgósítást Kárpátalján, a hadsereg csak önkéntesek jelentkezését várja – jelentette ki vasárnap Petro Marko ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság helyettes parancsnoka.

Orosz tiltakozások pro és kontra

Moszkvában és Szentpéterváron összesen mintegy 40 ezer ember részvételével az orosz fegyveres beavatkozást kilátásba helyező orosz vezetést és az Ukrajnában élő "orosz honfitársakat" támogató megmozdulásokat tartottak vasárnap. A megmozdulást a magukat hazafias erőknek nevező szervezetek kezdeményezték, közöttük az Orosz Tisztek nevű csoport, az Orosz Történelmi Társaság, és a Harci Testvériség nevű veterán szervezet.

Az orosz fővárosban és Szentpéterváron is akadtak néhány százan olyanok, akik tiltakoztak a szerintük háborúval fenyegető orosz katonai beavatkozás ellen. Moszkvában mintegy 300 engedély nélküli tüntetőt állítottak elő. A dél-oroszországi Krasznodari területen is szimpátiatüntetés zajlott, amelynek résztvevői gyűjtést kezdtek a krími oroszok támogatására.

A világ elítéli az orosz agressziót

Románia felkéri az Orosz Föderációt, függesszen fel minden katonai műveletet Ukrajna területén és térjen vissza a kétoldalú egyezmények előírásaihoz, amelyek az orosz flotta szevasztopoli állomásozását szabályozzák - jelentette ki vasárnap Traian Basescu román államfő. A román elnök szerint az Orosz Föderáció csapatai agressziót követnek el Ukrajna ellen.

A nemzetközi szerződések megsértésének és beavatkozásnak minősítette Oroszország eljárását Krím esetében Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter. A cseh diplomácia vezetője ugyanakkor bízik abban, hogy sikerül megakadályozni a konfliktus további kiéleződését.

Nagy-Britanniafelfüggeszti előkészületeit a nyolc vezető ipari hatalom (G8) Szocsiban rendezendő csúcsértekezletére az ukrajnai fejlemények miatt - mondta vasárnap a brit külügyminiszter, William Hague. A G8-csoport soros elnöki tisztségét az idén Oroszország tölti be.

John Kerry amerikai külügyminiszter elítélte vasárnap Oroszország "hihetetlen agresszióját" Ukrajna ellen. Kerry egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a krími orosz katonai fellépésnek "nagyon komoly következményei lesznek" az Egyesült Államok és más országok részéről, beleértve a szankciókat és Oroszország gazdasági elszigetelését. "A 21. században nem lehet 19. századi módon viselkedni, egy másik országba behatolni teljesen mondvacsinált ürüggyel" - mondta a CBS televíziónak nyilatkozva Kerry.

Európa szétszakadásával fenyegető helyzet alakult ki a krími válság miatt a német külügyminiszter szerint. Frank-Walter Steinmeier vasárnapi berlini közleményében kiemelte: Németország "a lehető legnyomatékosabban felszólítja Oroszországot, hogy tartózkodjon Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértésétől". "A feszültség növekedésének rendkívül veszélyes útjára kerültünk, de még meg lehet fordulni és meg lehet akadályozni Európa szétszakadását". Ehhez az kell, hogy ne tegyen senki "provokációként értelmezhető lépéseket". Ellenkező esetben a válság tovább mélyül, aminek beláthatatlan, akár "drámai következményei is lehetnek, és megsemmisíthetik az Európa biztonságának erősítését célzó konstruktív együttműködés sok évének eredményeit" - mutatott rá Frank-Walter Steinmeier.

Peking politikai megoldást sürget Ukrajnában, a belügyekbe való be nem avatkozás elvét vallja - hangoztatta vasárnap a kínai külügyi szóvivő. Csin Kang hangoztatta: Kína kitart a belügyekbe való be nem avatkozás elve mellett, tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. Ugyanakkor megjegyezte: "több oka van annak, hogy a helyzet mára így alakult". Kína továbbra is szoros figyelemmel kíséri a fejleményeket, és a feleket a térség békéjének és stabilitásának fenntartására szólítja fel.

Elemzők: Putyint nem érdekli a Nyugat véleménye

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem foglalkozik a Nyugat véleményével, és határozottan,gyorsan cselekszik a Krím félsziget ügyében, hogy mindenkit kész tények elé állítson - véli a tekintélyes amerikai külpolitikai kutatóintézet, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért moszkvai intézetének igazgatója.

Dmitrij Trenyin a Spiegel Online német hírportálnak adott interjúban elmondta, szerinte az orosz elnök arra számít, hogy egy "korlátozott katonai akcióval elkerülheti a vérontást a Krím félszigeten", és "érzi, hogy csak két szövetségese van: a sereg és a flotta". Az orosz elnököt hidegen hagyja a nyugati felháborodás, mert "az utóbbi hónapokban Nyugaton annyira befeketítették őt és országát, hogy úgy érzi, ennél rosszabb már úgysem lehet" - tette hozzá a Carnegie Moscow Center igazgatója. Korábban a Kremlben minden döntés előtt felmerült, vajon mit szól majd a Nyugat, de ennek vége, hiszen "Oroszország megítélése annyira leromlott, hogy a Kremlnek már nincs vesztenivalója" - fejtette ki.

Londoni stratégiai elemzők véleménye szerint az ukrajnai orosz katonai fellépés egyik jelentős diplomáciai következménye az lehet, hogy a nyugati hatalmak kizárják Oroszországot a legnagyobb ipari gazdaságok alkotta G8-csoportból.

MTI / Fotó: Fotó: MTI/AP/Ivan Szekretarev