Kovács Béla nem kém, hanem megbízott bomlasztó volt

Kovács Béla nem klasszikus hírszerző munkát végzett Oroszországnak – állítják a Népszabadság informátorai. Őt elsősorban nem arra használta az orosz titkosszolgálat, hogy titkos uniós dokumentumokat szerezzen meg számára, mondják, az ő „szakterülete” a bomlasztás volt. Az unióellenes hangulatkeltés az Európai Unió központjában, az euroszkeptikusok, az unióellenes szélsőségesek összefogása, frakcióvá szervezése.

A lap forrásai szerint a jobbikos EP-képviselő akkor került a magyar szolgálatok (előbb a kémelhárításnak, de később a hírszerzésnek is a) látókörébe, amikor 2009-ben tető alá hozta az európai nemzeti, döntően szélsőjobboldali pártokat tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét (AENM). A szervezet elnöke 2010 és 2013 között a francia Nemzeti Front európai parlamenti képviselője, Bruno Gollnisch volt, majd 2013. december 17-én Kovács Bélát választották meg négy évre e tisztség betöltésére.

Kovácsra részben az európai szélsőjobb egységbe tömörítése miatt figyelt fel a titkosszolgálat, és nem csak a magyar. Az ügyben érintett többi ország titkosszolgálata is árgus szemekkel figyelte az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége útkeresését. A szolgálatok számára már akkor nyilvánvaló volt, azóta a kormányok számára is az, hogy a szélsőséges mozgalmak önálló uniós erővé szervezésének hátterében Oroszország, az orosz titkosszolgálat állhat.

Kovács Béla esetében csak hab volt a tortán, és egy újabb ok a megfigyelésére, hogy rendszeresen tartott konspirált kapcsolatot olyan orosz diplomatákkal, akik közül néhányról még diplomáciai körökben is tudvalévő volt, hogy diplomáciai fedéssel az orosz titkosszolgálatnak dolgoznak. Havonta járt Moszkvában, de a találkozók zömét Budapesten bonyolította. Kiszivárgott hírek szerint Kovács Béla viselkedése egyértelműen arra utalt az elmúlt években, hogy tisztában van azzal, kinek és milyen munkát (szolgálatot) végez. Váltott kocsikkal, gyakran taxival járt a titkos helyeken bonyolított találkozók helyszínére. A titkosszolgálat emberei rögzítették, ahogy minden autóváltásnál körülnéz, és a titkosszolgálatnál is tanított módszerrel megpróbálja ellenőrizni, hogy követték-e.

A titkosszolgálatok már jó ideje nemcsak Kovács Béla orosz érdekeltségivel foglalkoznak. Sokkal inkább azt kutatják, hogy vajon miből finanszírozza magát és akcióit a Jobbik. A gyanú ez esetben is az, hogy Oroszországból.

Néhány hónapja a titkosszolgálat olyan információt kapott, hogy iráni befektetők – Törökország közbeiktatásával – egymillió dollárból ipari parkot létesítenének a Jobbik egyik fellegvárának számító kelet-magyarországi városban. Az a terv akkor, állítólag részben a titkosszolgálat „aknamunkájának” köszönhetően meghiúsult - tudta meg a NOL.

Forrás: Népszabadság