Az útépítő cégek különadója bedöntheti a teljes költségvetést
Ha az Európai Bizottság azt állapítja meg, hogy a döntéshozók, illetve a kedvezményezettek hibáztak, amikor az uniós szabályoknak nem megfelelő gyakorlatot alkalmazott Magyarország az útépítéseknél az aszfaltkeverők esetében, a közös teherviselés alapján az érintett kiírókat és kivitelezőket is be kell vonni a felelősségre vonásba - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Világgazdasággal. Bár a kormány cáfolta, hogy különadót akarna kivetni az útépítő vállalatokra, az biztos, hogy az Európai Bizottság által esetlegesen kivetett bírságot valakinek be kell fizetnie. A kabinet szerdai nyilatkozatából ugyanakkor a Magyar Nemzet szerint nem nagyon lehetett mást kiolvasni, mint hogy – akár adónak, akár bírságnak nevezik – ez a 100 milliárd forint körüli tétel mégiscsak a vállalatokat fogja terhelni. Márpedig ha így lesz, akkor ennek a 100 milliárdos bírságnak az áthárítása óriási károkat okozhat a magyar gazdaságnak. Ha ezt a 100 milliárd körüli tételt az útépítő cégeknek kell befizetnie, azzal veszélybe kerül ezeknek a vállalatoknak minden egyéb tevékenysége is.
A Strabag szóvivője korábban elmondta, hogy az útépítéseknél mintegy 3 százalékos profitot tudnak elérni; ebből kiindulva tehát ha egy átlagos, 100 milliárd forint árbevételű céget veszünk alapul, az 3 milliárd forint nyereséget tud elkönyvelni abban az évben; mivel azonban a nettó árbevételének 70 százaléka, azaz 70 milliárd forint ezen belül közbeszerzésből származik, ennek 15 százalékát, azaz 10,5 milliárd forintot egyből be kéne fizetnie különadóként – tehát nemcsak az összes hasznát, hanem azonfelül még 7 és fél milliárd forintot - írja a Magyar Nemzet.
A dolgot tetézi, hogy a pályázatokon elnyert pénzeket, amelyekből a cégeknek ezt az adót be kéne fizetniük, sokszor még le sem tudták hívni a vállalatok; jókora részét csak évekkel később fogják megkapni. Magyarán nincsen meg az a pénz, amit a kormány be akar hajtani. Az első dominó eldőlése után pedig következne a többi: egy ilyen, a vállalatok nyereségének többszörösét jelentő bírság vagy adó azonnali likviditási problémákat okozna az útépítő cégeknél, amelyek így nem tudnák kifizetni a dolgozókat és az alvállalkozókat, nem tudnának építőanyagot beszerezni, egyszóval a folyamatban lévő építkezéseket kénytelenek lennének leállítani.
És ami még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy ezeknél a projekteknél a legkisebb csúszás vagy leállás azt eredményezheti, hogy kifutnak a 2015. december 31-i határidőből, akkor pedig az EU-s szabályok szerint az országnak a teljes beruházásra vonatkozó támogatást vissza kell fizetnie, aminek következtében pedig többtucatnyi infrastrukturális és környezetvédelmi beruházás állna le. Ezek a folyó projektek körülbelül 1200 milliárd forintnyi beruházást érintenek, ebben az esetben pedig ezek minden költsége az állami költségvetést fogja terhelni. Így lesz egy 100 milliárdos, az állam szempontjából megúszott bírságból 1200 milliárd forintos, a költségvetés számára kezelhetetlen hiány - sorolja a Magyar Nemzet.
A hét közepén jelent meg a hír, mely szerint különadó sújtaná azokat a cégeket, amelyek 2007 és 2014 között útépítésre kaptak megbízást az államtól, és annak mértéke meghaladja a 100 millió forintot. Az adó mértéke 15 százalék lenne. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel kapcsolatban közölte, a kormány a magyar cégeket meg akarja védeni, de ezt nem terjeszti ki a külföldi vállalkozásokra. Egyúttal cáfolta, hogy különadóról lenne szó. Az Európai Bizottság vizsgálja a magyarországi útépítéseket.
Csepreghy szerint nem képzelhető el, hogy visszamenőleges adót vetnének ki az útépítő cégekre, mert amíg az adó átalányjellegű, a vitatott kérdésben olyan audit folyik, amelyik a 2007 óta alkalmazott kritériumok szerint elnyert több száz projektet külön-külön vizsgálja, így a felelősség mértéke is beruházásonként forintra kimutatható lesz majd. „A bírált gyakorlat, amely szerint az útépítéseken csak azok a cégek biztosíthatták az aszfaltot, amelyek ötven kilométeren belül telephellyel rendelkeztek, nagyjából 570-600 milliárd forintnyi beruházást érint Csepreghy szerint. Az esetleges korrekció összegét a politikus 60-90 milliárd forintra becsülte, hangsúlyozva, az összeg nem vész el, más pályázatok támogathatók belőle. Erre 2015 végéig van mód” - olvasható a VG.hu-n.
Forrás: MNO / VG.hu - fotó: napi.hu
