Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Az útépítő cégek különadója bedöntheti a teljes költségvetést

MPMészáros Péter Forró drót 2014. július 11. 10:13
Az útépítő cégek különadója bedöntheti a teljes költségvetést

Ha az Európai Bizottság azt állapítja meg, hogy a döntéshozók, illetve a kedvezményezettek hibáztak, amikor az uniós szabályoknak nem megfelelő gyakorlatot alkalmazott Magyarország az útépítéseknél az aszfaltkeverők esetében, a közös teherviselés alapján az érintett kiírókat és kivitelezőket is be kell vonni a felelősségre vonásba - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Világgazdasággal. Bár a kormány cáfolta, hogy különadót akarna kivetni az útépítő vállalatokra, az biztos, hogy az Európai Bizottság által esetlegesen kivetett bírságot valakinek be kell fizetnie. A kabinet szerdai nyilatkozatából ugyanakkor a Magyar Nemzet szerint nem nagyon lehetett mást kiolvasni, mint hogy – akár adónak, akár bírságnak nevezik – ez a 100 milliárd forint körüli tétel mégiscsak a vállalatokat fogja terhelni. Márpedig ha így lesz, akkor ennek a 100 milliárdos bírságnak az áthárítása óriási károkat okozhat a magyar gazdaságnak. Ha ezt a 100 milliárd körüli tételt az útépítő cégeknek kell befizetnie, azzal veszélybe kerül ezeknek a vállalatoknak minden egyéb tevékenysége is.

A Strabag szóvivője korábban elmondta, hogy az útépítéseknél mintegy 3 százalékos profitot tudnak elérni; ebből kiindulva tehát ha egy átlagos, 100 milliárd forint árbevételű céget veszünk alapul, az 3 milliárd forint nyereséget tud elkönyvelni abban az évben; mivel azonban a nettó árbevételének 70 százaléka, azaz 70 milliárd forint ezen belül közbeszerzésből származik, ennek 15 százalékát, azaz 10,5 milliárd forintot egyből be kéne fizetnie különadóként – tehát nemcsak az összes hasznát, hanem azonfelül még 7 és fél milliárd forintot - írja a Magyar Nemzet.

A dolgot tetézi, hogy a pályázatokon elnyert pénzeket, amelyekből a cégeknek ezt az adót be kéne fizetniük, sokszor még le sem tudták hívni a vállalatok; jókora részét csak évekkel később fogják megkapni. Magyarán nincsen meg az a pénz, amit a kormány be akar hajtani. Az első dominó eldőlése után pedig következne a többi: egy ilyen, a vállalatok nyereségének többszörösét jelentő bírság vagy adó azonnali likviditási problémákat okozna az útépítő cégeknél, amelyek így nem tudnák kifizetni a dolgozókat és az alvállalkozókat, nem tudnának építőanyagot beszerezni, egyszóval a folyamatban lévő építkezéseket kénytelenek lennének leállítani.

PestiSracok facebook image

És ami még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy ezeknél a projekteknél a legkisebb csúszás vagy leállás azt eredményezheti, hogy kifutnak a 2015. december 31-i határidőből, akkor pedig az EU-s szabályok szerint az országnak a teljes beruházásra vonatkozó támogatást vissza kell fizetnie, aminek következtében pedig többtucatnyi infrastrukturális és környezetvédelmi beruházás állna le. Ezek a folyó projektek körülbelül 1200 milliárd forintnyi beruházást érintenek, ebben az esetben pedig ezek minden költsége az állami költségvetést fogja terhelni. Így lesz egy 100 milliárdos, az állam szempontjából megúszott bírságból 1200 milliárd forintos, a költségvetés számára kezelhetetlen hiány - sorolja a Magyar Nemzet.

A hét közepén jelent meg a hír, mely szerint különadó sújtaná azokat a cégeket, amelyek 2007 és 2014 között útépítésre kaptak megbízást az államtól, és annak mértéke meghaladja a 100 millió forintot. Az adó mértéke 15 százalék lenne. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel kapcsolatban közölte, a kormány a magyar cégeket meg akarja védeni, de ezt nem terjeszti ki a külföldi vállalkozásokra. Egyúttal cáfolta, hogy különadóról lenne szó. Az Európai Bizottság vizsgálja a magyarországi útépítéseket.

Csepreghy szerint nem képzelhető el, hogy visszamenőleges adót vetnének ki az útépítő cégekre, mert amíg az adó átalányjellegű, a vitatott kérdésben olyan audit folyik, amelyik a 2007 óta alkalmazott kritériumok szerint elnyert több száz projektet külön-külön vizsgálja, így a felelősség mértéke is beruházásonként forintra kimutatható lesz majd. „A bírált gyakorlat, amely szerint az útépítéseken csak azok a cégek biztosíthatták az aszfaltot, amelyek ötven kilométeren belül telephellyel rendelkeztek, nagyjából 570-600 milliárd forintnyi beruházást érint Csepreghy szerint. Az esetleges korrekció összegét a politikus 60-90 milliárd forintra becsülte, hangsúlyozva, az összeg nem vész el, más pályázatok támogathatók belőle. Erre 2015 végéig van mód” - olvasható a VG.hu-n.

Forrás: MNO / VG.hu - fotó: napi.hu

Kapcsolódó témák
lázár jános európai unió csepreghy nándor
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.