Fenyő-gyilkosság: nem bizonyítható Rohác bűnössége?
Bizonyítottság hiányában kérte Jozef Rohác felmentését Fülöp Tamás, az elsőrendű vádlott ügyvédje. A jogi képviselő szerint nem sikerült a vádnak kétséget kizáróan bizonyítani a szlovák férfi bűnösségét. Az ügyvéd védőbeszédében azt is nehezményezte, hogy a nyomozóhatóság nem tett meg mindent annak érdekében, hogy tisztázza Tasnádi Péter tényleges szerepét a gyilkosságban…
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
Az elsőrendű vádlott, Jozef Rohác ügyvédjének, Fülöp Tamásnak a védőbeszédével folytatódott csütörtökön a Fenyő-gyilkosság tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A jogi képviselő hangsúlyozta, a vád kétséget kizáróan nem tudta bizonyítani, hogy 1998. február 11-én a több leszámolásos bűncselekménnyel is összefüggésbe hozott Rohác ölte meg az ismert médiavállalkozót, Fenyő Jánost. Fülöp Tamás beszéde elején leszögezte, egyetlen egy irányból támadja a vádat, „egy árva közlegényt küld a csatába, az pedig a büntetőeljárási törvény”, majd hozzátette, a tényállással egyetért, csupán arra próbál rámutatni, hogy az ügyészségnek nem sikerült bizonyítania, hogy Rohác volt az az ember, aki meghúzta a ravaszt. Ezt ugyanis sem a tanúk, sem a szakértők nem tudták kétséget kizáróan alátámasztani. Előbbieket Fülöp két csoportra osztotta: egyrészt akik kizárják a vádlott bűnösségét, illetve akik nem bizonyítják azt.
Egyetlen tanú sem ismerte fel Rohácot
A védőbeszédben példaként több tanú is említve lett, akik Rohácra egyáltalán nem illő személyleírásokat adtak az általuk látott személyről. Összefoglalóan: mindegyikük egy, az elsőrendű vádlottnál mindenképpen magasabb, kisportoltabb, kerekebb arcú személyt láttak. A feltételezett elkövetőket a Vico székház előtt látó autótolvajjal kapcsolatban Fülöp Tamás megjegyezte, ő a nyomozás korai szakaszában egyértelműen Acifi Nijazit azonosította, aki a védő szerint, a vádbeszéddel ellentétben egyáltalán nem hasonlít - a feltételezett harmadik, hivatalosan ismeretlen helyen tartózkodó elkövetőre - Jozef Hamalára. Rohác védője említést tett arról is, hogy azokat a tanúkat, akik közelről és pontosan meg tudták figyelni az elkövetőt, a nyomozóhatóság nem tudta felkutatni. Egyikük még egy hangfelvételen is elmondta a látottakat, ám a rendőrség elvesztette ezt a nagyon fontos bizonyítékot, pedig a 36-os számmal jelzett tanú Rohácra távolról sem hasonlító elkövetőt írt körbe.
A vádlottra akarták terelni a gyanút?
Az ügyvéd leszögezte, a hemogenetikai szakértők a gyilkos hátrahagyott kabátján, valamint a táskán, amiben a fegyvert tárolták, nem azonosították Rohác DNS-ét, és kizárólag az eldobott sapkán találtak olyan maradványokat, ami egyedül csak Roháctól származhatott. Fülöp szerint azonban előfordulhatott - és ezt a verziót a szakértők sem tudták kizárni -, hogy valaki más is használta ezt a sapkát, úgy, hogy nem hagyott hátra DNS-mintát. Ezzel összefüggésben a jogi képviselő felvázolt egy elméleti lehetőséget, egy „kalandos történetet”, hogy elképzelhető, valakik Rohácra akarták terelni a gyanút: egyszerűen megszerezték ruházatát, és sokak szeme láttára, a gyilkosság után egy kapualjban hagyták azt. Ráadásul, a sapkában ugyan egy DNS-mintát, de kétféle hajszálat találtak – tette hozzá Fülöp Tamás.
Az ügyvéd szerint igazat mondtak a tanúk
A védőbeszéd igyekezett cáfolni azt az ügyészi állítást is, hogy a védelem tanúi Rohác érdekében hamisan tanúskodtak volna. Fülöp Tamás elmondta, tévedéseik az idő múlásának tudhatóak be, ráadásul az alibit sem sikerült cáfolnia az ügyészségnek, hiszen a Dukla Hotel menedzsere nem tudta megmondani, hogy volt-e, vagy nem, televízió a szállodában. Ha ez így van, akkor Rohác nem követhette el ezt a bűncselekményt – fűzte hozzá Fülöp Tamás, aki azt is elmondta, éppen a tanúk egymással is ellentétes elmondásai bizonyítják, hogy nem beszéltek Rohác érdekében össze. Mint ismert, több szlovák tanú azt állította, hogy a gyilkosság idején Rohác Pozsonyban volt és tévéből értesült az eseményekről.
Nem vehető komolyan Radnai vallomása
Az ügyvéd kitért Zsóvár Imre és Radnai László törvényszék előtt tett vallomására is, mindkettőt komolytalannak nevezve. Előbbivel kapcsolatban Fülöp megemlítette, hogy a Fogorvos, Fogász elnevezés, amiről a tanú beszélt, csupán legenda. Ahogy az is, hogy Rohác sapkákat gyűjtött volna skalpként áldozataitól. Azt azonban a védőbeszéd hangsúlyozta, nem véletlen, hogy Zsóvár nem terhelte Rohácot a Fenyő-gyilkossággal: „azért, mert sejtelme sem volt róla” – fogalmazott Fülöp Tamás, majd hozzátette, a Roháccsal való személyes rossz viszonya miatt Zsóvár biztosan beszélt volna erről a cselekményről is, ha bármiről értesült volna. Rohác védője arról is beszélt, megérti, amiért Csicsák Zoltán ügyész a vádbeszédben nem hozta szóba a 12 évre elítélt egykori keresztapa, Radnai László által mondottakat. Vallomása komolytalan és meseszerű volt az ügyvéd szerint, majd Fülöp érdekességképpen megjegyezte, hogy azt az embert (Fülöp Tamás vélhetően T. Tiborra gondolt), akit Radnai még megemlített a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban, meg sem akarta hallgatni az ügyészség. Rohác védője azzal sem értett egyet, hogy a vádbeszéd szerint Drobilich Gábor, a hírhedt Energol Rt. egykori értékesítési igazgatója a vádat erősítette volna. Fülöp szerint ennek az ellenkezője igazolódott be, hiszen Drobilich beszélt arról a Félixről – akinek Rohác az autójában felejtette (állítólag) a gyilkosság helyszínén később megtalált ruháit -, aki elmondta, Rohácnak nincs köze Fenyő János megöléséhez. A jogi képviselő arra is utalt, hogy nem minden került jegyzőkönvbe abból, amiket Drobilich a rendőrségen elmondott.
Tasnádi tompította saját szerepét?
A védőbeszéd érintette Tasnádi Péter tanúvallomását is. Az ügyvéd nehezményezte, hogy a bíróság nem tartotta indokoltnak Tasnádi volt feleségének a meghallgatását, pedig szerinte a nő vallomása Tasnádi bűnösségét bizonyítja, és a nyomozóhatóság nem fordított kellő energiát arra, hogy ezt a vonalat végigvigye. Fülöp Tamás arra is rámutatott, Tasnádi akár el is követhette a bűncselekményt, de nyilvánvalóan nem várható el tőle, hogy egy olyan cselekményt beismerjen, ami még nem évült el –tette hozzá. Az ügyvéd nyomatékosította, Tasnádi csak olyan dolgokat ismert el, amiért már nem lehet felelősségre vonni, mivel azok a bűncselekmények már elévültek. Ezek közé tartozik a csalás, illetve, ha megvalósult, akkor az emberölés előkészülete. Mint ismert, Tasnádi néhány hónapja olyan tanúvallomást tett a törvényszéken, hogy az úszószövetség jelenlegi elnökétől, az egykori médiavállalkozótól, Gyárfás Tamástól megbízást kapott legnagyobb ellensége, Fenyő János megölésére. Azonban a jelenleg is jogerős börtönbüntetését töltő egykori nehézfiú nem hajtotta végre a megbízást, mert állítólag esze ágában sem volt gyilkosságba keveredni.
Az ügyvéd felmentést kért
Rohác védője elmondta, akár egyetlen mondatból is állhatott volna a védőbeszéde, és ezt az egy mondatot éppen a vádbeszéd állításaiból kölcsönözné: „rendkívül nagy valószínűséggel kizárható, hogy nem Rohácét, hanem valaki másnak a DNS-ét találták meg a gyilkosság helyszínén hagyott sapkában”. Fülöp Tamás szerint ugyanakkor ez a kifejezés nem ugyanaz, mintha valakinek kétséget kizáróan lehet bizonyítani a bűnösségét. „Attól, hogy valaminek nagy a valószínűsége, az még nem kétséget kizáró tény” – fűzte hozzá a bérgyilkossággal vádolt szlovák férfi ügyvédje, aki azt is hozzátette, az sem jelent semmit, ha Rohácé volt a sapka, mert az még nem bizonyítja, hogy Rohác ölte meg Magyarország egyik leggazdagabb emberét. Emiatt Fülöp Tamás bizonyítottság hiányában kérte az elsőrendű vádlott felmentését az előre kitervelten elkövetett emberölés vádja alól.
A vád szerint
A vád szerint Jozef Rohác ismeretlen személy megbízásából két társával, Ladislav Trnkával másodrendű vádlottal és Jozef Hamalával készítette elő és követte el a cselekményt. A vádirat úgy fogalmaz, a vádlottak ismeretlen személytől géppisztolyt, lőszereket és hangtompítót szereztek. Feltérképezték Fenyő János mozgását, és 1998. február 11-én autóval megjelentek a II. kerület Törökvészi úti Vico-székház közelében. Onnan követték a kocsival elinduló sértettet, majd 18 óra körül a II. kerületi Margit utcában egy piros lámpánál a feltorlódott kocsisorban Jozef Rohác géppisztolyával kiszállt a járműből, a sértett autójához ment, és a jobb első ajtó ablaknyílásán keresztül két sorozatlövéssel megölte a vállalkozót. Az eljárás adatai szerint a tettes másfél méterről legalább tizenkilenc lövést adott le, öt találta el a sértettet, többnyire a fején, nyakán. A cselekmény elkövetésekor az áldozat telefonált, és fegyver volt nála. A merénylet után az elsőrendű vádlott megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elmenekültek. A bíró a tárgyaláson a vád fő bizonyítékának nevezte a helyszín közelében talált ruhadarabokat. Feltehetően az elkövetőhöz köthető mikroszkopikus anyagmaradványok vannak rajtuk. Az ügyészség előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja Jozef Rohácot tettesként, Ladislav Trnkát pedig bűnsegédként. A harmadik feltételezett elkövető ismeretlen helyen tartózkodik, egyes hírek szerint meghalt, de Jozef Rohác nyomozati vallomása szerint telefonon beszélt vele a közelmúltban.
A per szeptember 23-án a másodrendű vádlott, Ladislav Trnka védőjének perbeszédével folytatódik.
Címlapfotó: MTI/Beliczay László
