Pesti Srácok

Pénzmosás miatt is nyomoznak Simon Gábor ellen

Pénzmosás miatt is nyomoznak Simon Gábor ellen

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága nyomoz abban az ügyben, amelyet még júniusban választott le a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Simon Gábor alapügyéről – írja szerdai cikkében a Magyar Hírlap a Fővárosi Főügyészség szóvivőjére hivatkozva.

Bagoly Bettina elmondta, a KNYF még júniusban küldte meg a Fővárosi Főügyészségnek a szintén költségvetési csalás gyanújával folytatott alapeljárásról leválasztott ügy iratait, amelyeket megvizsgáltak, s ennek alapján költségvetési csalás és pénzmosás bűntettének gyanújával rendelt el nyomozást a főügyész, amelyet a NAV Bűnügyi Főigazgatósága folytat le. Nagy Andrea, a KNYF szóvivője annyit közölt, a pénzmosás bűntettére utaló, ez idáig fel nem derített ügyrész az alapügyben közölt megalapozott gyanúhoz nem köthető. További részletet a nyomozás érdekei miatt egyik hatóság sem árult el.

Az újság felidézi, hogy az MSZP korábbi elnökhelyettese nem csupán az osztrák Volksbankban „tárolt” 240 millió forint értékben dollárt és eurót, hanem a Népszabadság információi szerint salzburgi, grazi és zürichi bankszámlái is voltak, amelyeken alkalmanként egymillió eurót is elérő forgalmat bonyolított le.

PestiSracok facebook image

A Simon-ügy

Simon Gábor 2008-ban és 2009-ben csaknem negyedmilliárd forint értékű bankszámlát nyitott Ausztriában, 2010-ben üdülő, majd 2012-ben lakásingatlan megvásárlásához készpénzt fizetett be egy magyar bankban, ám ezek a befizetések olyan ismeretlen forrásból származtak, amelyek után a szocialista párt egykori második embere az adót nem fizette meg.

A gyanú szerint Simon megszerzett egy, Gabriel Derdák névre kiállított hamis bissau-guineai útlevelet, majd megkereste egy korábbi ismerősét, aki a hamis útlevél felhasználásával kérésére egy magyar banknál nyitott bankszámlát számára. A politikust március 12-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság, ám két hónappal később megszüntette a kényszerintézkedést, és házi őrizetet rendelt el – idézi fel az újság.

MTI / MHO / MNO

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.