Kissinger hozna enyhülést Putyin és az USA konfliktusában?
Az Obama-kormány szokás szerint habozik: békülne is, meg nem is Putyinnal. A januárban hivatalba lépő republikánus Kongresszus a kemény vonalas politikát képviseli. Az amerikai közvélemény továbbra is megosztott - írja a Válasz.hu.
A lap emlékeztet: a gazdasági szankciók működnek, az orosz gazdaság a mélyponton, Putyint meg lehet törni - vélik washingtoni kormánykörök. De a színfalak mögött bizonyos tekintetben békülnének Putyinnal. Keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel továbbra is fenntartanák a kétoldalú tárgyalásokat olyan nagy horderejű kérdésekben, mint az iráni, észak-koreai nukleáris válság, a szíriai polgárháború, az Iszlám Állam elleni háború, az izraeli-palesztin konfliktus.
Az amerikaiaknak szükségük lenne az orosz támogatására, különös tekintettel Barack Obama egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésében, az iráni nukleáris fegyverkezés békés, tárgyalásos úton történő megfékezésében. Moszkva eddig támogatta a Teheránt sújtó gazdasági szankciókat, így próbáltak nemzetközi nyomást gyakorolni az irániakra. Ha Moszkva különalkut köt Teheránnal, meghiúsulhat a tárgyalásos rendezés. Felerősödik az izraeli és a kemény vonalas amerikaiak nyomása, hogy Obama bombázza Iránt. Ez az utolsó, amit az amerikai elnök akar. Putyin - a szír elnökkel, Aszáddal ápolt kapcsolatainak köszönhetően - a szíriai polgárháborúban is tudna közvetíteni. A két nagyhatalom közötti viszony normalizálásának legfőbb szószólója John Kerry külügyminiszter, aki jó viszonyban van orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Az ukrán válság idején is mindvégig tartották egymással a kapcsolatot. A két elnök azonban nem állhatja egymást, Obama nem tartja szavahihetőnek Putyint, az orosz államfő pedig felkészületlennek tartja a Fehér Ház vezetőjét - teszi hozzá a szerző.
Az adminisztráció a diplomáciai „csodafegyvert”, Henry Kissinger volt külügyminisztert kérte fel a közvetítésre. Kissinger reálpolitikusként úgy látja, hogy mind Oroszország, mind a Nyugat súlyos hibákat követett el az ukrán válságban. Moszkva nem alkalmazhat katonai erőt anélkül, hogy el ne szigetelné magát. Putyin démonizálása a Nyugat részéről alibipolitika. Putyinnak tisztában kellene lennie azzal, hogy újabb hidegháborút robbanthat ki. De Washingtonnak nem kellene örökösen kioktatnia. Putyin komoly stratéga, aki az orosz történelem ismeretében, nem pedig az amerikai értékek és pszichológia szerint dönt. Az amerikai döntéshozók nem ismerik az orosz lelket és történelmet - írta a diplomata a The Washington Postban.
Kérdés, hogy Kissinger tud-e egyaránt hatni Putyinra és hazája keményvonalas politikusaira, akik Obamát naivnak, gyengének tartják? Nem felejtik el az elnöknek, hogy nem avatkozott be katonailag, nem küldött rakétákat Ukrajnába. „Az Obama-stratégia Neville Chamberlain legszebb hagyományait eleveníti fel. Az oroszok köszönik, jól vannak. Milyen árat fizetett Putyin? Szinte semmit” - figyelmeztet John McCain szenátor. A Kongresszus még decemberben nagy többséggel szavazta meg a további szankciókat Oroszország ellen, és növelte a katonai támogatást Ukrajnának. Mindez direkt módon akadályozhatja Kerry erőfeszítéseit. A Gallup közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 68 százaléka figyeli az ukrán válságot. Hidegháborús mélypontra zuhant Oroszország megítélése, 24 százalék ellenségnek, 44 százalék barátságtalannak tartja. Putyint mindössze 10 százalék kedveli - írják.
A lap megjegyzi, hogy újabban felerősödtek a kritikus hazai hangok is az amerikai külpolitikával szemben. A libertariánusok szellemi atyja, Ron Paul szerint a Kongresszus decemberi Oroszország-ellenes határozata olyan „háborús propaganda, ami még a neokonzervatívokat is pirulásra készteti.” Néhány példát ki is emel: „A határozat harmadik paragrafusa Ukrajna megszállásával, az ország szuverenitásának megsértésével vádolja Oroszországot. De ezt semmivel sem bizonyítja. Kiváló szatelliteink még egy rendszámtáblát is le tudnak olvasni, de az orosz megszállásról egy videót vagy fotót sem tudtak felmutatni. Ha Oroszország megsérti Ukrajna szuverenitását, akkor ugyanez nem vonatkozik az Egyesült Államokra, amely részt vett februárban a törvényesen megválasztott kormány megdöntésében. Hallottuk, ahogy a külügyminisztérium tisztségviselője a kijevi nagykövettel szervezkedik. Victoria Nuland azzal hencegett, hogy 5 milliárd dollárt költött az Egyesült Államok a rezsim váltásra. Ez rendben van?”
Továbbá: „A határozat 11-ik paragrafusa azzal vádolja a kelet-ukrajnai embereket, hogy csalásokon alapuló, illegális választást tartottak. Miért van az, hogy bármely olyan esetben, ha egy választás nem azt produkálja, amit az amerikaiak elvárnak, akkor az hirtelen »hamis« és »illegális« lesz? A kelet-ukrajnaiaknak nem adatik meg az alapvető emberi jog, az önrendelkezés?” - kérdezi Ron Paul.
Ismert, az Oscar-díjas filmrendező, Oliver Stone, aki Fidel Castro, Hugo Chávez után ezúttal Vlagyimir Putyinról forgat dokumentumfilmet szintén vehemensen bírált. Négyórás interjút készített Janukovics volt ukrán elnökkel, aki állítja, hogy a CIA szerepet játszott a kijevi lázadásban. Stone szerint az amerikaiak mesterei a kormányváltások kierőszakolásának. A rendező úgy véli, hogy „ukránok az amerikaiak Oroszország-ellenes ideológiai keresztes háborúja miatt szenvednek”.
Forrás: Válasz.hu
Fotó: MTI
