Pesti Srácok

Kormányszóvivő: Magyarország szigorú bevándorláspolitikában érdekelt

Kormányszóvivő: Magyarország szigorú bevándorláspolitikában érdekelt

Magyarország egy rendkívül szigorú, a gazdasági bevándorlást megakadályozó új szabályrendszer létrehozásában érdekelt – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő.

Egy több mint tíz éve legitim vitáról van szó, amelyben a kormányzó erők felelőssége, hogy a tartalmas, szókimondó párbeszédet gúzsba kötő kereteket átlépve a valóságról, a megoldandó problémákról beszéljenek – közölte újságírók előtt Kovács Zoltán.

A szóvivő szerint Magyarország mindig is következetes álláspontot képviselt a bevándorláspolitikával kapcsolatban: nem támogatta azokat a lépéseket, amelyek külső bevándorlással próbálták megoldani például a demográfiai problémákat. Felidézte, hogy az első Orbán-kormány családvédelmi programokkal, az elmúlt négy évben pedig például a külhoni magyarságot érintő lépésekkel is igyekezett a kabinet megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Kovács Zoltán szerint az Európai Unió lépéskényszerben van a bevándorlás kezelésével kapcsolatban és Magyarország egy rendkívül szigorú, a gazdasági migrációt megakadályozó új szabályozórendszer létrehozásában érdekelt.

Az egyik kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az elmúlt években jelentősen, tízszeresére emelkedett a Magyarországra érkező, illetve az országon keresztülmenő menekültek száma, és a kisebb részük a politikai menekült. A kormányszóvivő igennel válaszolt arra, hogy mindenkit gazdasági bevándorlónak tekintenek-e, aki nem politikai menekült.

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, a terrorizmus elleni párizsi menet után beszélt arról a köztévének, hogy szerinte a gazdasági bevándorlás rossz, ezért a hazájukat gazdasági okokból otthagyóknak Magyarország nem tud menedéket nyújtani.

Forrás: MTI

Fotó: sikerado.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.