Pesti Srácok

Századvég: a magyarok többsége szigorítaná a bevándorlás szabályait

Századvég: a magyarok többsége szigorítaná a bevándorlás szabályait

A lakosság kétharmada szigorítaná a bevándorlással kapcsolatos magyarországi szabályozást, emellett a többség szerint az Európai Unió nem tudja megvédeni az európai polgárokat egy a párizsi terrortámadáshoz hasonló merénylettől - derül ki a Századvég közvélemény-kutatásából.

Az elsőként a szerdai Napi Gazdaságban megjelent kutatás szerint a két héttel ezelőtti párizsi terrortámadás ismertsége kifejezetten magas Magyarországon: az ezer felnőtt megkérdezettnek mindössze három százaléka nem hallott róla.

A vizsgálati eredmények alapján a magyar lakosság több mint kétharmada (70 százaléka) túl enyhének tartja a magyarországi bevándorlási törvényeket, és szigorítaná a szabályozást. Az emberek többsége politikai irányultságtól függetlenül enyhének érzi a bevándorlási szabályokat: a baloldaliak 56, a középen állók 65, a bizonytalan választópolgárok 59 százaléka szigorítaná a szabályozást, csakúgy, mint a jobboldaliak 85 százaléka - írták.

PestiSracok facebook image

A január 12. és 17. között telefonon felvett, kérdőíves közvélemény-kutatás szerint továbbá a megkérdezettek 61 százaléka úgy vélte, az Európai Unió nem tudja megvédeni az európai polgárokat a párizsihoz hasonló támadásoktól.

Mindkét kérdésben 23 százalék volt azoknak az aránya, akik a többséggel ellenkező véleményen voltak: ennyien nem támogatnák a bevándorlással kapcsolatos magyarországi szabályozás szigorítását, illetve ennyien gondolják úgy, hogy az unió meg tudja védeni a lakosságot a terrortámadásoktól.

A közleményben felidézték: a január 7-ei párizsi terrortámadást, amelyben tizenketten vesztették életüket, és az egész világot megrázta. A merénylet miatt egyrészt aggályok merültek fel, hogy mennyire érezhetik magukat biztonságban az emberek az Európai Unióban, másrészt a bevándorlásügy kérdése több fórumon is téma volt.

MTI

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.