Balsai: túlzó és aránytalan volt a rendőrség fellépése 2006. október 23-án

Aránytalan volt a rendőrség fellépése 2006. október 23-án a Fidesz rendezvényéről távozókkal szemben - erősítette meg a jelentésében foglaltakat Balsai István volt országgyűlési képviselő, a 2006-os őszi rendőri fellépést vizsgáló egykori miniszterelnöki megbízott az akkori események miatt rendőri vezetők ellen indult büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken.

Balsai István miniszterelnöki megbízottként 2010 nyara és 2011 márciusa között vizsgálta a 2006 októberében történteket. Jelentésében a többi között azt írta, terrorcselekmények történtek 2006. október 23-án Budapest belvárosában, és megalapozottan feltehető, hogy a rendőrség nem gondatlanságból, hanem tudatosan tűrte el a túlkapásokat, legfelsőbb politikai utasításra cselekedett. Az azóta alkotmánybíróvá választott Balsai István a bíróságon csütörtökön azt mondta, a jelentést és az abban foglaltakat ma is vállalja.

Balsai István a bíróság előtt jelezte: a jelentés készítésekor országgyűlési képviselőként ugyanolyan jogokkal rendelkezett, mint bármely állampolgár, azaz nem tekinthetett bele nyomozati jegyzőkönyvekbe, sem pedig nemzetbiztonsági eszközöket nem vehetett igénybe, ennek köszönhetően fontos adatokhoz - például a rendőri vezetők beszélgetéseinek cellainformációihoz - nem jutott hozzá, holott azokból "értékes, hasznos" megállapításokat lehetett volna levonni.

A bíróság ismertette a jelentésnek a rendőrségi intézkedés értékeléséről szóló és a parancsnokok büntetőjogi felelősségére vonatkozó részleteit. Ebben az is szerepelt, hogy Balsai István szerint felmerül a jelentési kötelezettség megszegésének gyanúja, mivel a csapaterő parancsnokának jelentést kellett volna tennie a kényszerítő eszközök, gumilövedék, lovasroham és testi kényszer alkalmazásáról, ám ezek a jelentés szerint sok esetben nem készültek el vagy nem bocsátották a miniszterelnöki megbízott rendelkezésére.

A bíró kérdésére Balsai István elmondta: a jelentésnek a rendőri intézkedés értékelésére vonatkozó részét Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke - aki általános büntetőügyekkel foglalkozott, nem katonai ügyekkel - készítette, de ő is egyetért vele. A jelentést nem egyedül készítette, számos munkatársa segítette, akiket személyes ismeretség alapján választott ki, voltak közöttük olyanok, akik a Fidesz-frakció mellett dolgoztak, volt aki önként jelentkezett, és segítette őt a Civil Jogász Bizottság, valamint a Nemzeti Jogvédő Iroda néhány munkatársa is. Arra az ügyvédi kérdésre, hogy ezek szerint nem volt a jelentés elkészítését segítők között rendészeti szakember, Balsai István azt válaszolta, a maga részéről Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület akkori elnökét annak tekinti. A védelem ugyanakkor azt emelte ki, hogy Juhász Imre polgári joggal foglalkozó jogász.

A tárgyaláson a bíró felidézte: Gönczöl Katalin, aki a 2006. szeptemberi és októberi erőszakos megmozdulások okainak, hátterének, következményeinek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságot vezette 2006 és 2007 között, arról beszélt a bíróság előtt kedden, hogy a bizottság megállapítása szerint 2006. október 23-án a felfegyverkezett tömeg létszáma, ellenséges magatartása miatt szükséges volt a rendőri fellépés, de az arányosság tekintetében nem tudtak állást foglalni a rendelkezésre álló információk alapján. Balsai István ezzel kapcsolatban kifejtette: ő maga "elképesztő aránytalanságot lát" az események után is sok évvel a rendőri fellépés tekintetében. Azt mondta, fényképek vannak a birtokában arról, hogy a rendőrök szemmagasságban céloznak az emberekre, ráadásul nem is voltak rendszeresítve az akkor használt gumilövedékek és a rendőrök "rettenetes túlerőben" fékezték meg az embereket.

A bíróság kíváncsi volt arra, hogy a jelentés készítésekor milyen adatokból indultak ki, amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelősségéről beszéltek. Balsai István kifejtette, hogy nem volt a birtokukban a miniszterelnök tevékenységére vonatkozó konkrét adat, mindössze a kijelentésére hagyatkoztak, mivel ő maga beszélt arról, hogy ott állt a "parancsnoki harcállásponton". Majoros Zoltán ezredes, egykori műveleti irányító, a per egyik vádlottja a tárgyaláson arra volt kíváncsi, vizsgálta-e a miniszterelnöki megbízott az oszlatás jogszerűségét. Emlékeztetett arra: a törvény szerint a jogellenes tevékenységet folytató tömeggel szemben lehet tömegoszlatást alkalmazni. Balsai István válaszában úgy fogalmazott, vizsgálták és jogszerűtlennek találták a tömegoszlatást.

A bíróság előtt Balsai István azt mondta, elfogulatlannak érzi magát az ügyben. Az elsőrendű vádlott, Bene László volt országos rendőrfőkapitány védője azt kérte a bíróságtól, ismertesse a jelentés bevezetőjének egy részét, amelyben egyebek mellett az szerepel, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után "a kormányfő önkritika és visszavonulás helyett a hatalmi arrogancia és ököljog politikáját választotta az alapvető véleménynyilvánítási jogokat gyakorló tüntetőkkel szemben", valamint, hogy "rendőri túlkapások, békés polgárokra gázoló lovasroham, kilőtt szemek, jogtalan előállítások és letartóztatások szegélyezték azt az utat, ami Gyurcsány Ferenc hatalmának néhány évvel való meghosszabbításáig vezetett". Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint a szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban tizenöt pontban emelt vádat. Ezek szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.

Forrás: MTI

Fotó MTI