Pesti Srácok

Tömegével érkeznek a koszovói határsértők

Tömegével érkeznek a koszovói határsértők

A leesett hó és a hidegebbre fordult időjárás ellenére tömegével érkeztek szombaton délelőtt is a határsértők a Homokhátságra – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

A Mórahalmot és Ásotthalmot összekötő úton öt-tízfős csoportokban gyalogoltak az emberek a településközpontok felé. A zöldhatárt átlépők nagyjából fele fiatal férfi volt, többségük egyetlen kisebb hátizsákot vitt, de akadtak olyanok is, akik mindenféle csomag nélkül, zsebre tett kézzel rótták az utat. A másik részük családos, gyakran csecsemővel vagy óvodáskorú gyermekekkel érkeztek, az utóbbiak az apjuk nyakában ülve utaztak.

A legtöbben abból az irányból érkeztek magyar területre, ahol a Szabadka-Horgos autópálya néhány száz méterre megközelíti a határt. A szerencsésebbek csupán néhány kilométert gyalogoltak, amíg a határrendész járőrök megtalálták őket.

PestiSracok facebook image

Bár Ásotthalomról a délelőtt első felében már több busznyi határsértőt a Szegedi Határrendészeti Kirendeltségre szállítottak a rendőrök, dél körül már újra több tucatnyian várakoztak a falu határában rakott tüzeknél melegedve. A rendőrök először a kisgyerekeket és a nőket vitték biztonságos helyre, de határsértők folyamatosan jöttek a településre, majd amikor a buszok elindultak Szeged felé többször meg kellett állniuk, mert újabb csoportok bukkantak föl a földutakon.

Az illegális bevándorlás január első felétől erősödött föl rendkívüli módon az Országos Rendőr-főkapitányság által a rendőrség honlapján pénteken nyilvánosságra hozott grafikon szerint. Míg újév napján 118, január 2-án pedig 134 határsértőt fogtak el, január 30-án ez a szám meghaladta az 1400-at.

MTI / MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.