A halálbüntetés visszaállításához Magyarországnak ki kell lépnie az EU-ból

Az Alapjogokért Központ véleménye szerint csak az EU tagság feladásával, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményéből való kilépéssel nyílhatna meg a lehetőség a halálbüntetés hazai szabályozására. Az EU-ból való kilépéshez, illetve nemzetközi szerződés felmondásához az Országgyűlés kétharmadának szavazata szükséges.

A halálbüntetés napirenden tartásáról is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Pécsett tartott keddi sajtótájékoztatóján. A kaposvári trafikos gyilkossággal kapcsolatban elmondta: “Elfogadhatatlan, ami történt. Bár azt hittük, hogy pontot tettünk a magyar büntető törvénykönyvvel és bűnüldözéssel kapcsolatos kérdésekre, amikor bevezettük a három csapást és a tényleges életfogytiglant, a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani, és tudatni kell, hogy semmitől sem riadunk vissza!"

A kijelentés nem maradt visszhang nélkül, mára több EP-képviselő is szót emelt a miniszterelnök kijelentése ellen:

• az egyik népszerű közösségi oldalon reagált szerdán késő este Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki szerint a halálbüntetés eltörlése mérföldkő az alapjogok európai fejlődésében, és erkölcsi tekintélyt adott a kontinensnek, hogy világszerte felemelje hangját a halálbüntetéssel szemben.
• élesen bírálta a magyar kormányt szerinte populista megnyilvánulásait az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Nils Muiznieks azt írta: a halálbüntetés visszaállításának Orbán Viktor kormányfő által felvetett ötlete ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó kötelezettségeivel, és az Európa jelentette értékekkel.
• Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke Strasbourgban közölte, telefonbeszélgetést kezdeményezett Orbán Viktorral a halálbüntetésről szóló kijelentései miatt.

A parlamenti frakcióval rendelkező pártok közül az MSZP és az LMP is tiltakozott a kijelentés miatt.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője legitimnek tartja a halálbüntetésről szóló vitát, ugyanis annak eltörléséről nem a magyar társadalom, hanem az Alkotmánybíróság döntött. Rogán szerda reggel a Kossuth rádióban azt mondta, hogy az európai uniós egyezmények ugyan tiltják a halálbüntetést, de ha egy tagállam közvéleménye ezt akarja, az unió szintjén fel lehet vetni egy érdemi vitát a halálbüntetésről.

Kósa Lajos a TV2 Mokka szerdai adásában hangsúlyozta: a halálbüntetés témájának felvetése egy demokráciában „biztosan nem tilalmas”. A politikus egy kérdésre válaszolva elmondta, ő maga életpárti: „én azt gondolom, amit nem tudunk adni, azt nem vehetjük el".

Pintér Sándor belügyminiszter viszont Belgrádban arra az újságírói kérdésre miszerint a halálbüntetés visszaállítása visszaszorítaná-e a bűnözést Magyarországon, azt mondta, hogy a bűnözést egyetlen intézkedés nem tudja visszaszorítani.

Rétvári Bence, a KDNP alelnöke a Válasz.hu-nak, majd a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkozott, álláspontja a kérdésben nem változott a három évvel ezelőttihez képest, amikor a Bándy Kata-gyilkosságnál merült fel a halálbüntetés visszaállításának kérdése. Szerinte hívő keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést anélkül, hogy ne mondana ellent az egyház tanításának.

Megkerestük az Alapjogokért Központot azzal kapcsolatban, milyen hazai jogszabályok módosítása és milyen mértékű parlamenti felhatalmazás lenne szükséges a halálbüntetés visszaállításához. Másik kérdésünk az volt, hogy Magyarország hatályos nemzetközi szerződéseinek, különös tekintettel az uniós tagsággal összefüggő szerződéseknek a fényében lehetséges-e nemzeti hatáskörben visszaállítani a halálbüntetést?

A konzervatív civil fórum válaszában kitért rá: a miniszterelnök a halálbüntetés kérdésének napirenden tartásáról, nem pedig bevezetéséről beszélt – ennélfogva a nyilatkozat egyértelműen a politikai napirend alakítására vonatkozó kitételként, nem pedig jogi javaslatként értékelendő.

Közölték: halálbüntetés visszaállítása jelen keretek között nem lehetséges. Egyfelől a hazai szabályozás vonatkozó részeit, másfelől a Magyarországot érintő európai uniós, illetve nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeket.

Hazai szabályozás tekintetében a jelenleg hatályos Alaptörvény vonatkozó rendelkezése kimondja: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”.

Ehhez hasonló módon rendelkezik az Alaptörvény menekültügyi kérésben is, az ún. „visszaküldés tilalma” megtiltja a Magyarországra érkező menekültek visszaküldést, ha az adott országban, ahonnan a menekültek érkeznek, halálra vannak ítélve vagy őket halálbüntetés fenyegeti.

2007-ben az Országgyűlés elfogadta az EU „új” alapszerződéseként ismert Lisszaboni Szerződést, melynek részét képezi az Európai Unió Alapjogi Chartája, az „Unió emberi jogi katalógusa”. A Charta tiltja a halálbüntetést. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, melynek Magyarország 1993 óta részese, kifejezetten tiltja a részes államok számára a halálbüntetés alkalmazását.

Az Alapjogokért Központ véleménye szerint csak az EU tagság feladásával, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményéből való kilépéssel nyílhatna meg a lehetőség a halálbüntetés hazai szabályozására. Az EU-ból való kilépéshez, illetve nemzetközi szerződés felmondásához az Országgyűlés kétharmadának szavazata szükséges.

A jövő héten az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) egy elnöki értekezleten fogja megvitatni Orbán Viktor javaslatát a migrációval és a halálbüntetéssel kapcsolatban.

PESTISRÁCOK.HU